Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)

1934-07-07 / 799. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 julius 7. A termékenység halálsugarai (RÖNTGEN ÉS RÁDIUM.) A röntgensugarak fölfedezé­se óta minduntalan tapasztal­ták, hogy a férfiak és a nők, akik a röntgen sugarakkal fog­lalkoztak — bár nemi életük semmiben sem változott —, fogamzásra alkalmatlanok let­tek. A röntgensugaraknak előbb vizsgálóeszközül, majd később gyógyító eljárásul való felhasználása mind több és több férfit és nőt foglalkoztatott és ilyen módon sok esetet lehetett megfigyelni. A nyert tapaszta­latok alapján rövidesen felme­rült a gondolat, hogy a rönt­gensugarakat mesterséges fo- gamzáselháritó-módslzernek al­kalmazzák. 1914-ben Manfred Fraenkel berlini orvos már tu­dományosan számol be a rönt­gensugarakkal történő sterili­zálásról, miközben elmondja, hogy figyelmét a röntgensuga­rak fogamzást megakadályozó szerepére egy mérnök esete hív­ta fel, aki tizenhárom éve fog­lalkozik röntgensugarakkal. En­nek a mérnöknek legkisebb gyermeke éppen tizenhárom­éves volt; azon idő óta, amióta röntgennel foglalkozik, fogam- zóképessége megszűnt. Minden mesterséges eljárás, amelynek az a célja, hogy a fogamzást megakadályozza, a fogamzást azáltal próbálja el­hárítani, hogy a férfi és női ivarsejtek találkozását valami­képpen megakadályozza. Műté­ti beavatkozások között is ta­láltunk olyanokat, amelyeknek ez volt a céljuk és ugyanezt a célt szolgálják más mestersé­ges eljárások is. A röntgensugarak hatása a fogamzóképességre ezektől a módszerektől annyiban külön­bözik, hogy a röntgensugarak az ivar sej tét készítő mirigyet, a petefészket, vagy a heremi­rigyet közvetlenül támadják meg és a mirigyben az ivarsejt megérését és annak fogamzás­ra alkalmas állapotra való kifej­lődését meggátolják. A röntgenokozta sterilitások mellett a röntgensugarakkal történt kísérletezés közben már korán feltűnt az a pusztító ha­tás, amelyet a röntgensugarak az élő sejtre kifejtenek. A tu­dományos kutatás megállapítot­ta, hogy a röntgen- és rádium­sugaraknak az élő sejtre egy egészen különös és csak ezekre a sugarakra jellemző hatásuk van. Ez a különleges hatás ab­ban nyilvánul meg, hogy egyes sejtekre pusztító hatást gya­korolnak ugyanakkor, amikor más, ugyanabban a szövetben fekvő sejteket sem alakjukban, sem működésűkben, sem szapo­rodásukban nem befolyásolják. Kiderült, hogy a röntgen- és rá­diumsugarakra azok a sejtek a legérzékenyebbek, amelyek gyorsan növekednek, élénken osztódnak és amelyeknek anyagcseréjük gyors. A csira­mirigyekben a csírasejteket ter­melő szövetrészeket éppen ezek a tulajdonságok jellem­zik, s e tulajdonságok a rönt­gen- és rádiumsugarakra leg­érzékenyebbekké teszik e sej­teket. Ezeken a tulajdonságokon alapszik a csiramirigyeknek röntgensugarakkal történő ke­zelése aból a célból, hogy a fo­gamzást megakadályozzák. A röntgensugarak adagolásától függ az, hogy tökéletes, vagy csak időszakos terméketlensé­get hoznak-e létre. Ha az ada­golás úgy történik, hogy a tel­jes terméketlenséget okozó mennyiségnél kevesebbet ad­nak, akkor a nőnél a petefészek működését bizonyos időre fel­függeszti. Ezzel együtt jár a havi vérzések kimaradása is. A hatás ideje attól függ, hogy a sugarak a petefészekben hány fejlődésben lévő tüszőt pusztí­tottak el. Tekintettel arra, hogy a röntgensugarakra a petefész­keknek petesejtet érlelő tüszői — a már elért fejlődési fok szerint — külömböző érzékeny­séget mutatnak, elsősorban a fejlettebb, idősebb