Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-12-01 / 820. szám
1934 december 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal A fascizmus és az ellene való védekezés módja PIKA PÁL. Beszélgetések AZ ERŐFORRÁS. (Folytatás.) Ezért a nemzeti történelemben hívők még ma sem tudják megérteni, hogy a kapitalizmus által viselt háborúk mindig csak újabb piacok hódításáért folytak. A fejlettebb államok nemzeti kialakulásánál, maga az uralkodó osztály gondoskodott arról, hogy saját népeinek látszólag politikai “demokráciát” biztosítson. Itten léptették azután életbe az úgynevezett “népkormányzatot,” ahol polgári jogokat biztosítottak a nép részére — abból a célból, hogy ez a kormányzat éber figyelemmel fogja az uralmon lévő kapitalista osztályt képviselni. Ennek a “népkormányzatnak” azután legfőbb célja volt nemzete felett őrködni. (Értve alatta a kapitalizmust.) Az ipari fejlődés haladt tovább, úgy annyira, hogy a fejlődésben lévő ipari államoknak, mindegyikében kicsi lett az ország határa az ipari cikkek elhelyezésére. Ez okozta azután az európai — majd az ebből eredő világháborút. A háború több nemzeti egységet bontott meg. De azok az államok amelyek megmaradtak továbbra is régi formáj ukban nagy rázkódtatá- sokon mentek keresztül. Mivel a háború őrülete a legszükségesebb anyagokat emésztette fel, úgy azután a nemzetek nem tudtak gondoskodni, még a népeiknek élelmezéséről sem. Sok helyen forradalom zavarta meg a régi rendet — a nép elégedetlenségbe kitört. Az olasz munkásság egy része, akik végig harcolták a háborút nem tudtak belenyugodni sorsukba és sok helyen a gyárak lefoglalását hajtották végre. A “nemzeti kormányok” nem tudtak megfelelően tovább funkcionálni. A kapitalizmus látta, hogy az úgynevezett “népkormányzat” tovább nem megbízható az ő osztály érdekeik megvédésére és azért más kormányformáról kellett gondoskodni. Az 1920. évben, amikor az anarchoszindikalisták vezetése alatt a munkások néhány ipartelepet lefoglaltak, amikor már szemmel láthatólag a polgári “demokrácia” nem tudott egységesen a kapitalizmus oldalán, annak védelmére felsorakozni, akkor más államformá- Tioz kellett folyamodni, amely minden áldozatok árán a kapitalizmus további fenmaradását meghoszsabbitsa. Az állam gépezet megváltoztatásával maga a rendszer nem változott, csak a polgári “demokráciát” szüntették meg úgy, hogy az uralmon lévő kapitalizmus teljhatalmúig uralkodjon tovább. így került azután Mussolini a kormány élére, mint teljhatalmú diktátor. Ennek a folyamatnak meg kellett történni, mert ez volt az olasz kapitalizmusnak utolsó védvára. Nem személyektől függött az olasz fascizmus eljövetele, hanem a kapitalizmus fennmaradása hozta létre ezt a folyamatot. Mussolini, csak mint a kapitalizmusnak megbízható szolgája tölti be hivatását és bárki a helyébe hasonlóan cselekedne. A fascizmus tehát semmi más, mint a kapitalizmusnak egységes nemzeti pártja. Ezt azzal lehet legjobban megbírálni mivel a különböző államokban különböző jelleget ölt magára. De végeredményben mindenhol a kapitalizmus utolsó védbástyája. Az uralmon lévő kapitalizmus mindent elkövet, hogy uralmát bármily nagy áldozatok árán de megtartsa. A fascizmus, amelyet nemzeti szocializmusnak is neveznek, (de a név sohasem változtat a lényegen) mint minden politikai párt az Ígéreteken alapszik. Első sorban azért, hogy minél több követőre találjon — maga Mussolini — vagy Hitler programjukba a nagy kapitalizmus megrendszabályozását hirdeti és a középosztály régi jólétét igyekszik látszólag visz- sza varázsolni, ezért elsősorban a középosztály sietet támogatására, majd a professzionális egyének és hozzá tartozói és a hadseregben állástvesztett katonatisztek. Legkiváltképen a hazafias érzelmekre apellál, amely által szintén sok hívőre tesz szert. Mivel a kapitalizmus nem tud tovább a polgári “demokrácia határain belül létezni, azért kellett az úgynevezett fascista diktatúrát több helyen már életbe léptetni, úgy hogy magába Európába Oroszországot kikapcsolva 216 millió ember él a fascista diktatúra alatt, mig a polgári “demokráciát?” 180 millió élvezi. A fascizmus tehát semmi más mint a kapitalista rendszer újjá szervezett osztály intézménye, amelyet saját védelmére és uralmának további megtartásának céljából létesített. A fascizmus tehát lényegében nem változtatta meg a társadalmi berendezkedést; csak a dülledező kapitalista rendszer utolsó kísérletezése, hogy erőszak szervezetét az állam- gépezetet megbízható egyének kezeibe helyezze el, akik a leg- drasztikusabb eszközök alkalmazásától sem riadnak visz- sza, hogy a magántulajdon rendszerét, ha mesterségesen is, de ideig-óráig még életbe tartsák. A fascizmus eljövetele nem egy uj korszakot jelent, hanem csak a kapitalista osztály oly szerű intézkedése, amellyel uralmát igyekszik továbbra is megtartani. Amig a kapitalizmus létezik, addig uralmának megtartására