Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-09-01 / 807. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 szeptember 1, BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W W Előfizetési árak: Subscription Rates Egy évre $2 10 One Year $2.00 Félévre l.iO Six Months 1.00 Egyes szám ára ' 5e Single Copy 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. _____________TELEPHONE: GArfield 7114._______________ Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, Q, Application for transfer of second-class entry from New York N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Az országos értekezlet tagjaihoz! Mikor ezen sorok olvasóink elé kerülnek, a Clevelandhoz távol eső magyar-lakta telepekről, már elindulnak a harcosok, hogy részt vegyenek a magyarajku IWW-isták ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉN. Szinte fanatikus hittel, minden megszakítás nélkül, immár hetedszer gyűlnek össze a magyar nyelven beszélő ipari union- isták, hogy ez egyetlen magyar nyelven megjelenő forradalmi munkáslapot, újból és újból megerősítve megjelenhetőségében biztosítsák. A magyarajku IWW-isták konvenciói, kérges tenyerű mun­kásemberek naggyülései voltak, melyeken egyszerű munkásem- berek, egyszerű nyelven tárgyalták le egy-egy elmúlt évben szerzett küzdelmes és eseménydus tapasztalataikat és rakták le egy következő év munkaprogramját. Mi tűrés-tagadás — de az általános munkásmozgalom tes- pedése és stagnálása miatt, konvenciós tárgyalásainak és hozott határozataink, jórészt, lapunk a BÉRMUNKÁS keretei közzé szorítottak bennünket. Nehéz helyzete lapunknak, annál inkább súlyosbodott, minél jobban tarolta az áldozatkész ipari unionis- ták sorait a növekvő munkanélküliség. A két fizetéses alkalmazottból egy — majd az egyből ön­kéntes, dijjazás, FIZETÉSNÉLKÜLI alkalmazott lett. Bátran állítjuk, hogy számbeli erejében és befolyásában, a néhéz vi­szonyokat számításba véve, állta lapunk a sarat, sőt gyarapo­dott. De nem igy az anyagiakban! Mindenkor szerény és üresedő pénztárunk, az amerikai magyar proletárok üresedő éléskamrái­val és zsebeivel vele apadt! Több ezer olvasónk és a magyar IWW-isták százainak örö­mére — ellenségeink bosszúságára — minden konvención meg­találtuk a módját, hogy hivatásunkat teljesítsük. Hogy mibe került?! Hát ki bánja? NEM LATOLJUK! Gondoskodjanak fe­lette azok a krajcároskodók, akik más elfoglaltság hiányában ki bírják számítani, hogy milyen áldozatott hoztunk: Mi, azok, akik New York és Chicago között, minden számottevő magyar kolóniából, félszázan, minden évben megtettük az utat. Mert az osztálytudat, az elvi meggyőződés, olyan forradal­mi készséget vált ki az ipari unionistákból, amilyennel senki más nem dicsekedhet. Mindig volt önbizalmunk, de bíztunk egymás­ban is! Vállalt kötelességünknek, forradalmárokhoz illőn ipar­kodtunk elegeit tenni. Konvenciónk volt a forrás, melyből erőt merítettünk és újabb lendülettel, bizakodón, feküdtünk neki a munkának. Rendíthetetlen bizalommal reménykedtünk az egyetemes mozgalom megerősödésében és teljes kibontakozásában. Még az sem keserített, nem hangolt le bennünket, ha sorainkból a fá­radtabbak kidőltek. Kitartottunk az IWW mellett, mert tudtuk, hogy el fog, el kell jönni, a mi napunknak is. És eljött! Itt van! Mozog Amerika munkássága és végső elkeseredésében, ép­pen az IWW-hoz, ahoz a szervezethez fordul, melytől legjobban óvták, riasztották és igy a legjobban félt is. Clevelandon kibon­takozott: más, féltucat városban és ipari centrumokban kibon­takozóban van! Ami pedig a legfontosabb nekünk, ami elégté­tellel tölt el bennünket és igazolja több mint két évtizedes pro­pagandánkat: A magyar IWW-isták mindenütt elől járnak, szá­mos helyen az ő munkálkodásuknak, kitartásuknak egyenes eredménye a mozgalom megerősödése. Jelen konvenciónk tehát sok gordiuszi csomót kell kibont­son. 1.) A súlyosbodó ipari vállság közepette, további alapját kell lefektesse lapunk a Bérmunkás megjelenésének. 2.) A ma­gyarajku IWW-istákat, még jobban megedzve. hogv újabb te­lepeken is, ha másként nem, az ő kezdeményezésükkel, megindul­jon az ipari akció. 