Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-09-15 / 809. szám

1934 szeptember 15. BÉRMUNKÁS 3 oldal “A barbár marxismus fojtogatja a keresztény civilizációt” Ezzel a címmel torzképben próbált a “Chicagi Daily Tri­bune” hatást gyakorolni olvasó közönségére. Ez a prostituált napilap, mely azt állítja, hogy a világ legnagyobb napilapja haláltu­sát viaskodó tőkésosztály, a pénztőke, a Rockefeller, McCor- mic érdekek tulajdona és a legreakciósabb szélső irányza­tát képviseli a kapitalista osz­tálynak. Fenti torzkép ez év julius hó 18-án, a nagy Pacific tenger­partján lezajlott bérharcból ki­folyólag ijesztgette olvasóit, hogy nagy baj van. Itt a tár­sadalmi forradalom, a bolseviz- mus, veszély fenyegeti azt ami a kapitalista agyakban él — az úgynevezett civilizációt. Kórusban Hugh Johnson tá­bornokkal, William Greennel, Merriam California]' kormány­zóval, a Pacific mentén lévő városok polgármesterével, a kereskedelmi kamarákkal egye­temben, Hearst, az ujságmág- nással és Brisbain a jól fizetett, de annál prostituáltabb újság­íróval, mind megannyian aa már rég kimúlt “polgári, kereszté­nyi civilizáció megfojtását fél­tik.” Féltik a dologtalan létü­ket, a parazita lényüket. Fél­nek, hogy itt az idő, amikor csak azok juthatnak majd az élet javaihoz, akik hasznos munkával járulnak majd hozzá. A munka, a tervszerű gazda­ság társadalmától, a szocializ­mustól, attól a társadalomtól rettegnek ők, amelybe se kizsák- mányolók, se urak, se léhütők, se csalók nem fognak létez­ni. Az Írást látják ők a falon, tudják, hogy se Mussolini, se Hitler, se gunmenek, se a csu- hások, de még a fizetett, jól dotált firkoncok az álcivilizá­ciót oktató tanárok, hivatásos politikusok mesterkedései, se a hamis igazság szolgáltatás, de semmiféle hatalom se tart­hatja vissza az eljövendő szo­cialista ipari társadalmat. Marx mondotta 1862-ben az 1-ső Internacionale genfi kon­gresszusán: “A sztrájkok, gue­rilla harcok fontos stratégiá­val bimak, megacélozzák a har­ci fegyvereket. Előfutárai a nagy végső leszámolásnak. Fon­tosak. De a legfontosabb a bér­rendszer eltörlése.” Ezt tudja a polgári társada­lom tudós professzora, sajtója, szószéke, vezető politikusai nagy ármádiája és ezért a nagy ricsaj, a torzképek pro­dukálása, hogy a barbár, a hit­nélküli marxisták mint fojto­gatják a keresztényi civilizá­ciót ! Azt az úgynevezett ke- Irbfeztényi civilizációt, amely közel kétezer évvel ezelőtt már szentesitette az elnyomott és a rabszolgasorsba letiport férfiak és nők, rabszolgaságát. Azt a civilizációt, mely izzé-porrá, törte az antik világ műkincse­it, tudományát, irodalmát. Azt a civilizációt, amely lerombol­ta Alexandria legremekebb könyvtárát, szobrait, ame’v sok évszázadon keresztül — a ró­mai szent atya (?!) szank­ciójával, a hűbéri rendszert, a jus primac noctust, az inqui- siciót, a boszorkányok, a fel­fel tűnő tudósok máglya, ke­rékbe kötés, megkövezés és bebörtönzéseket szankcionálta. A “Chicago Daily Tribune” a Rockefeller, McCormick ér­dekek tulajdona, Wall St. és Chicago LaSalle St. a Silas Stranok, Dawesok, Traylorok, leibjoumálja, mint tudatlan és jobbára alamizsnákon tengődő bérmunkások, a kis burzsoázia elé, mondván azoknak, hogy veszélyben van a civilizáció, a demokrácia és maga a köztár­saság léte. A vád, az elhatal­masodott barbár marxizmus fojtogatja a torkánál megra­gadva a keresztényi civilizá­ciót s az emberi formát öltött ember anyag, (mert sajnos, még ma is az nagyrészben) elhiszi. Hej pedig az .elmúlt 20 esztendő bizonyságot tesz róla, hogy ez a civilizáció, ál civili­záció. A francia forradalom és a nyugodt európai 1848—49. évi forradalmai, az amerikai konti­nensen lejátszódott (1776— 1812.) polgári forradalihak, melyek a feltörekvő burzsoáziát juttatták, — a papság helyébe. — Uralkodó tényezőkké téve azt, hála a technika fejlődésé­nek. Kénytelen, kelletlen, meg­honosította az úgynevezett pol­gári civilizációt. Berendezve ál­lamaikat ennek a civilizáció­nak megfelelően. Eltörölték a régi hűbéri rendszert, a céh- rendszert, s hűbéri államrend­szert, a papság hatalmát meg- csorbitották, a vallást mint uralkodó intézményt sok hely­ütt teljesen megsemmisítet­ték. Uj éra a felvilágosítás érája következett. Egyetemek, tehno- lógiák, müintézetek tudósokkal, tanárokkal, bölcsészekkel, nem­zet gazdászokkal léptek a tör­ténések színterére. A fejlődés megalkodta, kitermelte magá­ból — nemcsak az uj gépszer­számot, — az újfajta gyors közlekedés eszközeivel egye­temben az emberi történelem­ben eddig még nem ismert és olyan jólétet még soha nem él­vezett történelmi osztályt, a. parvenük osztályát, a kapita­lista osztályt. Hála a fejlődő géprendszernek s a kapitalista kizsákmányolás végtelenségé­nek, először az emberi társa­dalom történetében a szintéren egy másik, számban hatalma­sabb osztály, a proletárság je­lent meg. ' A kapitalista osztály hivatá­sánál fogva kényszerült ver­senyre kellni és a termelést igy folyton emelni. A verseny, piacok részére ösztökélte és mert az államban az ur, a pénz isteh, .egyszóval a gazdasági hatalom is ő, kötelező és állan­dó, hatalmas hadsereget, hadi­tengerészetet, rendőrséget stb. létesített. A portyázó. a zsol­dos régi hűbéri hadsereget re-1 formálta és végre, — úgy mint * az ipart — gépekkel szerelte azt is fel. A nemzetek között lefolyt háborúkat most már a világháború váltotta fel. A polgári ideológiát, a demokrá­ciát a reakció, a polgári intéz­mények megsemmisítése kö­vette. A céhrendszerből fejlődött hatalmas és a bérrendszer el­törlését célzó munkás szerve­zetek, intézmények, szép sor­ban a szoldateszka Achilles csizmasarkaival széttapostat- tak. Az árutermelés, a szent profit érdeke, a világ piac ura­lása késztette erre a lépésre a történeti hivatását befejező, kapitalista osztályt. Ez a pol­gári civilizáció fináléja. Krisztus után, 1914-ben kö­vetkezett .el a kataklizma. A termelő erők revoluciója. Szét­tépve a szűkké vált hurkokat, a hazafiság, a demokrácia, a civilizáció veszélyben forgó jel­szavakkal, zúdították az embe­riségre — az emberi történe­lemben eddig nem ismert világ­romlást, — a világháborút. Húsz millió emberélet esett ál­dozatul a piacért folyó erőszak­kal folytatott háborúnak. Száz milliónyi nyomorékot, árvát, özvegyet, mérges gázokkal meg­rontott, a kenyérkeresőktől megfosztott, két nembeli agas- tyánt hagyva maga után, rom­ba döntve virágzó városokat, Mint a magyar közmondásba hallani, hogy az éhes disznó makkal álmodik, eszerint azt is lehet hangoztatni, hogy az elzüllöt alkoholisták meg csak az alkoholról gondolkoznak. Eb­ből a fajzatból itt is van elég, a kik még az osztályharcról hallani is gyávák, mert a gon­dolkodó képesség náluk oly rö­vid a mi csak a paintos üvegig ér el, amit az alant megirt tör­ténet is bemutat. A meleg nyár