Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-06-22 / 848. szám

1935 junius 22. BÉRMUNKÁS 3 oldal Tömeges ólommérgezések az automobil iparban (Folyt, az 1-ső oldalról.) kással folytatott beszélgetést, akik az ólom tartalmú forrasz­tó departmentekben vannak al­kalmazva. Háromnegyed része ezen munkásoknak kezelés alatt volt ólommérgezésre. “Az átkozott betegség észre­vétlenül támadja meg az em­bert — magyarázza egy erős testalkatú 37 éves munkás, aki a Briggs gyárban mint fém­csiszoló volt alkalmazva és most került ki a St. Mary kórház­ból. — Azt hiszem, hogy a test minden nyílásán belopódzik — a szájon, orron, még a bőr nyí­lásain át is a gyomorba.” “Amint ismeretes a 24-es számú departmentben dolgo­zóknak gyorsan kell tolni a vixon lapokat, melyeken sok forrasztó cin van. A forrasz­táshoz használt cin 70 százalé­ka ólom. A mozgó pad elég gyorsan megy, körülbelül egy- egy munka egy perc alatt ha­lad el. Még ha minden reggel tiszta ruhát vesz is fel az em­ber, miután ledolgozta a 9 és fél órát a mozgó pad mellett, a köszörű és fém por keresztül hatol egészen a bőrig.” A termelési szezon első négy hónapjában nem volt ventiláció ebben a departmentben. Csak miután az alkalmazott 210 va beszélgetett vele. Az volt a benyomásom, hogy a lány arca meglepetést árul el, de éppen akkor felgördült a függöny és a beszélgetés abbamaradt. A következő szünetben a buffet- ben találkoztam velük. Ant­hony könnyed modorában be­szélt s a lány figyelmesen hall­gatta, de én . . . akit barátom odaintett és bemutatott . . . úgy éreztem, hogy a lány gya­nakszik. Ezt érezhette Anthony is, mert legkomolyabb arccal igy szólt: — Az anyámat tegnap meg­gyilkoltam, a nővéremet elad­tam egy afrikai rabszolgake­reskedőnek, a kis Jimmy öcsé­met pedig a reggelinél a teás kannába fojtottam. A lány elnevette magát, mert az első perctől kezdve látta, hogy a fivére tévedett, mert Anthony a csodás hasonlatos­ság ellenére nem azonos a vő­legényével, akivel különben ezek után végleg szakított. Két hét­tel később Anthony^ eljegyezte Florence-t. Negyedév múlva, az esküvő napján, a kitűzött időpontban megjelentem a szál­lodában, hogy Anthonyval együtt az esküvőjére menjünk. Rémülettel hallottam, hogy a rendőrség letartóztatta, mert mint a portástól hallottam, “ki­derült, hogy ez a fiatalember Morgenstern, a múlt évi bom­bamerénylet miatt körözött “bolseviki ügynök.” ^ Florence hiába várta a vőlegényét, akit csak estére tudtam kiszabadí­tani. A házasságból már semmi se lett. Anthony pedig kiván­dorolt Délafrikába. munkás közül 76 a mérgezés áldozata lett, szereltetett fel az igazgatóság szívó készülé­ket a terembe és a cinkatlanok fölé. A Briggs Mack telep body műhelyében, ahol az ajtókat akasztják és végső csiszoláso­kat végzik, egy köszörűs a kö­vetkezőket mondja: “Az ólom mérgezésnek a fele — vagy 150 — ebben a depart­mentben történt. A menyezet alacsony — nincs tizennyolc láb. A conveyort annyira meg­gyorsították, hogy két 9 és fél órás shifta átlag 1.600 bodyt ad ki. Egy helyen a vonalon 38 fúvó láng olvasztja a cint. A forrasztókból eredő meleg a temperaturát csaknem elvisel­hetetlenné emeli. A füstöt és meleget szívó ventilátor ócska, idejét múlta és legtöbb esetben nem működik és ahelyett, hogy kihúzná a füstöt és meleget, vissza veri az arcunkba.” A fémcsiszolók a Briggs Highland