Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)
1935-05-18 / 843. szám
1935 május 18. BÉRMUNKÁS 7 oldal A vasutasok nyugdíj tervezete alkotmány ellenes Hasznos tudnivalók Még az elmúlt év elején az Egyesült Államok törvényhozó testületé egy nyugdíj tervezetett fogadott el a vasutaknál alkalmazott összes munkások részére. A javaslatot az elnök is szentesítette és az elmúlt év augusztus 1-én, kellett volna érvénybe lépni. A tervezet szerint a nyugdíj alaphoz minden alkalmazott munkabéreknek két százalékával járul hozzá, a vállalatok pedig ennek kétszeres- sével gyarapítják azt. Augusztus elsején meg is kezdték az alapgyüjtést és kilenc hónap alatt közel 75 millió dollárra szaporodott fel. A nyugdíjra minden munkás jogos lett volna, aki a 65-ik élet évét betöltötte és jó néhány ezren a jelenleg alkalmazott munkások vérmes reményekkel várták a tervezet sorsának eldöltét. Ezek a vérmes remények most szerte foszlottak. A törvény által szabályozott nyugdíj tervezet semmi esetre sem volt oly természetű, hogy az gondtalan életet biztosított volna az átlagos vasúti munkásnak, de legalább is száz százalékkal jobb lett volna azon nyugdíjnál, melyet a vasút társaságok adnak a már kiöregedett munkásoknak. A vasút társaságok a leghatározottabban ellenezték azt és megfellebbezték az Egyesült Államok legfelsőbb bíróságához. A Supreme Court majdnem egy évig “vizsgálta” a tervezetet és az elmúlt héten végre meghozta a döntést, melyszerint a nyugdíj törvény alkotmány ellenes. A megokolás szerint azért alkotmány ellenes, mert “egyiknek a tulajdonát elveszi és a másiknak adja oda,” más szóval, sérti a magántulajdon szentségét. Ha a törvény életbe lépett volna és a megöregedett vasúti munkások kapnának általa any- nyit, ami megmentené őket az éhen hálástól — mert annyit nem juttatna, ami elegendő volna élni — semmi olyant nem kapnának a vasúti munkások, amit meg nem érdemelnének. Bár egy harmad részét az alapnak a dolgozó munkások fizetnék meg amúgy is, két harmadát pedig indirekt szintén ők fizetnék. Mert a vasút társaságok ezt a két harmadot a kinem fizetett munkabérek összegéből fizetnék, amit profit néven zsebelnek be. Azonban a vasút mágnások egy centet sem hajlandók átengedni a profitból e célra és igy lett a törvény alkotmány ellenes. Részünkről csak annyi megjegyzést füzünk ezen döntéshez, hogy sohasem hittük azt, hogy a kapitalista törvényhozó testület valaha is hozhat oly törvényeket, melyek a munkásság javát szolgálják. Nem is kezdtünk, vagy támogattunk oly akciókat, melyek bizonyos törvény meghozását célozták. A munkásság részéről ily akció támagatását meddőnek tartjuk és önmagunkat ámmitanánk, ha valami eredményt várnánk ettől. A munkásság ne a törvényhozás felé kacsintgasson és onnan várja sorsa javítását, hanem a szervezkedjen és követeléseit szervezett erejével emelje törvény erőre. A munkásság törvényhozó testületé a szervezet gyülésterme és ha az ott hozott határozatokat szervezett erejével támasztja alá, nincs erő amely alkotmány ellenesnek nyilvánítsa azt, vagy ellenszegüljön annak végrehajtásában. Ha ezt megtanulja a munkásság nem fogja oly csalódás érni, mint amilyen érte a vasutasokat a jelenben is. Szervezkedjünk az Egy Nagy Szervezetbe és mi alkossuk a törvényeket. Hal. — A halak húsa sok vizet és kevés zsiradékot tartalmaz. Aránylag sok benne a kivonatanyag és az enyvet adó anyag, a fehérnyés anyagoknak ezek körülbelül harmadrészét teszik ki. Nyilván azért lakik nehezen jól az ember hallal. A hal nehezebben emészthető, mint a marha-, borjú- és juhhus, a füstölt hal ellenben könnyebben emésztődik meg, mint a füstölt marhahús. Körülbelül másfél kiló halhúsban van annyi tápláló anyag, mint 1200 gramm marhahúsban. Legtöbb fehérje a ponty húsában van, körülbelül 22 százalék. A folyami sügér húsa 18, a folyami lazac húsa 15, a csuka húsa közel 15 százalék fehérjét tartalmaz. Tojás. — Egy öt dekás tojásból a fehérjére esik körülbelül 28 gramm, a sárgájára 15—16 gramm, a héjára 6—7 gramm. A fehérje vízből, fehérjéből és sókból áll. A sárgájában van azonkívül zsir és kevés kivonatanyag is. Az egész tojásban van mintegy hat gramm fehérje, négy gramm zsiradék és háromtized gramm só. Van tehát benne körülbelül annyi táplálóanyag, mint 35— 40 gramm zsíros húsban. Körülbelül 16 tojásban van annyi fehérje, mint fél kiló jó marhahúsban. A lisztfélék tápláló értéke. — A lisztfélék főalkatrésze a szénhidrát. Ez minden lisztnek körülbelül háromnegyedrészét teszi ki. Jóval kevesebb a lisztfélékben a fehérje, elenyészően csekély pedig a zsir és a só. A lisztfélék fehérje-tartalma 7 és 13 százalék között variál, a zsir és sótartalom 1 és 5 közt. A búzaliszt fehérje-tartalma 13 százalék, szénhidrát- (keményítő liszt, cukor és gummi) tartalma 73 százalék. A rozsliszté 12 és 75, az árpadaráé ugyanannyi, a zabliszté 11 és 69 (ennek van a legnagyobb zsir- és sótartalma: 5 és 2,) a rozsliszté 7 és 78. Ebből az összeállításból kitűnik az, hogy a búzalisztnek van legnagyobb és a rozslisztnek a legkisebb fehérje-tartalma. A zablisztnek van a legnagyobb s a