folyamán, tik­kasztó hőségben összejött két alkoholista, a nevük nem fon­tos, csak az a fő, hogy meg­vettek fél gallon mérget, amit ők pálinkának neveznek. Ki vitték a hűvös fa alá és ott öntözték magukba a mér­get. Az eseményt ők good time- nak nevezték. De a méreg nem azért mé­reg, hogy annak hatása ne le­gyen, mert már a két bodi oly részegek voltak, hogy ülni sem bírtak, hanem fekve ordítottak mint a szamár. Ezt a különös ordítást meg­hallotta a fán, .egy kis dallos madár, ő is elkezdett az ő nyel­vén dalolni. A szép madár dalra, a két részeg atyafi is figyelmes lett. Az egyik megszólalt, az a madár nékem dalol. — A másik feleié ellenkező­leg nem igaz mert az nekem dalol. Emez válaszol vissza. Az a madár oly piszkosnak mint te csak nem dalol. Mire amaz megharagudott, kapta a félgallonost úgy fejbe kóllintotta a társát, hogy a fe­je még egyszer akkorára da­gadt mint volt. Ahogy kissé kijózanodott, elment a bíróhoz panaszra, országokat vérorgiákat rendez­ve és azóta folyton folyó há­borúk, amiket a “Chicago Daily Tribune” és hasonszőrű sajtó orgánumok, mint a marxizmus által fojtogatott álcivilizációt, sirat. Siratja, hogy az éhbérek­ért, az alamizsnán tengődő proletárságot kezdi a gazdasá­gi elnyomatás, álvezérei, ál­prófétái nagy fájdalmára, éb­resztésre, eszméletre téríteni. A háború hivatalos befeje­zésétől máig a kapitalista ci­vilizáció, uj fázisba, időszak­ba lépett. A kapitalizmus egy újabb intézménye, a lumpen- proletárok soraiból, az utolsó, a végkimerülésbe jutott közép- osztály, az állásától megfosz­tott katonatisztek és hivatal­nokokból, a polgári civilizáció meztelen, rideg, gyilkos, intéz­ménye és ezúttal az utolsó, a fascista világrész bontakozik ki. Az Egyesült Államokban már nem uj ez a jelenség. Kisebb- nagyobb méretekben 1875 óta állandóvá vált. Bővebben erről jövő értekezésemben. Hisz olyan hatalmas és terjedelmű anyag áll ma rendelkezésünkre, hogy nem újság cikkek, hanem ha­talmas vaskos könyveket le­hetne megtöltenünk ezzel a tárgyal. Chicago szeptember havában. Lőwy Ármin. hogy a társát felelősségre ve­gye a sértésért. De a panaszt úgy adta elő, hogy kissé itta­sak voltak és szóváltásért a társa őt az üveggel megakarta ölni. Másnap lett a kihallgatás. Megjelent a vádlott is és kérdi tőle a biró: Hogy történt a ve­rekedés ? * A vádlott elmondta úgy amint volt. A madár dalion vesztek össze és őt lepiszkolta, azért ütötte is meg az üveggel. Ekkor kérdi a biró a vádlót: így történt a verekedés? A válasz: “Igen” volt. A bölcs biró pedig forgatta a paragrafus lapokat, egynél megáll és kimondja az ítéletet, “te is fizetsz 10 dollárt, meg te is 10 dollárt,” a kifizetett bün­tetést a mi kitett 20 dollárt, azt a biró zsebre vágta, csak annyit szólt hozzájuk nagy bölcsen, “az a madár egyikö­töknek se dalolt, neked se, ne­ked se, az a madár nekem da­lolt, most elmehettek.” Tanulság: Az alkohol káros hatását ha felismerjük tudni kell, hogy az alkohol az agyat megbénítja, a gondolkodó ké­pességet megöli. A feledékeny, a múltra nem emlékszik, ami szép és jó azt gyűlöli, mint a tudományos irodalmat is. Azt mondják: ide lélek, oda lélek addig legyen mig én élek. Ezek az alakok nem egyebek, mint a kapitalisták védencei, vagyis támoszlopok. Iszákos ember nem gondol­kodik, gondolkodó ember nem iszik. Géza Kochy, Triadelphia, W- Va. OMaBérmunkást! A FURFANGOS BÍRÓ

Next

/
Thumbnails
Contents