Parki telepéről, ahol a Ford bodykat gyártják, ha­sonló nyilatkozatokat tesznek. Meg is mutatják a mérgezés tüneteit saját magukon, mely: kékes-feketére változása a fog- husnak, ami a kézcsuklóhoz ve- vezető idegek megbénulásából ered. Még azok a páciensek is, akiket a gyári orvos egészsé­gesnek jelentett, bélfájdalmak­ról panaszkodnak, ami a test­ben felgyülemlett ólomkeverék­nek a következménye. A betegség súlyossága vál­tozó. Egy fémcsiszoló a Dodge- tól, akit az iró a kórházban lá­togatott meg, már a tizenötö­dik vér átömlesztést kapta. Ezen a telepen egyedül az el­múlt öt hónapban 936 munkás esett ezen betegségbe. A viszonyok a Ford uj body telepén még rosszabbak. Az ott foglalkoztatott 250 munkás­ból, akik cinnel forrasztanak, legkevesebb 50 ólom mérgezés következtében munkaképtelen. A súlyosabb betegeket a Henry Ford kórházban kezelik. A fi­zetés a betegség beáltával azon­nal megszűnik és a gyár sem­miféle biztosítást nem tart fenn. A Ford kórházban a ke­zelés részletfizetésre történik. Ezen esetekről Ford nem ad ki jelentést a lapoknak. A Hudson Body telepen fog­lalkoztatott munkások, ahol 36 ily esetről szerzett az iró tudo­mást, a betegség okait nagy­részben a tisztátalan viszonyok­nak minősitik. A 3760. számú departmentben, ahol 350 mun­kás dolgozik, csak öt eggyes mosdó van. Még a Packard, úgynevezett “minta telepének” is meg van­nak a betegei. Bár Mr. Alván Macauley — a Packard Motor Co. és az Automobil Manufac­turing Association elnöke, ezt a tényt nem hozza nyilvános­ságra. A mérgezés megakadályozá­sának módozatait, valamint a kezelés és egészség helyreállí­tását hosszú kísérletezés után sikerült felfedezni, úgy a mun­kások, mint az orvosi tudo­mányban szakértők véleménye szerint. Eggyes telepeken, ahol cso­port biztosítás létezik — mint a Briggs Mfg. Co. telepén — a biztositó társaság heti tiz dollár betegsegélyt fizet 13 hétig a betegeknek. Úgyszintén a vállalat által létesített “spe­cial biztosítási alapból” heti 8 dollárt kapnak. A betegségből kilábalt mun­kásokat némely esetben az ólomtól mentes munkákra te­szik. A metal finisherek, akik közöt vannak a legképzettebb és legmagasabban fizetett mun­kások az iparban, gyakran punch press kezelők, vagy söp- rögetők lesznek. Van rá esett, hogy némelyek megkapják azt a bért, melyet a mérgezés tü­neteinek mutatkozásánál kap­tak. A Ford telep 122-es de­partment jében az ily betegség­ből kigyógyultakat lefokozzák a napi 5.40 dolláros munkák­ra. A legtöbbet azonban, kü­lönösen a fiatalabbakat, vissza teszik oda, ahol megbeteged­tek. A betegségtől elgyengülve azonban képtelenek kiadni a kí­vánt mennyiséget, amiből az következik, hogy eggyik mun­káról a másikra helyezik, vagy gyakori eset, hogy lefizetik. Úgy a gyári, mint a privát orvosok a mérgezés gyógyítá­sára “calcium gluconate” néven ismert injeckciót alkalmaznak. Az ily kezelés, melyet csak egy éve használnak, a vér edények­ből kivonja a mérget és a cson­tokba halmozza fel. Egy megkérdezett orvos a kezelés hatásosságát illetőleg kijelentette, hogy: “Tény az, hogy a calcium gluconate befecskendezés el­osztja a tüneteket, de hogy végleges gyógyulást eredmé­nyez, tudományos szempont­ból nem fogadható el. Az ed­digi esetek azt mutatják, hogy mihelyt az injeckciót beszüntetik, az ólom, melyet elszigeteltek a csont hár­tyákban, kezd visszatérni