Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-10-13 / 813. szám
6 oldal B É R M U N K ÁS_______________________________1934 október 13. A munkanélküliség és a szakszervezetek kérdése Az “UJ SZÓ” budapesti szocialista szemléből. A világszerte elmélyült gazdasági válság által felvetett problémák közül — a munkás- osztály szempontjából — legnagyobb jelentőséggel a munkanélküliség problémája bir. Napjainkban ez a probléma foglalkoztatja legélénkebben a munkásság közvéleményét. És számtalan párt- és szakszervezeti konferencián, taggyűlésen és különböző nemzetközi testületek értekezletén állandó napirendként szerepel a munka- nélküliség kérdése és az ellene való küzdelem elméleti és gyakorlati meghatározása. Egymásután látnak napvilágot úgy a párt- mint a szakszervezeti sajtóban a munkanélküliséggel és a kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó cikkek, tanulmányok. Különböző nézetekkel és azoknak megfelelő gyakorlati tennivalókkal ismerkedhetünk meg, mellyel a kérdés megoldását — vagy legalább is enyhítését — vélik elérni. A magyarországi szoc. dem. pártnak és szakszervezeteknek a munkanélküliség kérdésében eddig vallott állásfoglalása és gyakorlati intézkedései igen primitivek. Nem igen különböznek a humanisták és liberális közgazdászok által javasolt “népgondozó” intézkedésektől. Egyszerűen a régi recept szerint szociálpolitikai kérdésnek tekintik. A szakszervezetek vezetőségei nem akarnak tudomást venni a kapitalizmus megváltozott helyzetéről. Szerintük a munkanélküliség — amint azt több szakszervezeti évi jelentésben olvasratjuk — “a megszokottól hosszabb időn át tartó átmeneti állapot.” Ezért átmeneti eszközök alkalmazásához, narkózishoz folyamodnak. Tevékenységük kimerül a memorandumozásban és küldöttségjárásban, az általános, titkos választójognak, munkanélkülisegélynek, ingyenebédnek és a közmunkák megindításának a parlamentben való hangoztatásában. Több aztán szakszervezeteinktől a munka- nélküliség elleni küzdelem területén már nem telik. Ez a tehetetlenség, a csodavásár jellemzi a szakszervezeti vezetők mozgalmi működését. Teljesen érthető tehát a párt- és szakszervezetekben tömörült munkásság elégedetlensége, elkeseredése. Napirenden vannak ellenzéki csoportosulások és mozgalmak a bürokrácia minden retorziója ellenére, mely a tömeges kizárásoktól sem riad vissza. A munkásgeneráció — egyre jobban érzi annak szükségességét, hogy a szakszervezetek elavult, reformista módszereit és megalkuvó, liberális gazdaságpolitikai szemléletét tudatosan célirányos és erélyes szakszervezeti politikának a rendszere váltsa fel, mivel a jövőben mesz- szebbmenő feladatok megoldására: a munkanélküliség likvidálására kell felkészülniük. Mielőtt azonban a követendő uj gazdaságpolitikának az irányvonalát meghúznánk, a tanulságok levonása szempontjából összefoglalva, kritikai megjegyzéseinkkel kisérve adjuk mindazokat a terveket, kísérleteket és azok gyakorlati eredményeinek ismertetését, amelyek a szakszervezetek munkanélküliségi politikáját — nemzetközi viszonylatban is — meghatározzák. A szakszervezetek — mint ahogy már azt említettük — a munkanélküliség kérdésének megoldását szociálpolitikai feladatnak tekintik. Országonkint különböző módszerek igénybevételével tettek kísérletet a probléma megoldására. Előre kell bocsátanunk, hogy ezideig még minden kísérlet csődött mondott. Ha voltak is pillanatnyi eredmények, de azok csak rövid ideig tartó megnyugvást, vagy enyhülést eredményeztek. A munkanélküliség megoldására, illetőleg enyhitésére irányuló kísérletek legtöbbje a munkanélküliek segélyezésének megszervezésére korlátozódott. A segélyösszegek azonban a későbbi idők folyamán, a válság kimélyülése következtében, az egyre növekvő nyomorral szemben kevésnek bizonyultak. A segélyeket pénz hiányában sok helyen megvonták, vagy nagy mértékben redukálták és igy a segélyezési akció csak igen korlátozott mértékben tud megfelelni céljának. Miután a munkanélküli segélyek emelése nem volt lehetséges, a szakszervezetek a Szakszervezeti Internacio- náléval egyetemben uj irányba kezdték terelni a munkanélküliség kérdésének kezelését. Az irányváltozás azt jelentette, hogy a munkanélküliség korlátozásával akartak célt elérni. Ezzel kapcsolatosan számtalan irányelvet és követelést állítottak fel. Ma is ezek az irányelvek és követelések szabják meg a szakszervezetek munkanélküliség elleni küzdelmét és gyakorlati módszereit. Ezek közül említésre méltók és a legelterjedtebbek — melyek a gyakorlatba is átmentek — a következők : Munkaidő rövidítés: A legtöbbet hangoztatott követelés. A Szakszervezeti