Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-06-29 / 849. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 junius 29. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ...................... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy _________ 5c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ........... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. _____________________TELEPHONE: GArfield 7114. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, 0, Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending.________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Harminc éves évfordulónk 1905 junius havának utolsó napjaiban ült össze az ameri­kai munkásság előrelátó, osztálytudatos, a viszonyokat mérle­gelő csoportja konvencióra azon célból, hogy lerakják az alap­ját egy oly szervezetnek, mely megtestesítője lett a forradal­mi Ipari Unionizmusnak. 1905 junius hava uj korszak kezde­tét jelentette a munkásmozgalomba. Az Industrial Workers of the World megalakulása nem EGY másik szervezet alakulását jelentette, hanem egy olv harcos szervezetet, mely a termelési viszonyoknak megfelelő­en szervezi az ipari munkásságot. A szakszervezetek már 30 évvel ezelőtt elavultak voltak. A termelő eszközök fejlettsége már 30 évvel ezelőtt oly fokot ért el, hogy a munkásság a szak- szervezetekbe szervezkedve már képtelen volt sikeresen har­colni a kizsákmányoló osztály ellen. A termelő eszközök töké­letesedése a tömeg termelést annyira egyszerűsítette, hogy a szaktudás csak nagyon kis téren érvényesült és mint a szak­tudás, úgy a szakszervezkedési forma is veszítette a talajt. A szakszervezetekben a munkásságnak csak azon része találta meg a helyét, akik hosszú évekig tartó tanulás után szerezték meg a jogot valamely szakmában dolgozni és csak ily réven lehettek a szakszervezet tagjai is. Ezek pedig mindig kevesebb számban találtak foglalkozást. A munkásság nagy tömegei, akik a tömegtermelésnél voltak foglalkoztatva, nem juthattak a szakszervezetekbe. Egy másik hátránya a szakszervezkedési formának, hogy az iparok összpontosítása révén több szakmát vontak össze egy-egy ipartelepre és az azokban foglalkoztatott munkások ugyan annyi különböző szakszervezet kötelékébe tartoztak, melyek csak nagyön laza összeköttetésben voltak egy­mással. Gyakori eset, hogy egy ipartelepen 10 különböző szak- szervezet működik és rendesen különböző időben lejáró szerző­désekkel. Ily körülmények között a munkásság képtelen volt sikeresen harcolni és gyakran történt és történik meg még ma is, hogy eggyik szervezet tagjai által, vívott harcot a másik­nak a tagjai törik le. Ily viszonyok hívták életre a forradalmi Ipari Unionizmust 30 évvel ezelőtt, melynek megtestesítője az IWW. Az uj eszme széleskörű érdeklődést váltott ki nem csak Amerikában, ha­nem az egész világ minden ipari országában. Az akkorában létezett osztályharc alapján álló munkásszervezetek tagjai és vezetői örömmel üdvözölték az ipari unionizmus eszméjét és osztatlan támogatást Ígértek az uj szervezetnek. A munkások tízezrei csatlakoztak rövid időn belül a szervezethez. Az ipar­telepeken, gyárakban, bányákban és olvasztókban az ipari unionizmus eszméje foglalkoztatta a munkásokat. A jelszó lett: “minden egy iparban dolgozó munkást EGY szervezetbe tömö­ríteni és az Ipari Szervezeteket az EGY NAGY SZERVEZET­BE.” A szolidaritást kifejező jelszó “egynek a sérelme, vala­mennyi sérelmét jelenti” lett. Az uj szervezet a szakszerveze­tek “tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” mara­di jelszava helyett a “le a bérrendszerrel” forradalmi jelszót irta zászlajára. A munkásság ily széleskörű érdeklődését látva a szakszer­vezeti és “munkás” politikai pártok vezérei is akcióba léptek. Korán észrevették, hogy e szervezet uralmuk alkonyát jelenti, mert ez a tagság irányítása alatt működik, ahol a vezéreknek nincs hatalmuk, ahol a legtökéletesebb demokrácia érvényesül. Akcióba léptek tehát. Először belülről akarták tönkre tenni, azonban ezen kísérlet az IWW öntudatos tagságának ellentál- lásán kudarcot vallott. A szervezet 1907 évi konvenciója kitisz­tította a robbantókat és a természetes fejlődés útjára lépett. Az IWW 30 éves szakadatlan harcokkal telitett múltra