minden rendelkezésére álló eszközt felhasznál. A fascizmus elleni védekezés leghatásosabb módszere az lehet csak, amellyel gyöngítjük magát a kapitalizmust. Az amerikai helyzetet vizsgálva az WOBBLY: Munkástárs példás figyelemmel érdeklődött azon tárgyak iránt melyről eddig beszélgettünk, most szeretném bemutatni, azt az erőforrást, melyből ma a kapitalizmus, de az IWW nevelése, szervezése folytán későbben a munkásság fogja meríteni megdönthetetlen hatalmát. SZERVEZETLEN: Én szeretek ilyesmiről beszélgetni. W.: Már az is vigasztal, ez a jelenség általános, hogy a munkásoknak mindég nagyobb és nagyobb része kezd ilyesmi iránt érdeklődni. Mi reméljük, ha egyszer már komolyan gondolkoznak ezen tárgyakról, akkor hamarosan csatlakozni fognak, felszabadulási küzdelmükhöz. SZ.: Engem is csak az tartott vissza, hogy nem voltam tisztában a helyzettel, nem tudtam melyikhez csatlakozzak. W.: Az ilyen beszélgetés, a tényeknek a megtárgyalása segít önnek is, meg a többi munkás millióknak az elhatározásban. Most rátérünk, hogy honnan ered minden erő — hatalom, — hogy ön is a többi munkásokkal annak a megszerzésére törekedjenek, velünk együtt, ne a délibábok kerge- tésére pazarolják idejüket, energiájukat, mint a politikusok. Elismeri-e maga, hogy a kapitalista osztálynak azért van hatalma, mert vagyona van? SZ.: Ezt el kell ismerni, mert azért bírja megvásárolni a politikusokat, mert van neki miből. W.: Helyes, most nézzük meg hogy szerezte a vagyonát, hatalmát? Ugye bár az által, hogy másokkal — munkásokkal — dolgoztatott, akiknek kevesebbet fizetett ki, mint amennyit kerestek. Hogy érthetőbb legyen, tegyük fel, hogy maga amikor dolgozott, termelt 19 dollár értékben, de csak 6 dollárt kapott vissza. A visszatartott napi 4 dollár, a többi munkásoktól vissza tartott 4 dollárokkal együttesen idézte elő az összegyűjtött vagyont. Igaz? SZ.: Igaz, az úgy van. W.: Hát akkor itten kell keresni a bajt, az erőforrást melyen keresztül minket elnyomnak. Azért az IWW minden erejét az iparok, munkahelyek üres frázisokat hangoztató, akár polgári — vagy radikális politikai pártok — akik nem tanultak az Európában lezajlott eseményekből, hogy szélmalom harccal nem lehet megakadályozni a fascizmus eljövetelét, ezek az elemek ugyan azon eszközöket ajálják, amelynek segítségével a fascizmus Európa különböző államaiban úgyszólván minden nagyobb áldozatok hozása nélkül hatalomra került. (Folytatjuk.) Olvasd aBérmunkást! megszervezésére fordítja, mert amilyen mértékben csökkentjük a munkásoktól visszatartott profitott, mely az összegyűlt vagyont erősiti, alkotja, olyan mértékben csökkentjük a vagyon tulajdonosainak — kapitalisták hatalmát is. SZ.: Milyen hasonlatban hozza az IWW ezen elméletét» a németországi názi uralommal? W.: A tények bizonyítják, hogy a németországi názikat, (— egy félmilliós szürkeinges bandát, a német munkásságtól visszatartott profiton szervezte, dijazta a nemzetközi nagytőke. Melyet bizonyít az a tény, amit a múlt héten említettem, am amerikai kongresszusi vizsgálat bizonyítja, hogy a Rockefeller érdekeltségnek — nagytőkének, — melynek Németországban is több billió dolláros befektetései vannak, nagyon is szoros kapocsban van — titkos tanácsosi minőségben és mint az egyik legnagyobb adakozó tőke érdekeltség a názikkal. SZ.: Bizony erre nem is gondoltam, de ez igaz lehet, mert hát honnan bírták volna azt a sok szürkeingest fizetni a ná- zik ? W.: Nemcsak a németországi názi terrornál, hanem a Cuba Machado diktatúrájánál is világosan be tudjuk bizonyítani, hogy az amerikai cukor trust, tartotta hatalmon, amig a munkások általános sztrájkkal a cukor trustot is meg nem nyirbálták és Machadot meg elzavarták. Valamint most legújabban, itt Amerikában Smedley Butler, egyik kivénhedt tengerészparancsnok három millió dollár ajánlatott kap a Wall Streettől, hogy itten is szervezze meg a kiszolgált katonákból a terror csapatokat názi mintára. SZ.: De ha már nem is csinálnak több hosznot, akkor is meg van hatalmuk, vagyonuk. Példának itt van Ford, neki meg lesz a három billió dollárt érő vagyona, ha már nem is csinálna több hasznot. W.: Igaz, az ingatlan vagyona meg volna, de a legnagyobb erőt ez utón behajtott jövedelme képezi, melyet könnyen szétoszthat a hűséges csatlósai között, de ezt nem teheti meg az ingatlannal, gyárak, bányák, földterületekkel, mert ha megtenné, akkor is nagyban csökkentené a hatalmát, amig a haszonnak a felosztása nem annyira és könnyebb is. SZ.: Ha nem volna hasznuk, akkor nem igen dolgoztatnának a gyárakban, bányákban. W.: Az IWW nagyon is tudja ezt, ez csak jó volna, azért mi arra törekszünk, hogy ne legyen neki haszna és próbálja bezárni a gyárakat. Akkor a munkásság belátná, — szinte kényszerítve volna, — hogy a saját maga vezetésében nyissa ki a gyárakat, bányákat és vezesse a termelést a bér és haszon rendszer felrúgásával, az Ipari Demokrácia alapján.
