Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-09-15 / 809. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS SZILÁNKOK 1934 szeptember 15. DOGMATIKUSOK VAGYUNK-E? Kevés az olyan mozgalom, legyen vallási vagy politikai, hol nem fedezhetnénk fel a kö­vetők között egy jó csomó fa­natikust. Okát ennek tanítá­saik, szervezeteik mottójában találhatnánk. Például a vallá­sok istentagadásnak minősitik, ha valaki a világegyetem tit­kait, a dolgok miértjét kutat­ja. Szerintük: ami van, isten rendeléséből, tudtával és aka­ratával van. Ellene tenni, válto­zásokat, módosításokat próbál­ni kieszközölni, alapvető bűn. Ez még a leghalaadottab val­lási szektáknál is fenn ál. A politikusok, nem beszélve a polgári politikusokról, hol nyugodtan megállapíthatnánk a kenyérkérdést — a munkáspo­litikusok, kik szocializmus örve alatt közelitik meg a tömege­ket, Marx és Engels, Lassale, az amerikaiaknál pedig divatos DeLeon mondásait és Írásait megrögzitett tanként állítva fel követőikből akarva nem akarva fanatikusokat nevelnek. A haladó idők teremtette ese­mények elbírálását, az azokhoz való alkalmazkodást pártszabá­lyokkal, ukázokkal tiltják meg. Magának az IWW-nak a politi­kai pártokkal teljes megszakí­tását ez idézte elő. Előttünk semmi sem szent. A dolgokat a ma megértésével látjuk; tetteinket ehez szab­juk. Marx meglátásait, levont ta­nulságait éppúgy, mint a tech­nokraták meglátásait és levont tanulságait amennyiben hozzá­járul ismereteink kibővítéséhez — felhasználjuk. Itt jegyezzük meg, hogy mig a marxizmussal hosszú évtizedekig a külömbö- ző szocialista árnyalatok a fa­natikusok miriádját nevelték, az amerikai utóbbi elnökvá­lasztás előtt célzatosan világgá kürtőit Technocrácia nagyon kevésnek bontotta meg az agyát. A magunk részéről az említett tudományos kutatá­sok eredményét a számtani mű­veletek kétszerkettője gyanánt használjuk, sem többre, sem kevesebbre nem becsüljük. A szocializmust mint elmé­letet nem tartjuk kiforditható- nak. Elismerjük azonban, hogy opportunisták szerte a világon tőkét csinálnak belőle; viszont az elméleten, mely a termelő- eszközök köztulajdonjogát pro­pagálja, csorba nem esik. S ezt nem a dogmának hódolva de a múlt és jelen fejleményeit szem előtt tartva mondjuk. Munkásságunk nem hitünk, de tudásunk megerősítésében me­rül ki. Ez az, mely az IWW ál­tal hirdetett kíméletlen osztály­harcban bennünket összehoz. Ez az, mely ténykedésünket igazolja s amely a gazdasági és társadalmi törvényszerűsé­gek felismerőit oldalunkra hoz­za. A válások, köztük a kersz- tyénség is. A politikusok, beleértve a szocialisták, meg kommunistá­kat is, kihasználva a tömegek gazdasági javulást hajszoló vágyait, tömegeket mozgattak meg, sőt amint látjuk Orosz­ország esetében, egész nagy földterületre alkalmazzák szo­cializmusnak csúfolt kísérlet:si­ket, nem követték, nem követ­hették a józan ész logikáját. Megtiltották a szabad elbírálás jogát. Érzelmi motívumokra tá­maszkodtak. S ami legfőbb nélkülözték a termelőeszközök átvételének alapföltételeit. Ez utóbbiban Amerika munkássá­ga nem szenved hiányt, jövő társadalmának alapja is meg van kezdve, csak egy lépés — a munkásság álprófétáinak le­rázása, — bucsumondás a dog­mának, — egy hatalmas ösz- szefogás az ipari szervezetben s kész a proltárság álma. UPTON SINCLAIR. Az utóbbi időkben gyakran találkozunk ezzel a névvel. Mö­götte egy ritka képességű egyén áll, ki évtizedekre visszanyúló szorgos munkával sok hasznos munkát végzett a tömegnyo­mor és okainak kifürkészésé­Clevelandi üzem gyűlések szeptemberre AZ 440. IPARI SZERVEZET ELLENŐRZÉSE ALATT. Az alábbi sorrendben lesznek üzem gyűlések a clevelandi megszervezett és az IWW kontrolja alatt levő gyárak munkásainak: SZEPTEMBER 14-én, Ohio Foundry, 8622 Buckeye Rd. délután 2 órakor. SZEPTEMBER 15-én, Enamel­ing Division, 1550 E. 40th St. délelőtt 10 órakor. SZEPTEMBER 17-én, New Process, 1550 E. 40 St. este 8 órakor. SZEPTEMBER 19-én, Perfec­tion Metal, szemben a gyár­ral, este 7 órakor. SZEPTEMBER 21-én, Reliable, 1550 E. 40 St. délután 4:15- órakor. Ezenfelül a szervező bizott­ság rendszeresen tart gyűlést több más gyárban dolgozó mun­kások részére melyet körlapo­kon adnak a munkások tudomá­sára. AZ ALÁBBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak rak­táron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.)........................................... —-75 Franknói: Martinovics élete................-.......-......................... 1Ő0 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás......................................... 1-00 Gogoly: Holt lelkek.................................................................. Fábián: Ezer ember asszony nélkül....................................... 100 Zóla: A Rougon család............................................................. —-75 Barbusse: Erő-................................................................-......... —-75 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről......................—f 2.00 Zóla: Paskal orvos................................................................... 