Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-10-27 / 815. szám
1934 október 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal IRÁNYÍTOTT gazdálkodás A kapitalizmus eredetileg a szabad verseny gazdasága, ami annyit jelent, hogy az egyes tőkés a termelésben és a piacon az összes többi tőkés versenytársaiul lép fel. E versenyben főfegyvere a termelő erők, vagyis a termelő eszközök, a munkamegosztás, valamint a munkaerők (szellemi és fizikai munkások) minél tökéletesebb kifejlesztése és kiképzése. Az egyes tőkés a piacot a verseny kényszere folytán mind tömegesebb és olcsóbb áruval árasztotta el, az emberiség jólétét és kultúráját egyre magasabb fokra emelte, — ámbár ez az emelkedés a minduntalan föllépő túltermelés miatt nem volt töretlen vonalú, hanem gyakori és elkerülhetetlen válságok szakították meg. Ez az időkénti megszakításokkal tarkított folytonos emelkedés volt az oka annak, hogy a kapitalista termelő módot az emberi együttélés, termelés és társadalom természetes és észszerű formájának tartották. Csakhogy a társadalom és minden intézmény, hogy ami egy ideig a haladás hordozója, bizonyos hosszabb-rövidebb idő múlva annak akadályává válik, így történt, hogy a kapitalizmus már a háború előtt sem érezte jól magát a bőrében. A termelő eszközök folytonos fejlődésével a verseny egyre fokozódott, a tőkések kockázata oly nagy lett, a profit, a tőkés termelés lelke, annyira veszélybe került, hogy a tőkések nem tudták tovább tartani addigi függetlenségüket. Föladták a szabadkereskedelemről vallott előbbi fölfogásukat és védővámokat kezdtek követelni az államtól, majd pedig kartelekbe tömörültek, hogy javítsák a piacon esélyeiket. Az állam befolyása a gazdasági életre folyvást növekedett, a közgazdasági politika irányítása az állam rendes programmja lett. Állami föladattá vált a kereskedelmi és hitelpolitika, az árpolitika, a munkabérpolitika, sőt az állam a maga üzemei révén maga is vállalkozó lett és konkurrált a magánüzemekkel. Az állami beavatkozás célja az volt, hogy a kapitalizmus fejlődésének egyre tornyosuló akadályait elhárítsa. Ma azonban az állam gazdasági beavatkozásának egészen uj területére érkeztünk. Nem arról van szó, hogy az állam temes béke királya” nagy udvariassággal szóllitja föl benne a gyalázatos uralmukat bizonyára maguk is undorítónak találó, husfaló mandanokat, hogy sietve távozzanak a városból, nehogy az uj és egyedül törvényes uralkodó, az “Ég királya,” éles bárdjait saját nyakukon tompítsák. Maga az alkirály, Sió, íróasztalán talált egy felszólítást, hogy “ezentúl tekintsen el a népnyuzástól és hagyja el leggyorsabban a várost, amelyet úgy kifosztott, hogy olyan lett, mint egy hal gerince.” G. Kochy. (Folytatjuk.) az akadályokat elhárítsa, hanem éppen ellenkezőleg: ő maga állít akadályokat a termelés és a forgalom további fejlődése elé. Itt tehát a kapitalizmus gyökeres fölforgatásáról van szó. A kapitalizmus belekerült a saját zsákutcájába s most kénytelen visszafordulni. Eddig ez volt a jelszava: minél többet és minél olcsóbban termelni! De a technika fejlődése miatt egyre fokozottabb lett a verseny s a befektetett óriási tőkék nagyságához képest egyre kisebb a haszon. Mig a technikai eszközök tökéletesedése millió és millió munkást tesz fölöslegessé és ke- nyértelenné, ugyanakkor az aránylag csökkent haszon nem teszi lehetővé, hogy a munka- nélküli tömegeket újabb befektetésekkel fölszivják a termelésbe. A termelő erők minden további fejlődése aránylag még jobban csökkenti a hasznot és még jobban fokozza a néptömegek nyomorúságát. A kapitalizmus tehát visszafordul és uj jelszót talál ki: csökkenteni a termelést és a kevesebb terméket magasabb áron adni el. Úgy gondolja, hogy a nagyobb ár emeli a hasznot és ez újra megindítja a befektető tevékenységet, ami aztán előbb-utóbb fölszivja a munkanélküli milliókat. Ez a logika egészen leegyszerűsítve igy hangzik: ha nagy a termelés, akkor a munkástömegek munkanélkül lézengenek és roppant nyomorban tengődnek; csökkenteni kell tehát a termelést, akkor a néptömegek munkához jutnak és a népjólét emelkedik. Vagy más szóval: ha sok a kenyér és a ruha, akkor a néptömegeknek nincs kenyerük és ruhájuk. Kevesebbet kell tehát termelni, s akkor mindenkinek lesz kenyere és ruhája. A termelés és a forgalom csökkentését persze az egymással örökös versenyben álló tőkések önmaguktól nem tudják keresztülvinni. Kényszerrendszabályokra van szükség s ezeket a rendszabályokat az államnak kell létrehozni és kötelezővé tenni. A kapitalista termelés tehát állami irányítás alá kerül a termelés és a forgalom korlátozása és a profit növelése érdekében. A londoni mezőgazdasági konferencián a tengerentúli államok megegyeztek abban, hogy buzakivitelüket 15 százalékkal csökkentik, ami végeredményben a termelés ugyanilyen csökkentését jelenti. Nálunk a paprikatermelést engedélyhez kötik, a cukorrépatermelést államilag szabályozzák; a tej, a burgonya forgalmát ugyancsak államilag szabályozzák. Árucikkek behozatalára mindenhol korlátozásokat és tilalmakat léptetnek életbe, az államok uralkodó szerephez jutott a kontingentálási rendszer, azaz a kivihető és behozható meny- nyiség állami