Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-09-01 / 807. szám
1934 szeptember 1 BÉRMUNKÁS 5 tidal A TUDOMÁNY HŐSEI Az aj társadalmi rendszerben, melyért mi ipari unionis- ták harcolunk, a fenti cimen állandó rovatott kellene fen- tartani. Most még nem igen akadna ilyen állandó rovatban közleni való, mert legtöbb, aki a tudományt volna hivatva szolgálni, terjeszteni, azt csak haszonlesésből, profit mellett teszi meg, melynek az érdekében nagyon sok esetben szellemi prostitúcióba is hajlandó belemenni. Azért örömmel írunk, azokról a kevesekről, akik ebben a pénzéhes profit rendszerben is képesek az önzésen, a profitért való küzdelmen felül helyezkedni. Ezen önzetlen hősöknek az élén állt Marie Curie, a rádium feltalálója, aki éppen a felfedezésének, annak a végtelen erőforrásnak a rádium sugarának az áldozata, és nemrég halt el Párisban, ahol szűkös körülmények között folytatta tanulmányát, abban a biztos tudatában, hogy azok a rádium sugarak melyet felfedezett és az orvosi tudomány részére meghódított, őt is idő- előtt ki végzi. Marie Curie és férje, aki régebben elhalálozott egy balesett következtében, óriási fontosságú rádium sugaraknak a használhatóságát fedezte fel, valamint annak több orvosi célra való használhatóságát, melyért egyetlen cent jutalmat, mint a kapitalista törvényeknek az igénybevétele által szabadalmi jogot, illetve jövedelmet nem kívánt, hanem mindjárt igyekeztek a világnak tudtára adni a legkisebb felfedezéseiket is, melyről gondolták, hogy hasznára lesz az orvosi tudománynak. így jutottak a kórházak, orvosok egy nagyon fontos felfedezéshez, melyet profit szerzésre használtak fel. Ugyanakkor Curie-né, aki az életét áldozta ezen felismerések megszerzéséért, csekély 2.500 dollár évi jövedelmet kapott a francia kormánytól, melynek a legnagyobb részét újabb kísérletekre fordította. A rádiumnál tett felfedezéseik folytán, ha azt titokban tartották volna, amint sok más felfedező tette, akkor nagy vagyonra tehettek volna szert, de őnáluk a tudomány hűséges és önzetlen szolgálata volt a vezérfonál, úgy szegényen haltak meg. Megcáfolva a kapitalista philozófusok azon állítását, hogy akinek van jó találmánya, vagy tehetsége az meggazdagodhat. A másik hősünk egy amerikai orvos. Dr. William H. Park, aki szabad idejében, mely egy kórházban teljesített munkájából megmaradt, kísérletezett az “Infanile Paralisis” ‘fiatalkori megbénulás” elleni szer feltalálásával. Egy ilyen szérummal, melyet felfedezett, hogy kipróbálhassa, először a betegség csiráival oltatta be magát, miután a bénulás beállt, akkor a szérumot oltotta be, hogy annak a hatását önön magán kipróbálja. Kitéve magát annak, hogy ez a veszedelmes betegség örökre megbénítja, ha a szérum nem sikerül. Ezen munkálkodásáért semmit nem várt, sőt miután sikeresnek találta a szérumot, annak a kórháznak adta át melyben dolgozott, ismét bebizonyi- va az IWW azon állítását, hogy a tudomány igazi úttörői nem profit vágyból, nem haszonlesésből, hanem az emberiség segítésére, azoknak a támogatására, hasznára törekednek, igy igazán a tudományt szolgálják. Az ilyen önzetlen kutatóknak csak növelné a számát, köny- nyebbé tenné a helyzetrket az AZ ALÁBBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak raktáron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.)........................................... —.75 Franknói: Martinovics élete.................................................... 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás ...................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................ 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül......................................... 1.00 Zola: A Rougon család............................................................. —.75 Barbusse: Erő............................................................................ —.75 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről............................. 2.00 Zóla: Paskal orvos................................................................... 1.00 New York regénye. (2 kötet.)............................................... 1.50 Fábián: Hat ló negyven ember.............................................. 1.00 Jack London: Mélység................................-.......................... —.75 Ady: így is történhetik ................................................... —.75 Ady: Uj versek........................................................................ —.75 Ady: A menekülő élet. (Versek.).......................................... —.75 Csehov: A koldus.................................................................... —.75 London: Az alaszkai diana...................................................... —.75 Glas worth: Testvériség............................................................. —.75 Lubbock:Az élet örömei.......................................................... —.75 Gorkij: A besúgó............................................................... —.75 London:Az ősök istene .......................................................... —.75 J. Smith: Krisztus Istensége........... —.40 ipari szabadságon álló rendszer, melyben biztosítva volnának, a megélhetésükről, valamint esetleges megbénulás vagy súlyos betegség esetén mely az ilyen kísérletezések folytán előállhat. Valamint elvenné annak a lehetőségét, hogy a profit éhes kalandorok, egy-egy felfedezést, magáncélokra, vagyonszerzésre fordíthassák. Milliók akadnának, a világon a tudományos kutatók között, akik még nagyobb energiával, nyugodtabb lelkiismerettel látnának tudomános búvárkodásaikhoz, ha tudnák, hogy azt az egész emberiség használni fogja, nem pedig egyesek vagyon gyűjtésére fog szolgálni. Ha az igaz tudományt, a kutatóknak az önzetlen részét akarod támogatni, akkor segíts nekünk ezt a rendszert megváltoztatni, felépíteni az Ipari Demokráciát melyben nem betegség, nyomor, nélkülözés kiküszöbölésére, a tudomány nem egyesek, hanem az emberiség i solgálatában lesz Most fordítva történt Nem újság ha a kutya megharap egy embert, de ha .ember megharap egy kutyát, az már újság. így vagyunk az alábbi hirrel. Nem újság ha a rendőrség elfog és elzár sztrájkoló munkásokat, mert ez minden napi esemény, de amikor a sztrájkolok bezárják a rendőröket, illetve a sheriffet ez még újság számba megyen. A hír igy kezdődik: Columbia, Pa., augusztus 23. Állami rendőrség szabadította ki Dániel F. Shuman sheriffet és 11 társát az éjjel miután bevoltak zárva egész nap egy selyem gyárba egy csomó sztrájkoló munkás által. Az állami rendőrség, mondja tovább a jelentés keresztül törte a szrtáj- kolók által alkotott gyűrűt az éj leple alatt s igy sikerült kiszabadítani a tizenkét sheriffet, akiket azután haza is kisértek a lakásukba. Az esett a Mariette selyem gyárba játszódott le. Hirsze- rint a sheriffek reggel jó korán mentek a gyárba, mely állítólag kész anyagot akart kiszállítani a gyárból és a sheriffeknek kellett volna kisérni a truckokat A sztrájk kilencedik hete folyik. Példás rend uralkodott, mig a picketelők, akik 500-an voltak — többen nők — észre nem vették a sheriffeket a gyárban. Ekkor a gyárat erősen körül zárták. A columbiai rendőrség rendeletet kapott, hogy a sztrájkba ne avatkozzék bele. így a gyárba zárt deputi sheriffek kiszabadítására az állami rendőrséget kellett igénybe venni. L. R.. Élesztik a munkásgyiilöfet tizét SAN FRANCISCO, CAL. — A közelmúltban lezajlott általános szimpátia sztrájk ellenségei még mindig élesztik a l gyűlölet tüzét a kitartott sajtó utján, melyben segiséget nyernek még az itteni szak- szervezeti vezérektől is. Az American Legion califor- niai osztályai konvencióra gyűltek egybe, hogy letárgyalják a folyó ügyeket — ami a munkás- mozgalom támadásában merül ki. A konvenciót megelőzőleg már napokkal ajánlatokat nyújtottak be, melyek a radikális munkásmozgalom minden ágát fedték. Az ajálatok szerint a radikálisokat a legkegyelenebb büntetéssel kell sújtani. A deportálás a legenyhébb büntetés legyen. Edward Hayes az American Legion nemzeti parancsnoka beszédeit intézett a delegátusokhoz és a radikalizmus terjedésének eszközéül az American Légiont jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a legionisták ne legyenek képmutatók és szavakkal harcoljanak a radikálisok ellen, hanem először gyűjtsék össze az adatokat az áldozat ellen és cselekedjenk törvényesen. A konvenció megnyitása után az első szónok Rossi polgármester volt, aki többek között elismeréssel adózott az American Legion helyi tagjainak az “önzetlen támogatásért az általános sztrájk idején.” Merriam kormányzó szintén a szabadság védelmezőinek minősítette a legionistákat és mint mondotta: “amerikai talán sohasem fogja tudni teljes mértékben értékelni, mivel tartozik a józan és félelmet nemismerő férfiak és nőknek, akik oly bátran álltak szembe a fenyegető radikális elnyomatással.” Ezek után senki előtt sem lehet kétséges, hogy mily hivatás betöltésére létezik az American Legion. A tagok sorában sajnos számos bérmunkás is helyet foglal azon elhatározással, hogy belátható időn belül képesek lesznek a légion gépezetének irányítását megragadni. A legion konvenciója történelmi esemény és ha parancsnokuk tanácsát fogják követni, véres napok következhetnek. A hadjárat az összes radikálisok ellen irányul és ebben a dicstelen munkában velük karöltve dolgozik a Central Labor Uni- onnak a titkára és a Teamster Unionnak az elnöke. Az általános sztrájk lezajlása óta a munkáltatók bosszúért lihegnek és szitják a gyűlölet tüzét minden rendelkezésükre álló ezközzel. Mi lesz a munkásság válassza? Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
