Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-12-01 / 820. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1934 december 1. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .................. $2.00 One Year ........................ $2.00 Félévre ........................... 1.00 Six Months ........._....... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy .................. 5c ______Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ............ 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. TELEPHONE: GArfield 7114. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to ____________________________Cleveland. Ohio pending.____________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Konvenció után Az American Federation of Labor nemrég Californiában tartott konvenciójáról szóló tudósításokban olvastuk, hogy a város zászló díszben várta a delegátusokat, akiknek az ott tartózkodásukat színházak, szállodák igyekeztek kellemessé tenni és amikor e sorok Írója az egyik visszaérkezett delegátustól megkérdezte, hogy hogy folyt le a konvenció? a válasz az volt, hogy nagyon jó szórakozásaink voltak. Az IWW az elmúlt héten Chicagóban tartotta konvencióját, amelyről a polgári lapok nem írtak, a polgármester és a város főpapja nem üdvözölték a delegátusokat, aminek egyik oka az, hogy az IWW nem a mai rendszer urainak az érdekében szervezi Amerika dolgozóit, hanem a bérmunkások Egy Nagy Szervezetbe való tömörítésével éppen azoknak a hatalmát, a befolyását fogja megszüntetni. Ennek a harcnak, a szervezkedési lehetőség fokozására módot nyújtott a konvenció arra, hogy a munkanélküli munkások együtt küzdhessenek az osztályharc vonalában a dolgozókkal mint szervezett munkások. Fontos, hogy úgy a dolgozók mint a munkanélküliek megértsék azt, hogy mennyire egymásra vannak utalva. Beható megbeszélés tárgyát képezte a konvenciónak az az ajánlat, hogy a vizi szállító munkások külföldi szervezeteinek tagjai, amelyek az IWW tengerhajózási szervezetével egy célért küzdenek, olyan kapcsolat teremtessék, melyszerint a szervezetek tagjai munkájuk folytán amelyik országba érkeznek, ott az illető szervezetnek mint jótálló tagjai szerepeljenek. Az IWW nemzetköziségének a gyakorlatbani alkalmazása a fenti ajánlat, amelynek a végérvényes elhatározása a tagság referendum döntésére van bízva. Hisszük, hogy ez az ajánlat általános rokonszenvre fog találni. A konvenció az amerikai és a világ eseményeket tárgyalva megállapítja, hogy úgy a sokat emlegetett uj háború, mint a fascizmus meghonosítása ellen a munkásságnak a legbiztosabb ellen szere az iparilag megszervezett általános sztrájk. Újabb és újabban figyelmezteti az IWW Amerika dolgozóit, hogy a világ e két, a munkásságot tizedelő átka ellen szervezkedjen az iparokban, mert csak a munka beszüntetés fegyverével tudjuk ezeket megakadályozni. A konvenció több változtatást eszközölt arra, hogy a tagságnak még az eddiginél is nagyobb és több módja legyen a mozgalom minden ügyébe betekinteni, intézkedni. Az egy hétig tartott konvenció határozatai már a napokban a tagság elé kerül referendum szavazásra, hogy azután ujult erővel megindulhasson a munka az Egy Nagy Szervezet építésére, az Ipari Demokrácia megteremtésére. A scottsboroi per-patvar A kommunista nevet bitorlók közkereseti társaságának áll- béna sajbája, az ILD, a jelekből Ítélve, az utolsókat rúgja. Soha, amióta a munkásmozgalom hepe-hupás útját járjuk, nem akadtunk és nem ütköztünk bele egyetlen olyan szépen könyörgő, szivettépő állkoldusba, mint amilyen az áll-kommunis- ták örömlánya, az ILD. Érthető a riadalom és siránkozás, mely a keritők táborában honol, de a pártlapok minden erőlködése és szépitgetése dacára, a leányzó, nem leányzó többé. Rajta kapták — mikor a selyemfiukkal olyan pénzt mulatozott el, melyet kilenc halálra Ítélt fekete munkásnak védelmére kellett volna fordítani. A