Bérmunkás, 1935. január-június (23. évfolyam, 824-849. szám)

1935-05-04 / 841. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1935 május 4. BÉRMUNKÁS Munkás Betegsegélyző Szövetség (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ..................... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél.. 3c_____Bundle Orders ........... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. _____________________TELEPHONE: GArfield 7114,_____________________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to ________ Cleveland, Ohio pending._____________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Harcoktól mentes ipari szervezet Az IWW harminc esztendős létezése óta, számtalanszor re­gisztráltuk azt a szomorú tényt, hogy a munkások nagyobb ré­sze nem tanulni jön a munkás szervezetbe, legalább is nem az a cél hozza oda, hanem az, hogy a munkaadó több munka vég­zésére akarja kényszeríteni, vagy hogy a meglevő fizetését amely már most is matematikai tudományt igényel az abból való életfentartásra, még megakarják nyirbálni, abból levenni. Ez a két körülmény az, amely legtöbb embert az ipari szer­vezethez hoz. És amikor a vörös kártyát a zsebében érzi, az az első kérdése, hogy mikor vihetik követelésüket a gyáros, a munkaadók elé. Az American Federation of Laborral szemben az a munká­sok vádja és panasza, hogy elszedi tőlük a nagy beiratási ösz- szegeket, egy-egy havi járulékot és azután feléjük sem néz hó­napokon keresztül, holott a munkások azzal a gondolattal fi­zették le a nagy illetékeket, hogy azt rövidesen munkabér ja­vításban vissza kapják. És amikor minden munkatelep munkásainál ez a helyzet, akkor a szónoki emelvényre kerül az öreg politikai párt előadója és a huszonöt hallgatója előtt két és félórán keresztül négyszer egymásután azt fejtegeti, hogy az SLP a legforradalmibb szer­vezet Amerika területén, amit már Dániel DeLeon is hangozta­tott. Mert ők nem azért harcolnak közel ötven esztendeje a par­lamentbe, a városi testületekbe való bejutásért, mintha ők ott akarnának maradni. No, nem, mert ők tudják, hogy azokban csak croocket business mehet, tehát ők csak azért akarnak oda bemenni, hogy onnan bentről semmisítsék meg a parlamentet és a városi testületeket. Hogy hozzájuk hasonló szocialisták, számosán és tömege­sen kerültek már be a parlamentekbe és városi törvényhozási intézetekbe és hogy nem csak hogy nem robbantották szét a kényelmes ülésü és süppedő szőnyegekkel ellátott épületeket, hanem olyan görcsösen ragaszkodtak annak kényelméhez, hogy kevés kivétellel inkább a szocialista meggyőződésüket, mint a palamentet adták fel. Ezt úgy intézik el, hogy mindenki más­sal megtörténhet ez, de velük az SLP-vel sohasem. Ha úgy értelmezik ezt a sohasem-et, hogy Amerika dolgo­zói sohasem fogják kipróbálni ebbeli hűségűket, akkor egyet­értünk a sohasemben velük. A nevezett szónok, hogy huszonöt hallgatósága előtt beigazolja, hogy ő és pártja nem marad el a fejlődés követelményeitől bejelenti azt is, hogy ők hívei és hisz­nek az ipari szervezkedésben is. De . . . De ... de ők meg is építik majd az ipari szervezetet minden közbeeső harc nélkül. Az ő ipari szervezeti tagjaik nem fognak a nagyobb darab ke­nyérért, a rövidebb munka időért harcolni, mert ez reform tö­rekvés, amelyet már Dániel DeLeon is elitéit, ők olyan ipari szervezetbe tömörítik a munkásokat, amelyeknek csak végcélja van, a bérrendszer eltörlése, és ha a munkások tagjai lesznek az ipari szervezetnek, ezt a feladatot kell, és szabad csak elvé­gezniük. A társadalom fejlődésében nem lehetnek ugrások, azért az öreg párt egyenlőre nem foglalkozhatik az ipari szervezetek építésével, mert először a parlamentbe kell bejutni, mint a for­radalmi politikai párt első hivatásához. Az előadó csak azt nem tudja még, hogy miért csak 25-en jelennek meg az ő előadásán? Azt hisszük, hogy a Bérmunkás minden olvasója meg tudná ezt magyarázni. Nem azt mondjuk ezzel, hogy az előadó azt megértené, mert mi lehetetlennel so­hasem kísérleteztünk. E helyett a gyár kapuihoz megyünk és ott beszélünk a gyárba bemenő és a gyárból kijövő munkásokhoz. Velük igyek­szünk megértetni azt, hogy ők a legkompetensebbek arra, hogy megállapítsák azt, hogy elegendő-e az, amit munkájuk fejében a hét végén fizetésül kapnak. S ha úgy találja, hogy a végzett munkájáért többett érde­mel, az ipari szervezkedést ajánljuk a számára munkatársaival egyetemben, hogy helyzetükön már holnap könnyítsenek. És a munkások nem csak felfigyelnek, de tagjaivá is lesznek az ipari szervezetnek, amely utján megjavítják helyzetüket a munkán addig is, amig valamennyi munkás lecsatlakozásával magát a bérrendszert szüntethetjük