Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-05-11 / 842. szám

1935 május 11. BÉRMUNKÁS 5 oldal Események az automobil iparban Választások a gyárakban, Labor Board, kolektiv tárgya­lási szabályok, egész garmadá­ja az uj szervezeteknek ver­senyezik egymással az utóbbi hónapokban az automobil mun­kások megtévesztésében, akik a sok útvesztőn keresik a jobb módozatot helyzetük javításá­ra. Ezen konfúzió onnantól kez­dődik, amikor az American Fe­deration of Labor lecsapolta az általános sztrájk akciót 1934 márciusában. Az automobil ipar munkásainak ezrei, akik az NRA bátorítására léptek be a United Automobil Workers of America szervezetbe, készen volt akcióba lépni a 30 órás munkanétért és tűrhető viszo­nyok megteremtéséért az ipar­ban. A sztrájk helyett azonban fegyverszünet lett, melyet Wm. Green az AFofL elnöke csinált az Egyesült Államok elnöké­vel. Ezt követte a szezon munka megszűnése és a nyári hóna­pokban ezrével dobták ki a munkásokat a telepekről. A munkásoknak nem volt munká­juk és bevételeik sem. A szer­vezeti tagsági dijat nem tud­ták fizetni és automatikusan kiestek a szervezetből. A gaz­dasági erő, melyet eredetileg képviseltek elveszett. A kínál­kozó alkalom, hogy a viszonyo­kat direkt akció utján javítsák megsemmisült. Az automobil munkások sorsa a Labor Board kezébe hulott, mely áll Leo Wolman, Richard Byrd és Ni­cholas Kelley kiváltságos gent- lemenekből. ■ r 1 A gyári választási komédia. ti A reprezentánsok választá­sát célzó komédia, mely a La­bor Board javaslatára történt, még eggyel növelte a kiábrán­dult munkások csalódását. A szavazás nem szervezetek meg- bizottaira, hanem egyénig vá­lasztásra irányult a szabályok szerint. Ahány ember, annyi vélemény és ahány gyár, any- nyi különböző megegyezés lett volna az eredmény. Az AFofL melynek ajánla­tára került Wolman a Labor Boardba, megvonta a bizalmat tőle és figyelmeztette tagjait, hogy tartózkodjanak a szava­zástól, amikor a szavazó urná­kat felállítják a gyárakban. A szavazás eredménye már­cius végén, amikor 146.948 munkás adta le a szavazatát a számot tevő automobil gyárak­ban azt mutatta, hogy a sza­vazásra jogos munkások 85 százaléka szavazott. Ezen szám­nak a 69 százaléka nem kíván semmiféle szervezeti képvisel- tetést. Az Employee Association (kompani union) a szavazatok 3 százalékát kapta, mig az AFofL 7 százalékot. Az Asso­ciated Automobil Workers' of America 4 százalék és a hátra­levő százalék a különböző szer­vezetek között oszlik meg. Az automobilgyárak tulaj­donosai örömujjongnak az eredmény felett. Úgy magya­rázzák a szavazás eredményét, hogy “az ő munkásaik” nem akarnak semmiféle munkás­szervezetet. A szerszámkészítők az MESA- vel maradnak. A Mechanical Educational Society egyike azon gomba­módra előkerülő szervezeteknek, mlyek az NRA óta bukkantak fel. Tagságának legnagyobb százaléka a szerszámkészítők közül van és a látszat szerint a tagállománya állandó. Az MESA abban különbözik az AFofL-től, hogy elismeri az osztályharcot. Rövid fennállása óta már figylemreméltó sztrájk rekorddal rendelkezik. Mint uj szervezet a sztrájk­ban nyert tapasztalatok ered­ményeként elismeri, hogy a szakmanélküli munkások tá­mogatására is szüksége van. Olyan félig szakma, félig ipari szervezet keveréke, bár eddig nem sok előhaladást mutatnak fel e téren. A kommunisták szervezete viszavonult. Az Auto Workers Union, mely a Trade Union Unity Leage kötelékébe tartozott visszavonult a harctérről, a Kommunista Párt központi Végrehajtó Bizottságának a rendeletére. A néhány tagja, akik még megmaradtak, az el­múlt év decemberében utasítást kaptak a Központi Bizottság­tól, hogy lépjenek be az AFofL és az MESA-be és “radikali- zálják” a rank and file tagsá­got. t Szakadás az AFofL-ben. 1 Az AFofL-ből való átpárto- lás a AAWA-be az elmúlt au­gusztusban kezdődött. A sza­kadást a Hudson Motor lokál elnöke Arthur E. Greer kezde­ményezte. A Hudson lokál tag­jai támogatták őt egy függet­len szervezet megalakításában, mely az Associated Automobil Workers of America néven is­meretes. Abban az időben más lokáloknál is nagy volt az elé­gedetlenség a magas havi járu­lékok és a vezérek kezében összpontosult hatalom ellen és ugylátszott, hogy mindezek ki­vonulnak az AFofL-ből és csat­lakoznak az AAWA-hez. Ké­sőbb azonban a tagság nagyré­sze teljesen kiesett az AFofL- ből és az utóbbihoz sem csat­lakozott. Az ALB kísérlete a National Industrial Union megalakítá­sára. Az egész országra kiterjedő kompánia union megalakítása a legújabb kísérlete az NRA szárnyalatt működő Labor Bo- ardnak, melyet a szervezetlen autó ipari munkásokon kíván­nak kipróbálni. A Labor Board tagjai által tervezett Automobil Industrial Employees Association volna az a szervezet, melybe toboroz­nák az autó munkásokat a kormány ellenőrzése és a mun­káltatók irányítása mellett. A telepeken megejtett szavazás azt mutatja, hogy az ipar mun­kásainak kétharmad része sem­miféle munkásszervezethez nem akar csatlakozni, ami jó alkalmat nyújt a Labor Board- nak kísérletezni ezen munkáso­kat kontroláló gépezettel, amely mindenféle munkásszervezettől független