scottsboroi fiuk ügyvédjének visszalépő nyilatkozata, mely a polgári lapokat is foglalkoztatta, sokkal nagyobb rést ütött az “elvtársak” pénzeszsákján, mint amelyet befoltozni lehetne. Nem először lettek ők igy rajta kapva, de reméljük, hogy utoljára. A visszaélések sorozata, még a háborús utáni időkben vette kezdetét. Még a háborús időszakokban bebörtönzött és fogva tartott munkások védelmi pénzének elherdálásával szerezték meg a bűnözésben a prakszist, de a hiszékeny munkások felvilágosítása, éppen az akkori zavaros állapotok miatt, nagyon nehéz volt. De jöttek gyors egymásutánban az ügyek. Az IWW erélyes fellépésének eredményeképp, a bebörtönzött munkások egymás után fordítottak hátat, az osztályharccal kereskedő kalmároknak. Azonban az akkori konjukturák, uj utakat nyitottak meg az International Labor Defense (ILD) jó hangzású cégérf alatt operáló konjuktura lovagoknak. Jött a passaici nagy sztrájk, majd a new bedfordi szövők sztrájkja és a gastoniaiaké, a tömeges letartóztatásokkal. Az osztály harc pergőtüzében, az állkommunisták feslett lánya, jól játszotta a markotányos szerepet, mig a háttérben az “elvtársak” a kantinosét. Szóval ment az üzlet; majd beállott a szélcsend. És akkor uj pasi után kellett nézni. Rövid időre, Tom Mooney-t kerítették meg, de ő egy-kettőre szakított velük. Beakartak avatkozni a Harlan, Ky. bányászok ügyébe, melyet emberfeletti erővel védelmezett az IWW Egyetemes Védelmi bizottsága. S mert harlaniakon sem lehetett keresni, a villamos szék árnyékában, a szabadságukért vergődő osztályharcosokat, szennyes lapjaikban, ellenforradalmároknak és kapitalista bérenceknek kiáltották ki. Jones és Hightower, életfogytiglani börtönre Ítélt bányászokról nyilatkoztak igy, csak azért, mert az ILD-nek nem dőltek be. Beállott a depresszió a pártberkekben. Az osztályharcon, mind kevesebbet lehetett keresni és kellett valami után nézni, így találtak rá a scottsboroi ügyre, melynek még annyi köze sincsen az osztályharchoz, — mint mondjuk — a fiinti katho- likus pap-szakácsné bugyogójának. Kilenc néger fiút vádoltak meg azzal, hogy erkölcstelenséget követtek el két fehér lánynyal egy tehervonaton . . . Hát hol van ebben az osztályharc! “Mea culpa-mea culpa.” Szivünkre tett kézzel esküszünk, hogy nem tartjuk bűnösöknek a scottsboroi fiukat és nem tartjuk ártatlanoknak a velük utazott lányokat. Nem kívánjuk a fiuk elitélését, leg- kevésbbé kivégzésüket. Vagyunk annyira humánusak és nem vagyunk olyan erkölcs-csőszök, hogy igazat adhatnánk, a scottsboroi néger gyerekek elleni hajszának. DE EZEN ÜGY MÉG IGY SEM TARTOZIK AZ OSZTÁLYH ARCHOZ?! A scottsboroi per, az osztályharc szempontjából nem tartozik a munkásmozgalomhoz. S mert keresni akartak rajta a komik, hozzá ragasztották. Az ILD nem csak azért lett diszkreditálva, mert ilyen ügybe avatkozott, hanem azért, hogv KILENC NÉGER GYEREK ÉLETÉNEK KOCKÁZTATÁSA ÁRÁN, MÉG ILYEN ÜGY MELLETT IS CSAK KERESNI AKART — ki érdemelték tehát a közutálatot és pusztulásukat önmaguk siettették. "Kik a bűnösök" Ez a hatalmas társadalmi dráma kerül bemutatásra. Az IWW chicagói magyar tagjai hozzák legelőször színre Pika munkástárs négy felvonásos munkás drámáját amellyel bemutatja a jelen rend igazságszolgáltatását a munkásokkal szemben. Ebben a megrendítő drámában Chicago legjobb színpadi tehetségei vállalták el a szerepeket. Egész Chicago és környéki magyar munkások várják már december 9-ikét, amikor a munkásmozgalom régi harcos- sának hatalmas munkája kerül színpadi bemutatásra a Prudential Hall nagytermében, amelyre a belépti dij olyan csekély, hogy mindenkinek alkalma lesz megtekinteni. A jegyek előre váltva 35 cent, a pénztárnál pedig 45 cent. El ne felejtse 1934 dec. 9-én, 4 órai kezdettel a Prudential Hallban North Ave és Halstead st. sarok. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő' eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