rozslisztnek a legkisebb (0.8 százalék) zsírtartalma. A zablisztnek van a legkevesebb, rozslisztnek a legtöbb szénhidrátja. Ezekből pedig az következik, hogy az összes lisztnemek között a legtáplálóbb a búzaliszt. De csak a durvább fajtája, mert a finom búzaliszt fehérje-tartalma csak 9 százalék. A kenyérnek a bele táplálóbb, mint a héja. — A kenyérnek nem, mint általánosan hiszik, a héja, hanem a bele a táplálóbb része. Mint ugyanis vegyi vizsgálatokból kiderült, a kenyér belében jóval több a fehérje, mint a héjában. Míg ugyanis száz rész kenyérhéj átlag 1.37 rész fehérje-anyagot tartalmaz, addig ugyanany- nyi kenyérbélben rendesen 1.93 rész fehérje-anyag szokott lenni. Tehát a bélnek több mint félszázalékkal nagyobb a fehérje-tartalma, mint a héjnak. Minél több pedig valamely táplálékban a fehérje, annál nagyobb annak a tápláló ereje. A friss kenyér nehezen emésztődik. — A régi kenyérnél sokkal nehezebben emészthető a frissen sütött kenyér. Mig ugyanis a régibb s szárazabb kenyér a rágás alatt elaprózódik és igy a gyomorba kerülve ott a gyomor nedve számára könnyen átjárhatóvá lesz, addig a friss meleg kenyér a rágás alatt nem morzsolódik, hanem kemény, szívós gomolyokká tömörül, a melyek nyállal bevonódnak s könnyen lecsúsznak a gyomorba. A gyomor nedve ezeket az összeálló, taplós kenyérdarabokat egykönnyen átjárni nem birja s igy megemészteni sem tudja. E miatt az emésztés folyamata tetemesen nehezebbé és rosz- szabbá válik, a nehezen oldódó kenyérgumók sokáig megfekszik a gyomrot és izgatják annak nyálkahártyáját. Még nagyobb mértékben talál ez a kalácsra, mert ezt a benne levő sok zsiradék és cukor még nehezebben emészthetővé teszi. A -ki a kalácsot akkor eszi meg, mikor az még csak az imént került ki a kemencéből, mikor még szinte gőzölög a forróságtól, valósággal úgy tesz, mintha valami erős mérget venne be, szándékosan keresné a betegséget. Kétszersült. — Mint a neve mutatja: kétszer sült kenyér. És mert kétszer volt kitéve nagy melegnek, víztartalma jelentékenyen kisebb, mint a közönséges, egyszer sült kenyéré. Annál koncentráltabbak azonban a benne foglalt táplálóanyagok. A kétszersült ennélfogva sokkal tálálébb és köny- nyebben emészthető. Süteményt italba mártani nem ajánlatos. — Helytelenül cselekszenek azok, a kik a lisztből készült kemény dolgokat, például a kétszersültet, a süteményt, a kenyér héját vízbe, borba, kávéba vagy más italba, illetve folyékony ételbe mártják, mielőtt megeszik. A lisztes étel ezáltal nem lesz köny- nyebben emészthető, mint a legtöbben hiszik, hanem épen ellenkezőleg, nehezebben fog megemésztődnié mint az a kétszersült, zsömle vagy kenyér, melyet kemény állapotban eszik meg az ember. A fölpuhitott lisztes étel ugyanis kevesebb ideig fog a szájban időzni. A szájmirigyek váladéka azért nem fogja át megátjárhatni s igy az étel az emésztés további folyamatára nem lesz eléggé előkészítve, mikor a gyomorba kerül. A gyomornak azért több munkát fog adni, más szóval, nehezebben lesz emészthető. A kemény lisztes ételek ellenben tökéletes fölapritásukig maradván a szájban, tovább érintkeznek a szájmirigyek nedvével és igy a megemésztődésnek már előrehaladott stádiumában vannak, mikor a gyomorba jutnak, a mely aztán könnyebben bánik el velük. Lisztből készült kemény ételeket azért sohasem jó előbb fölpuhitani, hanem mindig szárazon kell a szájba venni és alaposan megrágni. AZ ALÁBBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak raktáron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.)............................................ —-75 Franknói: Martinovics élete.................................................... 1-^ Gogoly: Holt lelkek........................................................;........ ’ n Fábián: Ezer ember asszony nélkül......... ......—-............. Zola: A Rougon család............................................................ Barbusse: Erő..................—-.................................................... ~™n Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről............................... Zola: Paskal orvos.................................................................... 1-00 Fábián: Hat ló negyven ember................................................. 1-üü Jack London: Mélység.............................................................. —^ Ady: így is történhetik.......................................................... Ady: Uj versek -............................................ — Ady: A menekülő élet. (Versek.)........................................— -<o Csehov: A koldus..................................................................... London: Az alaszkai diana....................................................... — Lubbock:Az élet örömei..........:............................................... -75 Gorkij: A besúgó .................................................................... -7o London:Az ősök istene............................................................ — 75 J Smith: Krisztus Istensége...... ........................................ —-40