lenne. “Megakarjuk teremteni a ko­operációt az ipar és a tulajdo­nosok között az alkalmazottak és a munkáltatók javára” — mondja egyike a vezéreknek. Az első kísérlet nem járt eredménnyel, mert a Dodge te­lep 52 megbízott ja, akik a hát- gerincét képezték volna ezen fából vaskarikának, nem dűl­tek be a Labor Boardnak. Ehe­lyett elhatározták, hogy meg­alakítanak egy uj szervezetet, mely Automotive Workers In­dustrial Union lenne. Tanácsért birákhoz fordultak és Pontiacon egy biró szíves­ségből készített nekik egy char­tert és ezzel incorporálva volt az Automotive Industrial Work­ers Association. A rank and file ébredése. Egyetlen biztató jelenség ezen ipar mozgalmában az át­lagos tagság lázongása a szak- szervezeti bószok határtalan hatalma ellen. A törekvés az, hogy a tagság kezébe kerüljön az irányítás. A szervezeti tagság nagyré­sze ma már nyiltan beszél ar­ról, hogy csak egyetlen mód van az automobil iparban a viszonyok és bérek javítására és pedig a valódi ipari szervez­kedés. Akik igy beszélnek nem kommunisták. Nem ringatják önmagukat abban az iluzióban, hogy egyszerűen kicsavarják a hatalmat a szakszervezeti ve­zérek kezéből és minden bajon segítve lesz. Ezek egyszerű munkások, sok közülök tagja a műhely bizottságnak, akik nem hisznek abban, hogy a vezérek­nek magas fizetést adjanak és ennek felhajtására a tagság fizesse a magas havijárulékot. Demokráciát akarnak a szerve­zeti gyűlésen. Meggyőződésük, hogy a gyárosokkal való tár­gyalásra a legjobb hely a picket vonal, nem pedig a mahagóni Íróasztal mellől. Hisznek abban, hogy az ipari munkásság, te­kintet nélkül, hogy mily pozíci­ót tölt be az iparban, vala­mennyi egy szervezetbe tarto­zik. Ezek a munkások előhar- cosai az Egy Nagy Szervezet­nek és ezek már érettek a for­radalmi ipari szervezkedésre. Az automobil iparban — mint más iparokban is — min­dent megtesznek a munkálta­tók és azok csatlósai, hogy visszatartsák a munkásokat a helyes ut felismerésétől. Ha a meglevő szervezettel elégedetle­nek, csinálnak nekik uj és újabb szervezeteket, csak az Industri­al Workers of tne World — a forradalmi ipari unionizmust megtestesítő — szervezettől visszatartsák. Ezen gomba mód­ra szaporodó szervezetek nem a munkásság előnyét, hanem a munkáltatókét szolgálják, mert megakadályozzák a munkássá­got, hogy egy adott ipar va­lamennyi munkása egy Ipari Szervezetbe és a különböző Ipari Szervezetek az Egy Nagy Szervezetbe tömörüljenek. A mig a munkásság hajlandó ezen állapotokank alávetni ma­gát és tűri, hogy kísérleti nyűi­ként kezeljék, ne várjon javu­lást. Majd ha ezt megelégelte és akcióba lép saját érdekében, lomtárba dobja a széttagolást elősegítő összes szervezeteket és csatlakozik az egyetlen for­radalmi Ipari Szervezethez — az IWW-hoz, csak akkor szá­míthat az annyira óhajtott változásra, melyet ma megvál­tóktól vár. OPEN FORUM. Newark, N. J.-ben minden pénteken este 8 órai kezdettel az IWW rendezésében 8 Centre Street top floor a saját helyi­ségében, szemben a Tub állo­mással. Belépő dij nincs. Kér­dések. Hozzászólások. Minden­kit szívesen látunk. A GRU newarki osztály rendes gyűlését tartja minden ked­den este 8 órakor, 8 Cen­ter St. alatt. AZ ALABBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak rak­táron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.).......................................... —.75 Franknói: Martinovics élete.................................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek ................................................................. 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül....................................... 1.00 Zola: A Rougon család............................................................ —.75 Barbusse: Erő........................................................................... —.75 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről............................... 2.00 Zola: Paskal orvos................................................................... 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember............................................... 1.00 Jack London: Mélység.............................................................•—.75 Ady: így is történhetik........................................................... —.75 Ady: Uj versek........................................................................ —.75 Ady: A menekülő élet. (Versek.)........................................... —.75 Csehov: A koldus.................................................................... —.75 London: Az alaszkai diana....................................................... —.75 Glasworth: Testvériség............................................................. •—.75 Lubbock :Az élet örömei......,................................................... —.75 Gorkij : A besúgó...................................................................... —.75 London:Az ősök istene............................................................. —.75 J. Smith: Krisztus Istensége.................................................. —.40

Next

/
Thumbnails
Contents