Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-09-22 / 810. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 szeptember 22. HÉTRŐL-HÉTRE ÍRJA: V. J. Az American Federation of Labor-ben szervezett munkások még nincsenek nevelve arra, hogy egy általános sztrájkot sikeresen megvivjanak. Még sokat kell tanulniok, mert a szakszervezetek utján történt nevelés szűk látókörűvé tette őket. A benne szervezett munkások csak a saját szakmájukat képesek látni s úgy fogják azt fel mint a termelésnek önálló, független részét. Nem ismerik azt fel hogy a világ valameny- nyi munkása a termelés szükséges része: hogy a szakma rohamosan tűnő rész az óriási ipari termelésben. Hogy milyen kevésbé képesek egy általános sztrájk sikeres megvívására, bizonyítja azt az autó munkások, az acél ipari munkások általános sztrájkjának lefújása, a san franciscoi általános sztrájk kudarca és a most folyó szövő sztrájk. A harci készség mindenütt megnyilvánult, de hiányzott az osztály öntudat, a mi a nevelés hiányát bizonyítja. Az AFofL nem is akar osztály öntudatos munkásokat nevelni, mint a hogy nem tud és nem mer egy igazi általános sztrájkot kezdeni. Egy igazi általános sztrájk az AFofL féle szervezkedési mód alapját söpörné el, mert ipari unioniz- musra nevelné a munkásokat. Közös csatát vívna a közös ellenséggel, együtt szervezkednének és látnák, hogy a társadalomban két osztály van, homlok egyenest ellenkező érdekekkel, melyeket harmonizálni nem lehet. A modern termelés alapvető törvényeinek nem ismerése a munkások részéről egyik fő oka a szakszervezeti sztrájkok kudarcának. Egy igazi általános sztrájk elpusztítaná a szak- szervezeteket. Az általános sztrájk érdekében folyó s folyton növekvő agitáció csak egyik jele a modern ipari fejlődés irányának, mely a szakszervezkedési formájának halálát jelenti. Az IWW, harcos szervezet. Mögötte van az emberi fejlődés minden előre kényszerítő ereje. Tagjai megingathatatla- nok meggyőződésükben és hívek az ügyhöz, melynek igazságában hisznek, ők maguk kezdik a maguk háborúit "és maguk is fejezik be. Velük szemben soha nincs szükség kötelező sorozás alkalmazására, hogy a harcvonalba álljanak a gyűlölt ellenség ellen. Az IWW tagjait be lehet börtö- nözni, agyon lehet lőni, meg lehet kínozni, de abban a miben hisznek nem lehet ártani emberi kezekkel. Mint minden nagy mozgalom, az IWW is üldözések közt halad előre. A mártírok hideg tetemeiből uj erőt merit és kitör a börtönök vasrácsai közül, hogy bátorságra, kitartásra buzdítsa a meggyötört embereket azon nagy harc érdekében, a mely minden áldozatot megér. Ez a nagy harc az ipari demokráciáért folyik. “És ez a harc lesz a végső, csak össze fogni hát.” A munkásság ipari forradalma az emberi történelem legnagyobb forradalma, mert az egész világra kiterjed, mert nem ismer országhatárokat. Egy ipari forradalom nem szorítkozhat egy városra, vagy csak egy országra, annak fel kell ölelnie az egész világot, mert különben nem képes rendeltetését betölteni, nem képes a termelés vezetését a munkásság számára biztosítani. Hosszú és sok keserű tapasztalat, sok kárbaveszett áldozat árán jutott el a munkásság annak a felismeréséhez, hogy a polgári társadalom rendszere ellen a munkabeszüntetés a legjobb fegyver. Semmit sem érez úgy meg a polgári társadalom általában és a tőkés különösen, mint azt, ha a munkások .egy határozat képen azt mondják neki: Nem dolgozunk. Az IWW nem hive az erőszaknak vagy a rombolásnak. Az erőszak a gyengeség jele és a rombolás meg éppen azt szolgálná, a mi ellen szervezkedünk, nevezetesen a termelésben az emberi energia haszontalan fecsérlését. Mi célja volna a rombolásnak, miGILLESPIE, ILL. — A nyár folyamán a Laclede Steel Co.- nál a munkások sztrájkba léptek rövidebb munkaidőért és magasabb fizetésért. Amikor a harc folyt a munkások és az acéltársaság között, itt is akadtak olyan aljas alakok, akik sztrájktöréssel akartak jó szolgálatot teljesíteni az acél báróknak. Ezek között a sztrájktörő vitézek között volt az itteni High School egyik tanítója. Ám az itteni tanulók nem felejtették el, hogy mikor a családfentartók nagyobb darab kenyérért harcoltak, akkor a tanító ur sztrájktörő szerepet töltött be. Az elmúlt hétfőn amikor az iskola év kezdetét vette, a tanulók, ahelyet, hogy iskolába mentek volna gyűlésre jöttek össze és megszerveztek egy 500 tanulóból álló picket vonalat, akik felvonultak az iskola udvarára és tudtára adták az iskola vezetőkor azt a mit leromboltunk, újra fel kellene építeni. A vezető iparok közül 56 megvizsgált vállalatnaak, 174 százalékkal volt több haszna az 1934. első hat hónapjában, mint az elmúlt év ugyanezen időszakában. Ugyanazon jelentés szerint a