tüszők pusz­tulnak el, mig a röntgensuga­raktól megkímélt fiatal tüszők utána érnek. így a fogamzás és a havi vérzés bizonyos időre kitolódik és a besugárzással időszakos meddőség érhető el. Az eljárás igen egyszerű, kivi­tele semmiféle nehézséggel nem jár, fekvést nem igényel és a mindennapi élet megzavarása nélkül végezhető el. Fraenkel, berlini röntgenolo- gus kiemeli a röntgensterilitás egyszerűségét a nehéz, véres, műtéti utón nyert sterilitások­kal szemben és az időszakos meddőséget egyes megbetege­déseknél különösen előny ősnek tartja: “tuberkulózis, luesz stb. esetében az időszakos ste­rilitás nagy javulást, sőt gyó­gyulást is hoz, de minden eset: ben a megbetegedés intenzitá­sát csökkenti és az elgyöngult szervezetet följavitja és meg­erősíti.” Hasonlóan érdekes és értékes eredményeket ért el a tuberku- lózis gyógyításában a röntgen- sugarakkal való sterilizálás fölhasználásával dr Gergely Jenő, a jeles magyar tubeiku- lózis-kutató. Gergely is utal arra, hogy terhesség alatt, ille­tőleg a havi vérzés más ókból való szünetelésénél még a su- lyosabb tüdőbajok is javulni szoktak. Ezzel ellentétben vi­szont az enyhe, de aktiv tüdő­folyamatok a havi vérzés alatt és azt megelőző napokban egy­szerre nyugtalanabbak lesznek. Ilyenkor a tüdő fölött több szörtyzörejt hallani, még olyan tüdőrészleteknél is, ahol ezek a kóros tünetek különben nem észlelhetők. A hőmérséklet ilyen­kor emelkedik és ezek a tüne­tek csupán a havi vérzés befe- jeztekor javulnak vagy szűnnek meg teljesen. Ugyancsak Gergely észlelései szerint súlyosabb tüdőfolyama­tok gyakrabban lángolnak föl a havi vérzés idején, különösen akkor, ha ennek a súlyosabb tudőfolyamatnak a kitörése időbelileg összeesik a serdülő korral, tehát a havi vérzés meg­indulásával. Mindezek alapján fölmerült az a gondolat, hogy ilyen esetekben a tüdőbajban szenvedő nőt legalább is egy bizonyos átmeneti időre rönt­gensugarakkal sterilizáljuk. Ez a gyógy el járás több esetben határozott sikerre vezetett. Fon­tos ez az eredmény annál is inkább, mert Gergely az ilyen időleges röntgensterilizálás nyo­mán semmiféle káros mellék­hatást nem észlelt. Fraenkel 1921-ben még na­gyobb lelkesedéssel számol be az elért eredményekről és ki­jelenti, hogy a röntgen-sterili­zálás rendkívül alkalmas mód­szernek látszik a nő időszakos terméktelenitésére és minden más eljárásnál előnyösebb mód­ra enged következtetni. Jelen­tős értéke az, hogy az orvos a nőnek megígérheti, hogy a, röntgenokozta meddősjég csak időleges. Annál súlyosabban esik a latba a röntgennel való sterili­zálásnál az a körülmény, hogy az orvos a sugaraknak a leg­gondosabb adagolása mellett is — -a nőnek tett Ígéretét, önhi­báján kívül esetleg nem tudja betartani. A petesejtet érlelő tüszőknek röngensugarakra való érzékenysége teljesen egyé­ni és egyetlen röntgenszakértő sem tudja pontosan meghatá­rozni a röntgenokozta termé­ketlenség idejét és a leggon­dosabb adagolás mellett is be­állhat a nem kívánt végleges meddőség. Az egész életre szóló meddő­ség azonban nemcsak a lelkiál­lapoton keresztül válik súlyos­sá a nő életében, hogy “meddő,” de súlyos testi és lelki elválto­zásokat okoz azáltal is, hogy a petefészkeknek belső elválasz- tásu működését is kikapcsol­hatja és idő előtt hozza létre azt a minden nő életében kel­lemetlen változást, amelyét a mindennapi életben a peteérés és vele együtt a havi vérzés természetes megszűnésekor igen gyakran tapasztalhatunk. A petefészek működésének ter­mészetes kimaradása sok kel­lemetlen