Internacio- nálé a munkaidőt heti 40 órában állapította meg. Legutóbbi napokban az amerikai szak- szervezetek a 36 órás munkahét bevezetését határozták el. A munkaidő rövidítést, mint a munkanélküliség egyik gyógyszerét ajánlják, mert változatlan szükség mellett több munkás nyerhetne munkaalkalmat. A gyakorlat azonban nem igazolja ezt a javaslatot, mert a tőkés munkásfelvétel helyett inkább racionalizál, vagy uj gépeket állít be. A gép a tőkés szempontjából megbízhatóbb mint a munkás, mert jobban biztosítja a termelés “nyugodt menetét.” Magyarországon^ a könyvnyomdászok heti 36 órát dolgoznak és a munkanélküliek száma a csökkenés helyett mégis állandóan növekvő tendenciát mutat. Ugyanez a helyzet a többi szakmáknál is, ahol a munkaidőt megroviditették. A rotáció: Az Egyesült Államokban a szakszervezetek kezdeményezésére az alkalmazott munkásokat csak bizonyos napokon dolgoztatják, a többi munkanapokon pedig munkanélkülieket alkalmaznak. Ez a redszner Németországban is követőkre talált. Ott “Krumper- rendszer” név alatt ismeretes. Ezt a rendszert a nácik is nagy szeretettel alkalmazzák a Harmadik Birodalomban. Ebben látják a munkanélküliség és a nyomor enyhítésének eszközét. Valóságban pedig azt jelenti, hogy a nyomorban osztozók számát szaporítják. A dolgozó munkás életszínvonalának lenyomásával emelik valamicskét a munkanélküliekét. De ez még csak nem is kezdő lépés az általános életnívó emelésének szocialista célja felé. A munkaviszonyok állandósítása: A felmondás megnehezítése, felmondási bér bevezetéAz alábbi sorrendben lesznek üzem gyűlések a clevelandi megszervezett és az IWW kontrolja alatt levő gyárak munkásainak: OCT. 15th New Process 1550 E. 40th St. 8 P. M. OPEN FORUM Los Angeles Californiában az IWW rendezésében az IWW Hallban, 280 Lang Bldg. 212 S. Spring St. minden vasárnap este 8 órai kezdettel. Belépő dij NINCS. Kérdések. Hozzászó- lások SUNDAY, October 14, Speaker : Ken Turner. Subject: Upton Sinclair’s Nomination. SUNDAY, October 21. Speaker Frank Halster. Subject: The Strik/e Wave. SUNDAY, October 28. Speaker James M. Carter. Subject: Do We Need a New Party? NEW YORK! FIGYELEM! Az IWW és a Modern Színkör október 13-án, szombaton este rendezi az évi szokásos NAGY SZÜRETI MULATSÁGÁT mely mindenkor az év felejthetetlen eseménye. Ez alkalommal felül fog múlni minden eddigi mulatságot, melyhez alkalmat ad az uj Bérmunkás Otthon 1351 Third Ave. (77. utca közelében,) mely helyiségben a mulatság lesz megtartva. Nagy zenekar. Rendkívüli szórakozások. Belépő jegy ára 35 cent. Kezdete este 8-kor mely időre kérünk pontos megjelenést. A rendező bizottság. se. Ezeket az indítványokat 1929-ben Alfred Mond kezdeményezésére az ipari béke érdekében összehívott kongresz- szuson vetették fel. Itt a munkaszerződési jog egy uj elvéről van szó, amely a munkanélküliség növekedésének elejét venné. “Steady job” (állandó alkalmazás) szerintük megszüntetné a fejnélküli versenyt és a “nyugodt” termelést biztosítaná és egyben korlátozná az elbocsátás lehetőségeit, ami egyensulyozottabb helyzetet biztosítana a meglévő munkanélküliek segélyezése tekintetében. A tervek gyakorlatba való átültetése merő ábránd maradt. A “Steady job”bal bizonyos vonatkozásban van s különösen a német szakszervezetek propagáltak és gyakorlatban is alkalmazták a “Gazdasági demokrácia” és az “Üzemi tanácsok” rendszerét. Célja: a termelést ellenőrizni és szabályozni “a közérdeknek” megfelelően. Gyakorlati jelentőségre nem tudott szert tenni és hosszas eredménytelen kísérletezés után csődöt mondott. OCT. 19th Metal Container 7 P. M. OCT. 19th Reliable Stove 1550 E. 40th St. 8 P. M. OCT. 20th Enameling Division 1550 E. 40th St. 10 A. M. OCT. 29th 440 General Membership 8622 Buckeye Rd. OCT. 26th Dangler 1550 E. 40th St. 8 P. M. OCT. 27 American Stove Committees 1550 E. 40th St. 10 A. M. Ezenfelül a szervező bizottság rendszeresen tart gyűlést több más gyárban dolgozó munkások részére melyet körlapokon adnak a munkások tudomására. A CHICAGÓI ÁLTALÁNOS MUNKÁSDALÁRDA 1934 október 13-án, (szombat) este 7 órai kezdettel a Bérmunkás Otthonban (1604 N. California Ave. MŰVÉSZI MŰSORRAL egybekötött MULATSÁGOT rendez. Belépti jegy ruhatárral együtt előre váltva 30c. a pénztárnál 35 cent. Amennyiben ez a dalárda az IWW intézménye, kérjük úgy a Bérmunkás olvasóit, mint az IWW tagjait, valamint barátaikat, hogy ,e fényesnek ígérkező mulatságra tömegesen menjenek el. NÉZZE MEG A LAPOT HOGY LEJÁRT-E AZ ELŐFIZETÉSE. HA IGEN ÚJÍTSA AZT MOST MEG ÉS KÜLDJE BE AZ ELŐFIZETÉSÉT. (Folytatjuk.) Clevelandi iizemgyülések AZ 440. IPARI SZERVEZET ELLENMtZÉSE ALATT.