3.) A Bérmunkás széles olvasótáborának be­vonása az ipari mozgalomba, hogy ne csak olvasói, hanem vö­rös kártyával biró TAGJAI legyenek az IWW mozgalmának. Ezek azon feladatok, melyek megoldásra várnak, amit bt-1 zonyára tárgyaltak a csoportok és tudnak, éreznek a delegátu­sok. Ezek szolgáltatják a hajtóerőt, mely több delegátust hoz ezidén Clevelandba, mint bármikor ezelőtt. S ha a küldöttek megtalálják a helyes utat, — amit mi igen is hiszünk, — úgy konvenciónk, nem csak a legnépesebb, de a legsikeresebbnek lesz mondható. Ennyit kívántunk elmondani és az érkező delegátusokat ebben a szellemben üdvözöljük! A BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. Ostromállapot (Vi.) A sztrájkban álló munkások megfélemlítésére sok­szor kirendelt katonaság felszokta állítani a haditörvényszéket, kihirdetik az “ostromállapotot.” A legutóbbi események azt bizonyítják, hogy az ostromállapottól éppen úgy félnek a mun­káltatók, mint a munkások. Az egyik liberális hetilap értesítése szerint, a san francis­coi sztrájknál, mikor a munkások elhatározták az általános sztrájkot, a kapitalista lapok kiadói egy sajtó bizottságot ala­kítottak, melynek a főhivatása volt az általános sztrájk ellen harcolni. Ezen bizottság kézzel-lábbal tiltakozott a haditörvény­szék felállítása ellen, amint ők érveltek, ostromállapotban még azok a munkások sem tudnának, vagy nem mernének munkába menni, akik másképen hajlandók volnának a sztrájktörésre. Ugyanez történt Minneapolisban, ahol több heti sztrájk után a teherkocsihajtók ellenében, akik eredményesen picke- teltek a katonaságot rendelték ki, de ugyan akkor csak is ost­romállapot kihirdetése és a haditörvényszék fölállítása után voltak képesek a hatásos picketelést megakadályozni, melynek az eredménye az lett, hogy a katonaság nem csak a picketeket, hanem a sztrájktörőket, köztük a sztrájktörést végző kis bur­zsoáziát is leszedték a truckokról és a haditáborba vitték őket. A munkások ipari szolidaritása minden akadályt legyőz, a hadiállapot kihirdetése folytán sem lehet azt megtörni, sőt még nyíltabban elválasztja a munkásságot a mindenre piszkos sztrájktörőktől, a mellett, hogy nagyon sok munkás meggon­dolja a dolgot, hogy ilyen feltételek alatt bemen jen-e dolgozni, sztrájkot törni. így a munkásság összetartása folytán a hadi- törvényszék felállítása éppen olyan káros lehet a munkáltatók, mint a munkások részére. A munkásságtól függ a sztrájkok győzelme, akár van je­len katonaság akár nincs, csak a sztrájktörésre, árulásra alkal­mas munkások ne akadjanak, vagy ne legyenek képesek a munkát végezni, akkor a katonasággal azt nem tudják megindí­tani. Amint a minneapolisi eset bizonyítja, mivel a munkásság jobban meg volt szervezkedve és nagyobb összetartásra volt képes, mint San Franciscóban, igy még a katonaság is keve­sebbet árthatott a munkásoknak mint a munkáltatóknak. Az öntudatos szervezett egységet, összetartást nem törheti meg semmiféle katonai hatalom, vagy haditörvényszék, Az igazi ellenség csak a munkások soraiból tehet kárt, amelyet jól kiépí­tett szervezeten keresztül meg lehet akadályozni, még csirájá­ban elfojtani. Erre kell a munkásságot tanítani, szervezni. Az Egy Nagy Szervezet kiépítésével, saját sorsainkat vonjuk össze, a mun­kásokban önbizalmat, önfegyelmet nevelünk. Nem handa-ban- dázás, hanem szervezett egység kell az osztályharc győzelméhez. Egy hatalmas ellenség ellen, még hatalmasabb munkásegység, szervezettség, erő kell. Ezt igyekszik az IWW kiépíteni, meg­szervezni, melynek a segítségével győzedelmesem be­fejezheti az osztályharcot. elvinyilatkozat A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bír ják. akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a tér meló eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni ossz pontosul ása a szakszervezeteket (trade unions) kép teleimé teszi arra. hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni ceakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala melyik osztályában, Lgy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért." ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra- “Le bérrend­szerrel I" A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is.' hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult Az ipari szervezkedéssel az ni társadalom szerkezetét éoitjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents