Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-07-07 / 799. szám

1934 julius 7. BÉRMUNKÁS 5 oldal Általános sztrájk juttatta győzelem­hez a milwaukeei villamos sztrájkot (Folyt, az 1-ső oldalról.) A fosterizmus csődje kon levő állomásnál szintén heves összeütközések voltak a rendőrség és picketek között. A rendőrbotok és gázbombák működnek, bár a bombákkal nem mindig sikerül célt érni. Számos esetben a pikketek el­fogják azokat röptében és ha­ladéktalanul vissza szállítják a rendőrök közzé, hogy kipróbál­ják annak hatását. A városban levő radikális csoportok tiltakozó delegációt menesztettek Max Paskin szo­cialista városi ügyvédhez, azon hir hallatára, hogy a villamos társaság fegyverekkel szereli fel a kocsikat. Az a hir is for­galomba került, hogy minden kocsin rendőr fog utazni, az utasok “biztonságának” meg­védésére. Paskin szerint nincs törvény, mely megtiltaná a vil­lamos kocsik átalakítását, azon­ban megígérte a delegációnak, hogy tanulmányozni fogja a kérdést. A sztrájk azonban tovább fo­lyik és a sztrájkolok minden lehetőt elkövetnek, hogy meg­állítsák nem csak a villamoso­kat, hanem a villanyt szolgáló telepeket is. MILWAUKEE, WIS., jun. 30. A négy napig tartó villamos vasúti sztrájk, mely megbéní­totta a város közúti közleke­dését hirtelen fordulathoz ért, amikor a Lakeside villanyfej­lesztő telep munkásai beszün­tették a munkát. A Lakeside telep szolgáltatja a városban elhasznált villany áram nagy százalékát és félórával a mun­Az a gyűlölet, amely a né­met diktátorral szemben a de­mokratikusan gondolkozók ré­széről világszerte megnyilat­kozott Hitler uralmának teljes esztendeje alatt, már saját pártjára csapott át és abban olyan erővel dolgozik, hogy a véres kezű diktátor valóságos rémuralmat volt kénytelen al­kalmazni, hogy magát még egyideig a német nép nyakán tarthassa. A hitlerizmus következtében nemcsak a külföldi összekötte­tések lazultak meg Németor­szággal, de az ebből származó belső bajok is olyan mérveket öltöttek, hogy a magát a nép nyakára varró diktátort a sa­ját párt emberei akarták meg­semmisíteni, megbuktatni. Hitler, hogy ingadozó hatal­mát még tarthassa, saját párt­jának leghangosabb embereit állította a falhoz és közülök 24-et, legtöbbet minden tár­gyalás nélkül főbe lövette. kabeszüntetés után a társaság hajlandónak mutatkozott a kö­veteléseket csaknem teljes egé­szében aláírni. A négy napos sztrájkban, melyben közel ötezer villamos vasúti alkalmazott volt érdekel­ve, sok erőszakosság történt. Számos villamos kocsit teljesen megsemmisítettek, a sztrájk­törőket megkövezték, a kocsi állomások ablakait beverték, a közlekedés csaknem teljesen szünetelt, de mind ez nem bírt oly erővel, mint a villanytelep 140 alkalmazottjának munka- beszüntetése. A telep lezárása oly erőt kölcsönzött a sztráj kó­lóknak, hogy mihelyt ennek hi­re érkezett a társaság irodájá­ban, azonnal tárgyalásokba kezdtek és a követeléseket, me­lyekről négy napig hallani sem akart az igazgatóság, pár perc alatt aláírták. Ez érthető is. A telep lezárása, nemcsak a vá­rosi villamoskocsiktól vonta meg az áramot, hanem gyárak, színházak, üzletek és lakosok­tól, sőt a közeli városok üzleti forgalmát is megbénította. Kell-e ennél gyönyörűbb pél­da az általános sztrájk domon- strálására? Ha négy nappal előbb történik ezen lépés, sok felesleges erőszakosság elkerül­hető lett volna. Az IWW taní­tása abban domborodik ki, hogy a helyes taktika alkalmazása a munkásság harcát nagyban megkönnyíti és anélkül, hogy egy fegyver elsülne, vagy csak egy fejet is bevernének, a mun­kásság győzelemre viheti a leg­reménytelenebb harcot is. Ma még Hitler kezében van a hatalom, amelyhez az erő­szakosságok mutatják, hogy mennyire ragaszkodik, de egy egész nemzet és a civilizált vi­lág utálata és gyűlölete kiséri minden cselekedetét és min­denki megvan győződve, hogy Hitlernek ez az utolsó nemze­ti szereplése. Hogy a tiltakozások meste­reinek a főhadiszállásáról Moszkvából vagy a demokráciá­tól csöpögő Washingtonból mi­ért nem lépnek most akcióba Hitler ellen ennek politikai okai vannak, amit a laikus világ csak később fog megtudni, ami­kor a kuliszák mögé pillanthat. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Jun. 24-től — jun 30-ig. Mrs. M. Stefankó, N. Y. 10.00 P. Markó, So. Bend.—..... 1.00 Az amerikai kommunista párt vezércsillaga, Foster egy könyvet irt 1923-ban melyet a párthivek nagyban terjesztet­tek. A könyv cime: ‘Az ameri­kai munkásmozgalom csődje,” a célja az IWW kivégzése, he­lyesebben a dual unionizmus ellen irányult. Ebben a könyvben próbálta beigazolni Foster, hogy a mun­kásságnak vissza kell menni a sárga szakszervezetekbe és azt belülről megfúrni, forradalma­sítani és a pártvezérek kont­rolja alá hajtani. Ezen alkalommal időszerű megmondani, hogy Foster egyik szélsőségből a másikba ugrott többször, amig 1912-ben szin- dikalista volt, 1914-ben IWW, aztán megint szindikalista, AFofL tisztviselője amig 1921- ben megszülte a TUUL-t, ame­lyet a kommunista párt adop­tált és 1928-ig szoptatott. A KP és az “éles eszü orosz elvtársakat,” (ezt ő irta a fent nevezett könyvben) megnyerve élet-halál harcot hirdetett az IWW és minden önálló ipari union ellen. Azt akarták, hogy a munkásság menjen visz- sza a sárga szakszervezetekbe, mint az AFofL és a kontrólt szerezzék meg a párt részére azok fölött. Ez mind nagyon szépen hang­zott a párt diktátori jelöltjei­nek. Már-már elképzelték, mi­lyen szép lesz több milliós szak- szervezeti tagnak diktálni, a vezérségi pozíciókban ülni. így teljes erővel neki feküdtek ezen nemes párt céloknak. Ezek a diktátor jelöltek nagyon rossz számolóknak bizonyultak, mert nagyon, de nagyon elszámitot- ták magukat. Hat évi hűséges fúrás után beleégett a fúró az AFofL-be, a szerszám lakatosok nagyon jól tudják, mit jelent amikor egy mély lyukba beleég a fú­ró, azt nem lehet kivenni, de nem is lehet vele tovább fúr­ni. így született megaTUUL, me­lyet már nem mertek az AFofL testbe befurni, hanem egy korcsszülött formájában félig szak, félig ipari szervezet for­májában, mint egy harmadik uniót építenek. Az AFofL-be égett fúrójukat nem tudták kivenni, igy azt ál­lították, hogy abban is fúrnak tovább. Ugyanakkor minden torzszülött keresztelőjén jelen voltak, ápolták, azon remény­ben, hogy azt a párt céljaira felhasználhatják. így alakítot­tak száz és száz külömböző né­ven levő uniókat, melyet na­gyon gyakran szépen becsusz- tattak az AFofL-be, vagy igye­keztek az utóbbi időben a TUUL-hoz láncolni, hogy a pártvezetőségnek biztosíthassák a kontrólt. A hűséges párttagok, rokon- szenvezők még mindég nem akarják beismerni, hogy a fos­terizmus csődött mondott. Amig 1921-ben Fosternak és a vele egyetértő és Foster által “éles- eszü orosz elvtársaknak” neve­zetteknek az volt a vélemé­nyük, hogy a dual uniókat ki kell végezni, be kell menni a sárga szakszervezetekbe, most ők is független uniókat építe­nek, nem is második hanem harmadikat, teljesen ellenté­tesen régi elméletekkel. A 3-ik Internacionalénak azon parancsa, hogy be kell menni és megragadni a hatalmat a kontrólt a szakszervezetekbe egy országban sem sikerült. Itt Amerikában azzal igazol­ják, hogy most a föntemlitett korcsszülöttet ápolják, támo­gatják a TUUL-t. így cáfolták meg hatéves tanaikat, mely hat évig Amerikában is dühöngött és az éle az IWW ellen irányult, azt akarták kivégezni. Nézzük meg, hogy az “éles- eszü orosz elvtársak,” paran­csára és a németországi kom­munisták tiltakozása dacára, milyen szép sikerrel fúrták meg a németországi szakszerve­zeteket ? Foster fentemlitett könyve szerint, a németországi szak- szervezeteknek, 12 millió tag­sága volt 1922-ben amidőn az éleseszü orosz elvtársak kiad­ták a parancsot a belülről való fúrásra a szakszervezetek fö­lötti kontrolért megindítandó harcra. Az eredmény képpen, alig 3 millió szakszervezeti munkás maradt meg a 12 millióból, azok is külömböző pártok kontrolja alatt nyögtek. így marsolt be Hitler 1933- ban és végett vetett a párt kontrólérti harcnak, ő ragad­ta meg és használta fel más pártok ellen, amint azt KP és az SP, különféle szárnyai remél­ték kihasználni, pártcélokra. Hitler, a KP és az SP egy­más ellen harcoló tagjait, egy börtönbe, vagy internálási tá­borba zárta, hogy több idejük legyen egymás ellen harcolni. Ez a két tény elegendő iga­zolni a fosterizmus és az “éles­eszü orosz elvtársak” tévedé­sét. Az uniókban pártkontrol­ért folytatott harc minden fe­lé fiaskóval végződött. A mun­kásságnak vérrel kell ezen fias­kóért fizetni, mely a fasciz- must tette lehetővé. Még na­gyobb elnyomatást. De a kommunisták még ezekből nem tanultak, nincs elég józan eszük ezt felismer­ni. Még mindég folytatják a kontrolért való harcot, melyet az MESA mostani harcai bizo­nyítanak Amerikában. Még Anglia, Spanyol, Fran­cia, Amerika országaiban van­nak osztály szervezetek, uniók melyet szétlehet rombolni a párt kontrólérti harcokkal. Ezt csak a józan gondolkodású mun­kásság akadályozhatja meg, az által, hogy ezen rombolási szán- dékek ellen harcol. Ezt meg kell tenni minden öntudatos munkásnak, másképen nem le­het fölszabadulnunk. Hitler gyűlöletes már a saját pártjában is Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Thumbnails
Contents