meg. kongresszusi küldötteihez! TISZTELT MUNKÁSTÁRSAK! A Munkás Betegsegélyző Szövetség május 4-én, kezdő­dő kongresszusa felé figyel az egész ország magyar munkás­sága. Ez az intézmény már több esetben került az érdek­lődés központjába, amidőn élet­halál harcot kellett vívnia to­vábbi fennállásának lehetősé­géért. Mindazok, akik figyelem­mel kisérték a Szövetség belső életében az utóbbi hónapokban történt eseményeket, bátran állapíthatják meg, hogy ez a kongresszus a legviharosabb lesz a Szövetség történetében. Már közel harminc esztendő óta, amióta a M. B. Szövetség megalakult, sokféle változás történt a Szövetség ügyeinek intézésében. Az idők követelmé­nyeinek megfelelőleg változ­tatták befizetési rendszerüket, változtatták a haláleseti és be­tegsegélyek összegét, szóval sok minden változott, csak egy maradt meg a régi: a vezető­ség! A Szövetség régebbi tag­jai jól tudják, hogy mindazon változások, amelyek végre­hajtva lettek nagy harcoknak, vitáknak a késő éjjelekbe nyú­ló kongresszusoknak az ered­ményei. Csak természetes, hogy most amikor a Szövetség legrégibb maradványait akarja a felzu- dult össztagság kicserélni, ha­talmas ellentállásra talál, azok részéről, akik az össztagság nyakára nőve nem csak az össztagság jogai, de mint az utóbbi hónapok eseményei mu­tatják a központi pénztár fe­lett is korlátlan hatalmat gya­korolnak. Nem kell külön hangsúlyoz­nunk, hogy a Bérmunkás min­denkor ott volt a harcban ami­kor a Szövetség össztagságá- nak jogairól volt szó. A Bér­munkás ott volt a harcban, amikor a rátaellenes összees­küvéssel szétakarták rombolni ezt az intézményt és maradvá­nyait a pártvezérek akarták karmaikba keríteni! Hogy ez nem sikerült nekik, még a Bér­munkás legnagyobb elvi ellen­ségei is elismerik, hogy a Bér­munkás harcos állásfoglalásá­nak tulajdonítható. A Bérmunkás tehát ott volt a harcban, ott van a harcban és ott lesz a harcban, amidőn egy munkásintézményben az össztagság érdekeinek megvé­déséről van szó. Most tehát amikor a vezetőség által elkö­vetett pénzügyi visszaélésekre jött rá a tagság, hatványozott kötelességünknek tartjuk, minden erőnkkel belefeküdni a harcba és azt csakis az össztag­ság érdekében, győzelemre se­gíteni. A Szövetség össztagsága, akik annyi sok rágalmakat hal­lottak már a munkásosztály ellenségei által a Bérmunkásra szórni, most egy dologról meg­győződhettek. EZT A HARCOS LAPOT NEM LEHET MEG­VÁSÁROLNI, E HARCOS IPA­RI LAPNAK A HASÁBJAI NEM VEHETŐK BÉRBE, KA­PITALISTA STRÉBEREK ÜZ­LETI CÉLJAIRA. A Bérmun­kás a bérmunkások lapja, elvi és vallás külömbség nélkül, azoké, akik egy igazságosabb ipari társadalmi rendszer meg­valósításához anyagi és erköl­csi támogatást hajlandók nyúj­tani. A Szövetség tagsága által felhozott vádakat a vezetőség ellen, ennek a kongresszusnak tisztázni kell. Meg kell vizsgál­ni az ügyeket és a kongresszus­nak határozni kell, mert az egész amerikai magyar közvé­lemény tudni akarja, hogy en­nek az intézménynek vagyo­nát, joguk van-e a vezetőségi tagoknak betáblázási formák között maguk közt szétoszta­ni. Ez a vád, már nem a Szö­vetség belügye, erről tárgyal minden egyesület tagsága, mert ettől függ az, hogy a Szövet­ség az össztagságé lesz-e —• vagy pedig továbbra is egy ve­zetőségi klikknek a birtokában marad. Mi a Bérmunkáson ke­resztül mindent elkövettünk, hogy ennek a vezetőségnek to­vábbi garázdálkodását meggá­toljuk és úgy érezzük, hogy az össztagság érdekében ismét egy fontos kötelességet teljesítet­tünk. Az osztály szolidaritás je­gyében üdvözöljük a kongresz- szuson egybegyült delegátus munkástársainkat, jó munkál­kodást és kitartást kívánunk a harcban és reméljük, hogy a Munkás Betegsegélyző Szövet­ség uj alapokon, uj erővel fog bekapcsolódni a világ munkás­ságának ipari felszabadulásáért folytatott nagy küzdelmébe! Testvéri üdvözlettel a BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. NYUGTÁZÁS. Ápr. 21-től ápr. 27-ig. Előfizetéseket küldtek: M. Kaczibán, Cleveland----- 1 W. J. Horváth, Cleveland.... 2 Isabell Nagy, Astoria........... 1 M. Fekete, Coraopolis......... 1 J. Németh, Cleveland........... 1 J. Kancsár, Detroit............. 1 A. Székely, Cleveland........... 1 G. Bakos, Los Angeles....... 1 G. Nagy, New York........... 1 Mrs. Pásztor, N. Falls....... 1 B. Spall, Newark............... 2 NEW YORK JUNIOR WOBBLIES május 18-án, szombaton este 8 órai kezdettel a Masonic Temple, 310 Le­nox Ave. cor. 125th St. nagy MŰSOROS ESTÉLYT rendeznek felerészben a clevelandi sztrájkok támo­gatására. Belépőjegy elő­reváltva 25c., a pénztárnál 35 cent. Segitse a fiatalságot azon törekvésében, hogy a harcoló munkásokat anya­gilag támogathassák.

Next

/
Thumbnails
Contents