tünetet okoz nemcsak a nőnek, de az ingerlékeny, tü­relmetlen, könnyen föllobbanó, tulérzékeny és kissebbrendüség érzésétől meggyötört feleségen keresztül a férjnek és a család­nak is. A változás (klimaktérium) leginkább a negyvenedik és negyvenötödik év között kö­vetkezik be. Ritkán később, né­ha előbb. Beköszöntését nem­csak az jelzi, hogy a havi vér­zések gyengülnek, ritkábban jelentkeznek és végül egészen elmaradnak, de ugyanakkor más testi és lelki elváltozások is történnek. A külső és belső nemi szervek lassankint elsor­vadnak, de a petefészek belső elváltozásu működésének kie­sése miatt az egész testen meg­jelennek az öregedés jelei. Leg­feltűnőbb a has és a csípő fo­kozott elkövéredése. Szívdobo­gás, helyi vértódulás lép fel, gyakori fülzugás, szédülés, időnkint erős izzadás, böfögés, bélmüködés renyhesége a leg­gyakoribb testi tünetek. A lelki tünetek közül a han­gulatváltozás, lehangoltság, in­gerlékenység, gyors szellemi ki­fáradás, esetleg csökkent gon­dolkodási képesség, sőt lelki betegségre való hajlamosság is jellemzők. A petefészkek működésének (Folytatás a 8-ik oldalon) Lépjen be A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉGBE. A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉGNEK a tör­vények által előirt tőkéje nem csak, hogy megvan: de feleslege is van. A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉG az egyedüli a nagy magyar egyletek között, amelynek nincsen elértéktelene­dett papírokban befektetése. így a MUNKÁS BETEGSEGÉLY­ZŐ SZÖVETSÉG áll a legbiztosabb pénzügyi alapon. A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉG az American Experience táblázat biztos befizetési rendszerének alapján biz­tosit 300, 500, 750, 1000 dolláros haláleset járulékra. Ennek a táblázatnak múltja bizonyítja, hogy ennek alapján működő egy­letek jövő fizető képessége biztosítva van. Ne azt nézze ön te­hát, hogy valamely egylet valamivel olcsóbb, hanem azt, hogy biztos-e. Biztosítás csak akkor ér valamit, ha biztos az, ellen­kező esetben nem ér egv hajitó fát sm. A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉG jelenleg fizet hat dollár heti segélyt nyolcvan cent havi dijért. összesen háromszáz napra egész segélyt, háromszáz napra félsegélyt és ezen felül csonkulási dijakat is. A munkaviszonyok javulása után kilenc és tizenkét dolláros heti segélyeket is fog megint fizetni. BELÉPÉSI DÍJ NINCSEN. Első és második havi diját a központ fizeti. Három éves tagság után kölcsönre van joga, igy ha munkanélkül lesz, nem kell töröltetni magát, hanem a köl­csönével fizetheti havi diját. AZ IFJÚSÁGI OSZTÁLYBAN havi tiz centért 100-tól 200 dollárig terjedő haláleseti járulékot fizetünk, minél tovább tag, annál többet. És egy évben csak kilenc hónapban kell önnek havi dijat fizetni, a másik három elengedtetik. Sok mindenféle egylet van az Egyesült Államokban. Sok mindenféle utazó ügynökkel, akik mindenfélét összebeszélnek és sok lehetetlenséget állitanak és olyan értékpapírokat adnak el, amelyek olcsóbbak, de nem érnek semmit sem. Legyen óvatos. Csak jó egyletbe lépjen be. Ilyen egylet a MUNKÁS BETEG­SEGÉLYZŐ SZÖVETSÉG. Amely munkás emberek egymásbeli támogatására alakult. A fenti röplapot a Munkás Betegsegélyző Szövetség Intéző bizottsága adta ki és egy posta kártya utján való megkeresésre küld mindazoknak, akik a Szövetséget a gyárak és munkatele­pek munkásai között ismert«:tni akarják. Ez esetben írjon B. Vitális P. O. Box 1180 East Pittsburgh, Pa. címére.

Next

/
Thumbnails
Contents