100 New York regénye. (2 kötet.)............................................... 1-50 Fábián: Hat ló negyven ember.............................................. 100 Jack London: Mélység............................................................. —-75 Ady: így is történhetik........................................................... —-75 Ady: Uj versek........................................................................ —-75 Ady: A menekülő élet. (Versek.)........................................... —.75 Csehov: A koldus.................................................................... —-75 London: Az alaszkai diana...................................................... —-75 Glasworth: Testvériség......................................-.................... —-75 Lubbock :Az élet örömei........................................................... —.75 Gorkij: 'A besúgó..................................................................... —-75 London:Az ősök istene............................................................ —.75 J. Smith: Krisztus Istensége................................................... —-40 vei. Kitűnő tollával élvezetes I sorokba foglalta Mooney és Bil­lings börtönbe vetésének kö-1 rülményeit; Sacco és Vanzetti kivégzésének okait és sok fon- J tos eseményt, melyet néhány | sorban lehetetlen leírni. írói munkája kétségtelen értékkel bir. Az utóbbi években amatőr politikusnak csapott fel. Való­színűleg jó szándékkal. Ezt mü­veinek olvasása mondatja ve­lünk. A “man of the street” a politikusok által felhasználható tömeg nehézkes gondolkodása volt az oka, hogy politikai ama- tőrösködését éppúgy, mint a müveiben vázolt ok és okozatot nem vette észre. Uj ösvényre lépve a hivatásos politikusok bagolyvárába ment. Demokra­tának keresztelte el magát. Ca- liforniának fészkelődő utca-em­bere tüstént észre vette. Nagy többségszavazattal kormányzó­nak jelölte. Jelölése országos port ver fel. Annyira, hogy a washingoni mesterpolitikus is kihallgatásra kérte. Hogy ezen a széditően sikam­lós utón hol fog megállni; hogy egyénisége elég erős lesz-e visz- szaverni a bagolyvár ezeroldalu támadásait, hogy megőrizhesse Írásaiban kifejezett tisztánlá­tását, humánus gondolkozását, vagy McDonald, Briand, Schei- deman és a többi renegátok sorsára fog-e jutni, a jövő kér­dése. A bérmunkások osztálya fel­szabadításának teendőiből egy jottányit nem vett el az ő uj utakra való lépése ezt megálla­píthatjuk. Mert az osztályharc sikere vagy sikertelensége a munka mezején, dől el. Az ipari szervezet a munka felsza­badulásának hőmérője. Kívül álló jóakaróink esetleg hozzá­járulhatnak munkánk sikeré­hez, ennek azonban még a pusz­ta lehetősége is feltételezi a dolgozó milliók céltudatos aka­rását. NEM ő AZ. Augusztus 18-iki számunk e rovatában “Magunkról” címmel egy kis csípős epigram jelent meg. Chicagói és más olvasóink a szilánk irányát félreértve bosszankodtak. Hősét New Yorkban vélték. Pedig Cleve- landban volt. Amit a konven­cióra jött küldötteknek volt al­kalmuk élőszóval megmondani annyi hozzáértéssel, hogy az ál­taluk gondolt közéleti szerep­lőről alkotptt véleményünk mig nem mondható épületesnek vagy ipari unionisták részéről sok szóra érdemesnek, mégis az epigram vázlatát nem kíván­juk rá alkalmazni. Mint utógondolatot mind­azonáltal leszögezzük: Ennek a rovatnak nem célja kis embe­rekből nagyot vagy nagyból kicsit csinálni, de aki a töme­gek közzé megy a munkás el- nyomottságából kivezető ut el- homályositása céljából, legyen az kicsi vagy nagy, nem szá­míthat babérokra, még elhall­gatásra sem. BESZÉDES SZÁMOK. A profit rendszer alatt nyögő gazdasági berendezkedés csőd­jének hangosan kiabáló bizo­nyítéka a nincstelenségbe zu­hanó milliók szaporodása. Hopkins, az országos segélye­zés főnöke a közelgő téli elő- irányozásában öt millióra teszi a segélyre szorult családok szá­mát. Ez csekély egy és fél mil­lióval több a múlt télinél. Állí­tólag négy millió munkást tet­tek munkába. Ez elhihető. Azt azonban nem jelentik, hogy a négy millió u.j munkás a nyolc millió régebben dolgozók helyét tölti be. Pedig ez az érthető magyarázata a növekvő segély­re szorultságnak. AZT MONDJÁK hogy féltékenység beszél be­lőlünk, mikor a mézes szája detroiti papot, Coughlint csip­kedjük. Dehogy, dehogy. Csak megtanultuk és nem tudjuk el­felejteni, hogy “ahol pap szót emel, ott az igazság megfeszit- tetik.” Ezen egyszerű igazsá­got pedig nagyon sok történel­mi tényekkel és élettapasztala­tokkal támaszthatjuk alá. S hol van az megírva, hogy ő vol­na kivétel? Éppen ez a nyava- jája a proletárság kínlódásának, hogy időklen-időkig várta az égi mannát az elképzelt felsőbb- ség földi helytartóitól, mig ő ujját sem mozditá meg saját érdekében. Tunyán henyélt. Hát nem? S—n. MEGHÍVÓ! Az ipari szervezet Burn­side magyar csoportja 1934 szeptember 22-ikén, szombat este 7 órai kez­dettel fogja megtartani az ŐSZI MULATSÁGÁT 9348 Cottage Growe Ave-i helyiségében, amire a Be­lépti dij 25 cent. Kérjük a munkásság becses párt­fogását. Kitűnő zene, ételekről és frissitőkről gondosko­dik a rendezőség.

Next

/
Thumbnails
Contents