munkabérek júliusban két százalékkal estek. George Kelly, Des Moines, (la.) rendőr megtagadta egy kilenc tagú család kilakoltatását a szakadó esőben. A bíró egy napi börtönre Ítélte a humánusan gondolkozó rendőrt. Úgy látszik a rendőrök közt is akad tisztességes ember. ségének, hogy addig nem hajlandók iskolába menni, amig a sztrájktörő tanitót einem mozdítják állásából. Azt hisszük ez a lecke a tanító ur részére elég tanulságos lesz pláne akkor, ha a tanulók követelése győzni fog. Sok tanítónak kellene ilyen leckét adni, hogy a jövőben ne szolgálják a kizsákmányolókat olyan hűségesen. OPEN FORUM Los Angeles Californiában az IWW rendezésében az IWW Hallban, 280 Lang Bldg. 212 S. Spring St. minden vasárnap este 8 órai kezdettel. Belépő dij NINCS. Kérdések. Hozzászólások. SUNDAY September 23rd Speaker: Chas. M. O’Brien. Subject: Marxian Dialectics. SUNDAY September 30th Speaker: Queen Silver. Subject: Industrial Recovery. Mikor a tanulók adnak leckét a tanitónak és igen buján nőtt egy gulyaEbéd a gyepsoron Irta: Veres Péter. (Folytatás.) gyóbbakon kuncognak. Szopós most már nincs, mert elvitte a bélhurut. Néha különböző csereüzletekkel szereznek a többitől egy- egy darab kenyeret. Egyik fiú, a Pista, egy görhéért tiz cigánykereket vet, pofonokat számoltat le magának és bizonyos számokig a viz alatt marad, de a lányok nem tudnak ilyesmit. Ilyenkor különben, ha valami kerül, nagy veszekedés van köztük az elosztáson. A kicsiknek muszáj adni, mert úgy ordítanak, hogy fölverik a Gyepsort, pedig ez ott nem újság. Legszívesebben bezárnák őket a nagyobbak a házba, de nem lehet, mert a kilincs le van törve. Pista különben úgy segit magán, ha valamit szerez, hogy elszalad, ki a határba, a csor- dakuthoz és ott eszi meg. Most beléndeket hozott Dan- kóné. a napokban zápor volt telken. Tele a zsákja, még a kötője is megtömve. Alig fér be a kisajtón. Lehet vagy harmic kiló. Ledobja a pitvarba, kiteríti a nedves, hűvös földre, leül pihegve a küszöbre és átkozza a kölyköket a rendetlenség miatt. A nagyobb lányokat, hogy miért nem gondolnak a kicsire, összepiszkoltak mindent, csupa büdösség az egész ház. Meg kellene őket verni, de el van fáradva, majd később. Azok meg követelőznek, hogy adjon kenyeret. Nem hiszik, hogy nincs. Fölnyitja nekik a ládát, az egyedüli helyet, ahova még be lehet valamit zárni. Most menni kell, eladni a dud- vát és hozni valami ennivalót, ő maga is éhes. Két görhét tett a zsebébe, azon volt meg máma. S mert nehéz volt a terhe, nagyokat ivott a mezei kutakból. Veszi hát és viszi a zsidóhoz. Jó napja volt mára. Hetven fillért keresett. Elhatározza, hogy egye meg a fene, vessük ki a drágát a hasból és csinál egy kis jobb ebédet. Vesz a székben egy negyed kiló tehénfaggyut — boldogabb időkben szappant főztek belőle —, hozzá tiz deka valódi disznózsírt, olyat, amelyikben a hentes már kolbászt és pecsenyét sütött, nagyon finom izü és igen olcsó és főz egy kis jó tört krumplit. Sója, paprikája most van, ami pénze megmaradt, azon meg vesz mindért krumplit, a legolcsóbbikból, a valódi takarmánykrumpliból, abból többre telik. A zsidótól a hentesig pár percnyi ut, ezalatt csinálta meg a számadást, hogy miből mennyire telik a pénzből. Felfrissülve sietett hazafelé. Még beszélgetni is csak rövid időre állott meg egypár helyen. Magafajta koldusokkal persze, mert vele már nem igen áll szóba másféle ember. Főleg a lelőhelyekről érdeklődtek tőle, dinem árulta el, mert délután még hozni akar egyszer, ha addig ki nem rabolják a helyet. Lelkendezve várták otthon. Akár az öreg fecskét az eresz alatt a pocosszáju fiókák. — “Na, menjetek tüzrevalóért, ér meg hámozok krumplit” — mondta nekik. Azok elszaladtak a mezőre és szedtek égy-egy kötő vagy csak ingalj ganéjt — némelyiknek nincs is kötője —, retkes térdük és fehérlő combjuk messzire látszott, ahogy felfogva az ingüket, hátrafeszülve cipelték a tüzelőt. Hogy piszkos lesz az ingük, nemigen törődtek vele, mert amúgy is fekete volt a földtől és sárga a hugytól. Dankóné ezalatt a küszöbön átkozódott. Szidta a boltost, mert rossz krumplit adott. Fe- kélyes volt és poshadt, felét el kellett hányni s mire meghámozta, vörös, majd kékesbarna szint játszott. Mindegy, már régen nem ettek meleg ételt, máién és rozskenyéren tengődtek, néha főzött egy kis kö- ménymagoslevest, köménymag és zsir nélkül, teát minden nélkül, ezerédessel édesítve, pa- szulyt hagymával, de zsir nélkül, vagy lebbencslevest krumpli és szalonna nélkül. Most jóllaknak egyszer. A faggyúval összesütött pecsenyezsirnak csuda jó szaga volt, betöltötte az utcát. A gyerekek ott lebzseltek a katlan körül, fújták a tüzet, mert nyers volt a ga- néj és füstölt, a szúnyogok be-