te­kint vissza. Az ut, amelyen haladtunk göröngyös volt; vérrel áztatott, de le nem tértünk arról. Megalkuvást nem ismerünk. Az eszme helyessége és igazságunk tudatában mindenkivel ké­szen állunk felvenni a harcot, aki utunkat állja. A kapitalista osztály és annak közvetlen bérenceivel éppen úgy felvesszük a harcot, mint a munkászubonyba bujt szakszervezeti és “mun­kás” politikai pártok vezéreivel, tekintet nélkül, hogy mily erőt vonultatnak fel ellenünk. Harminc éves múltúnk fontosabb adatokat nyújtott a történelemnek, mint bármely más szerve­zeté és aktivitásunk révén sokkal több munkás részesült ma­gasabb életszínvonalban, mint bármely más szervezet révén. Harcaink, úgy az alkotmányos jogok biztosításáért — szólás, gyülekezési és sajtó szabadságért — mint a termelés szinterén folytatott gazdasági harcok, nagyobb horderejűek, mint bár­mely más szervezet által vivottak. Az IWW története Amerikában a forradalmi munkásmoz­galom; a forradalmi Ipari Unionizmus története. Az utunk ed­dig göröngyös volt és egy pillanatig sem áltatjuk magunkat, hogy az ezután következő simább lesz. De minden akadály és különböző irányból jövő szép ajánlatok ellenére ezen haladunk tovább, mert tudatában vagyunk, hogy ez a legrövidebb és lebiztosabb ut a munkásosztály felszabadulásához: az IPARI DEMOKRÁCIÁHOZ. A Kentucky vizsgálatok FRANKFORT, KY. — Ruby P. Laffon Kentucky állam kor­mányzója méltán megérdemli a kitérő válaszok bajnoki cí­met, mely lehetővé teszi neki, hogy sok kérdésre, melyre az adandó válasz a pozícióját ve­szélyezteti, kitérő legyen, va­lamint megakadályozza a reá kínos vizsgálatokat. Pár hónappal ezelőtt az ál­lami képviselőházban egy ja­vaslat lett elfogadva, mely szerint szövetségi vizsgálatot kértek a Harlan Countiban uralkodó állapotok megvizsgá­lására, hogy ezt kikerülje, Laf­fon elrendelt egy vizsgálatott, melytől remélte az ottani vi­szonyok kedvező beállítását. A szövetségi vizsgálatott meg­akadályozta, igy a kormányzó ur is nyugodtan várta az ál­tala kiválasztott bizottság je­lentését, melytől nem félt. De még az ilyen vigyázatosan össze válogatott bizottság sem volt képes kedvező jelentést tenni a Harlan megyei állapotokról, mivel oly borzasztó munka es életviszonyok vannak ott. “Majdnem lehetetlen elhin­ni” mondja ez a válogatott bi­zottság, “hogy bárhol ebben a szabad és demokratikus nemze­tünkbe, olyan rossz viszonyo­kat lehessen találni mint Har­lan megyében.” “Ott teljes terror uralom van, melyet a bánya tulajdono­sok csoportja financiroz, szö­vetkezve a megyei hivatalno­kokkal és a bányászok az áldo­zatok.” A jelentés más helyén azt mondja, hogy a bányászokat korbácsolják amiért unionnal rokonszenvez, szervezett bá­nyászok házait felrobbantják, bele lőnek, a békés gyülekezést vagy beszédet eltiltják és a bányatulajdonosok, bankárok és más vezető polgárok, büntető hadjáratot vezetnek templomok és azok papjai ellen, akik til­takozni mernek ezen terror el­len. Ezen elitélő jelentésre a kor­mányzó Laffon, ismét csak ki­térő választ adott, mondván: “Engem nem érdekel az a vita mely a bánya tulajdonosok és a bányászok között folyik, csak az, hogy a törvényt betartsák és mindkét fél legyen megvéd­ve, úgy a bánya tulajdonosok, mint a bányászok minden ol­dalról a törvény értelmében. Én nem akarok lövöldözést, magántulajdon rombolást és élet áldozatott eggyik oldalról sem, ha a jövőben lesz zavar­gás Harlan megyében akkor én meglehet, hogy lépéseket te­szek.” Bányászok összeverése, agyon lövése, otthonaik felrobbantá­sa, gyűlés és szólás szabadság lábbal tiprása, nem elegendő Laffon kormányzót lépésekre bírni. Ugyanakkor a UMWofA tisztviselői támogatják a Laf­fon politikai gépezetet, Thomas S. Rhea, Laffon kiválasztott jelöltjét a választásoknál. Amig Laffon ezen politikai játszmát folytatja az UMWofA tisztviselőivel, a hét harlani bányász a börtönben sínylődik mert megpróbálták védeni a szervezkedést, jogaikat, az uniót, melynek tisztviselői most a kormányzóval paktálnak, amely elitélte őket. Aki többet akar megtudni a Kentucky bebörtönzött bányá­szok ügyeiről, azok kérjenek ingyenes röplapot a Védelmi Bizottságtól 94 Fifth Ave. New York, N. Y. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL

Next

/
Thumbnails
Contents