megszabása. Amerikában kárpótlást fizetnek annak a farmernak, aki földjét vetetlenül hagyja. Nálunk sokat vitatkoznak az ipari numerus claususról, vagyis arról, hogy uj iparvállalatok alapítása hatósági engedélyhez legyen kötve. Megkötik a pénzforgalmat, devizakorlátozást hoznak be, elhagyják az aranyalapot, stb. Összeomlik az egész szociálpolitikai rendszer. Csökkentik a köztisztviselők számát, a tisztviselők és munkások béreit, csökkentik a nyugdijakat, a jogorvoslati fórumokat, a beruházásokat. Takarékoskodnak a színházaknál, a könyvtáraknál, korlátozzák a középiskolai tanulók számát és csökkentik a diplomások létszámát is. De emelik, az adókat, az államadós-- Ságokat, a hadügyi kiadásokat és emelni akarják az emberek számát is. Az egyke ellen talán sose beszéltek és intézkedtek annyit, mint ma. Ez az irányított kapitalizmus, és erre azt mondják, hogy a közérdek fölébe került a magánérdeknek. De ne feledkezzünk meg sose a Népszaváról, mely az amerikai kísérletre azt mondja: “szocializmus szocialisták nélkül.” Budapest 1934. Rötter Pál. A hogyan az "arany szájú" pap látja az amerikai helyzetet Charles Coughlin a detroiti s rádió pap szónok ismét hallat magáról. Nem kutatjuk, hogy a közelgő választásoknak van-e és mennyi köze ahoz, hogy a demokrata párt ezen ügyes kortese újból a jövendő mondó tisztjét töltse be és csak természetes, hogy szebbnek látja az amerikai nép jövendőjét. Szerinte ehez az kell, hogy mindenki a kormány mellet álljon. Amerikában megfognak szűnni az éhberek valamint a gyermek munka is állítja Coughlin. Amikor a papnak ezt a jövendölését halljuk a washingtoni kormány lázasan készülődik arra, hogy a közelgő tél netalálja váratlanul a több millió munkás család segélyezésének a szükségében. Az ínség munkák fentartása mellett az egyes államokat próbálják kényszeríteni,. hogy saját maguk gondoskodjanak a munkanélküliek és azok családjairól. Eddig tizenkét állam vállalta a saját nyomorgóiknak a segélyezését. Amikor az amerikai átlag munkás ezt a két hirt igy egymás mellett olvassa, bármilyen befolyással is van rája a polgári sajtó és ennek a rendszernek minden intézménye, nem [hisszük, hogy egy pillanatra is hitelt adna a detroiti pap rózsaszínű látomásának, ellenben saját helyzetén látja, hogy úgy a télre, mint a további hónapokra a bizonytalanságnak néz elébe. És ez az igazi meglátás. És ha ehez eljutottunk kell, hogy gondolkozzunk a felett is, hogy ennek igy kell-e lenni És ha ezt tesszük rá fogunk jönni arra, hogy a munkás osztály helyzetté azért ilyen bizonytalan, mert egyedül, szervezetlenül áll nagy bajában. Ott, ahol a munkások szervezkednek az IWW ipari Egy Nagy Szervezetébe, ott már nem érzik ezt a nagy bizonytalanságot mert erejük és módjuk van arra a munkásoknak, hogy egy-egy darabbal többet vegyenek visz- sza a munkaadóktól az általuk termelt javakból. CLEVELAND, O. A toborzó szervezet (GRU) titkára értesíti a clevelandi tagokat, hogy akik a gyűlésen bizonyítják, hogy a hónapban kevesebbet dolgoztak 40 óránál, csak a munkanélküli havi bélyeget fizetik. Ezt a bélyeget visszamenőleg nem vehetik igénybe. AZ ALABBI KÖNYVEK kaphatók a Bérmunkás kiadóhivatalában. A könyveket Magyar- országból kaptuk és csak korlátolt mennyiségben vannak raktáron. Rendelésnél kérjük az összeg beküldését is. Ady: Kilátott engem. (Versek.)........................................... —.75 Franknói: Martinovics élete................................................. 1.00 Dr. Totis: Szerelem és szaporodás......................................... 1.00 Gogoly: Holt lelkek................................................................. 1.00 Fábián: Ezer ember asszony nélkül...........—...................... 1.00 Zola: A Rougon család............................................................. —.75 Barbusse: Erő............................................................................ —.75 Ady Endre életéről, verseiről, jelleméről............................... 2.00 Zola: Paskal orvos............................................................ 1.00 New York regénye. (2 kötet.)............................................... 1.50 Fábián: Hat ló negyven ember............................................... 1.00 Jack London: Mélység..............................................................—.75 Ady: így is történhetik.......................................................... —.75 Ady: Uj versek........................................................................ —.75 Ady: A menekülő élet. (Versek.)........................................... •—.75 Csehov: A koldus..............................'...................................... —.75 London: Az alaszkai diana....................................................... —.75 Glasworth: Testvériség............................................................ •—.75 Lubbock:Az élet örömei........................................................... —.75 Gorkij : A besúgó......................................................................—.75 London :Az ősök istene............................................................. —.75 J. Smith: Krisztus Istensége -........................................ —.40