az erekbe és a páciensen ismét mutatkoznak a mérgezés tü­netei.” A jelentések szerint a Chrys­ler telep medikai osztálya, va­lamelyes uj gyógymódot fede­zett fel az ólom mérgezés gyó­gyítására. Ezen a telepen az elmúlt évben, amikor a “leve­gőben úszó” bodykat kezdték gyártani 276 munkás esett mér­gezésbe. A mérnökök kiszámí­tása szerint egy-egy bodyra 28-—30 font 70 százalék ólom és 30 százalék keverék forrasz­tó anyagot használnak el. Na­gyon elterjedt a kézi köszörűk használata, amelyek a finom port a védtelen kezelőkre dob­ják, melynek következtében na­gyon emelkedett a mérgezések száma az iparban. Egészségesebb és tágasabb munkahelyek, megfelelő szelőz- tető készülékkel felszerelve, a ruhákhoz pormentes szekrények, megfelelő mennyiségű mosdó és a köszörülök és reszelőkkel dolgozóknak arc és szájvédő készülékkel ellátása, aránytala­nul csökkentené ezen foglalko­zásból eredő betegséget, melye­ket eggyes telepeken már rész- bep meg is honosítottak. “Ezen védekezési módo­zatok bevezetése elkésett a jelen szezonra — mondja egy mérnök. — Az ólom mérgezés általában ismert és a védő készülékekről már akkor kellett volna gondos­kodni, a mikor a jelen ter­melési periódust bevezet­ték.” A szezon végeztével a mun­kások ezreit dobálják a gyárak­ból és a betegségben szenvedett munkások közül sokat foglal­koztat a gondolat, hogy “váj­jon visszakerülök-e a foglalko­zásomhoz, ha a jövő ősszel is­mét megkezdődik a termelés?” A felvételi irodák már is fel­vannak szerelve vér vizsgáló készülékkel és mindazon mun­kásoknak át kell esni a vér vizsgán, akik mint metal fi­nisher, polisher, grinder, vagy forrasztó munkáért folyamod­nak Azt jelenti-e ez, hogy azok a munkások, akiknek a gyár­ban levő rekordján fel van je­gyezve, hogy “ólom mérgezés­ben” szenvedett örökre kilesz­nek rekesztve a munkából a többi “használatlanokkal ?” L. B. Szerkesztői üzenetek J. K. Detroit. — Arra a kér­désére, hogy mi a külömbség a bibliai tanulók és a technok­raták között, azt válaszolhat­juk, hogy mindkét csoportban önmagukon kivül álló erőktől várják a munkaviszonyok, alap­jában véve az egész társadalmi rendszer megváltoztatását. Mindkét csoport elismeri, hogy a mai nem jó, de a bib­lia tanulók azt mondják, hogy majd eljön Jézus Krisztus fe­hér lovon és majd megvívja a végső harcot az ördöggel és fel­szabadít bennünket. A techno­kraták is elismerik, hogy a társadalmi rendszer nem jó, de majd a technika tovább fej­lesztése megoldja a társadalmi problémákat anélkül, hogy er­re nekünk szervezkedni, vagy érte harcolni kellene. Mindkét alakulat tagadja az osztályharc létezését, vagy an­nak szükségességét a fejlődés­re, vagy természet feletti erők­re bízzák az emberek ügyeinek elintézését. Nem bíznak önön magukban és embertársaikban, nem hiszik, hogy az emberek intézik az emberiség ügyeit, nem belső hatásokra, hanem külső csodákra alapozzák el­méletükét. NYUGTÁZÁS. Jun. 9-től — jun. 15-ig. Előfizetéseket küldtek: Ch. Horváth, Cleveland....... 1 Nyirán-Nyers, Cleveland..... 2 F. Tóth, Astoria.................. 1 M. Stefankó, Brooklyn........ 1 J. Nagy, Bronx..................... 1 J. Feczkó, New York........... 1 J. Kuhn, Cleveland............... 1 J. Nyirán, Cleveland........... 3 A. Kucher, Pittsburgh....... 3 J. Herczeg, Cleveland........... 1 Olvasd aBérmunkást!

Next

/
Thumbnails
Contents