Bérmunkás, 1934. július-december (22. évfolyam, 799-824. szám)
1934-10-06 / 812. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1934 október 6. Szemelvények a fuldokló “Keresztényi civilizációból” Az előző cikkekben felsorolt borzalmakhoz még egy pár fontos .esetről kell értekeznem. Ugyanis California az örök tavasz hazája, ahol a narancs és egyébb déli gyümölcs, kerti ve- temények, szőlő stbbel duskál- kodó vegetáció lehetővé tette, hogy az oda telepedett ember a természet által nyújtott s az emberi munkaerő által élvezhető termékek utján — boldogan élhetne gondnélkül sok millió szorgos emb.er. És ime a fejlődés ezen a fokán kell tapasztalnunk, hogy a minden jóval megajándékozott California az Egyesült Államok legreakció- sabb fészke, ahol julius hó 5-én, 500 bérharcban álló munkást verték össze San Francisco mindennemű kapitalista bérencei. Öt halállal végződő ütközetről számol be a CLUofA És igy megy az végig a nagy lajstromon nyilvánosságra jutott jelentés szerint. Ez California és ha a “Bérmunkás” hatszor olyan terjedelemben jelenne meg, úgy sokkal részletesebb “Szemelvény ek”-kel járulhatnánk olvasóink elé. De igy csak röviden lehet beszámolnom. JANUÁR 1. — 1934 julius 26-ig sok ezerre rug a megcsonkított, agyonkinzott, kiüldözöttek és holtak száma. Ez Amerika. A Chicago Daily Tribune, Brisbane, a Bill Green.ek, a Mattew Wollok stbbek “Keresztényi Civilizációja.” Ilyen oda át huszonhárom államban a “Kér. Civilizáció.” És ilyen marad mindaddig, amíg a bérmunkások el nem s.eprik ezt a kiélt, a végét járó civilizációt. Első értekezésemben érintettem, hogy maga a feltörekvő kapitalista osztály csak úgy juthatott uralomra, hogy meg kellett semmisítenie a hűbériséget és minden maradványát. Az uralomra törekvő uj történelmi osztály igy maga nem volt képes segítőtársak nélkül uralomra jutni. Szövetségesekre volt szüksége és azokkal (akár csak ma a bohóc komik) jelszavakkal kellett őket ügyeinek megnyernie “Függetlenség! Egyenlőség! Testvériség!” jelszavakkal sorakozott fel a proletárság és a hűbéri urak helyére ültette a céhmester és kisszatócsokból fejlődött nagy- kereskedők, a manifactura tulajdonosait. A proltárság kaparta ki a gesztenyéket a parázsból. És amidőn ezt a hivatását befejezte, cserben hagyatott — Szövetségesei által. Későbbi jelszavak, jobb anyagi viszonyok elnyerése, szabadság látszata csábította át az ó-világból az újba. Amidőn itt is áthidalta az áthidalhatatlan nak véltet, megépité a városokkal egyetemben, az azokhoz veztő országutakat, pályatesteket, a gőzmozdonyt, vasúti kocsikat, gőzhajókat és a legújabb közlekedési eszközöket, gyárakat. Kihozta saját élete kockáztatásával a földgyomrából a kincseket érő értéket, megalkotta a közönséges gépeket, majd a több összetételű automatikus gépszerszámot. Munkája után a társadalom testében létező pórusokból mint az izadság kerültek a megmérhetetlen és megszámlálhatatlan értékek Élőszóval mintha varázspálcával verte volna a föld nyugat északi része, — úgy halmozódtak a volt szövetségesek javára — minden ellenszolgáltatás hiányában — az értékek és az elrablóit társadalmi munkabérekből az érték- többletek. Egy uj szakasz vette kezdetét a huszadik században a rohamosan fejlődő technika las- sankint megfosztotta a teremtő és alkotó munkásokat a munkaalkalmaktól. Ebből kifolyólag mélyültek és sokkal világosabban tagozódott a két történelmi osztály között az osztályvonalak és velük együtt az osztályharc is még eddig nem ismert alakulatott, formát öltött. De a munkásság öntudata és osztálytudata, a kapitalizmus speciális viszonyait véve alapul — nem haladt párhuzamban a gazdasági fejlődéssel. A jelszavak és az uj környezet, valamint a világháború utolsó évei és a háború utáni jobb gazdasági konjunktúra, a letelepülők, az uj bevándorlók és a már rég letelepültek kifejtett életszínvonala mely mint tükre a gazdasági élet etikájának, igazolják a “marxi” “anyagelvi felfogást.” Az amerikai speciális individualizmust, — amit a kapitalista osztály a saját dologtalan léte meghosszabbítására, oly nagyszerűen tudott kiaknázni, — újabb igazolása annak, hogy miért is olyan in- dolens, oly birkatürelmű ezen kontinens nagy alkotó, teremtő tömege. A világ gazdasági leromlása, kihatással volt erre a kontinensre is. 1929-ben beállott a gazdasági válság és azóta állandó, sőt mélyebb alakot ölt. A tömeg, mely a gazdasági konjunktúra következtében teljesen megittasodott, rövidesen a szó teljes értelmében lezüllött a pauperizmus vonalára. Az elszegényedés, nincstelenség részben gondolkozóba ejti, a még tegnap letargikus munkásságot. Sőt a lezüllésnek indult középosztály — és vele együtt a kényszerkereséttől megfosztott intelligenciát is. A jelszavakkal elbóditott ifjúság egy része a csőcselék a proletárság soraiba került és ezek képezik a bűnözők nagy táborát. Egy része, a komolyabb a társadalmi mizériák okát kezdte kutatni. Hála a fejlődött és a gazdasági alapból eredő tudományos kutatások nyomán létesült egészséges irodalomnak, az uj tanok terjesztését tűzte feladatául. Uj mozgalmak alakultak és alakulnak. Ilyen az Upton Sinclair féle uj utopia. Ez a tan a Ca- liforniában uralkodó gazdasági és társadalmi viszonyt tükrözi vissza A megalkotója egy álmodozó iró, Upton Sinclair utánzója a Furrier, Sain Simon, Bob Owen és a többi hu- manitárizmuson nyugvó utópistának A kapitalizmust kívánja humanizmus alakalmazásával megreformálni. Tervei lazák, futó homokra épitva a jelen gazdasági rendszerben, hiú remények. Sajnos, nem foglalkozhatok elég behatóan e sorok keretein belül velük. De igazolja Californiában az a tény, hogy nagy számú követői vannak. Sőt úgynevezett szocialisták, érzelgős emberek dicshimnuszokat zengenek máris Sinclair egyéniségéről. Akadnak olyanok is, kik beutazzák ezt az államot Sinclair érdekében. És Sinclair is, az úgynevezett “Kér. Civilizációt” óhajtja megtoldani, hosszabb életűvé tenni. Sinclair is felfedezte doktrínáját, akárcsak a tech- nocraták. Ezek is nemrég fedezték fel azt, amit Marx és Engels sokkal nagyobb alapossággal megirt a kommunista kiáltványban 1848 február havában. De a kapitalista osztály, ha értéktöbbletről van szó, nem ismer szentimentumot. Szívtelen ha profit és az azt felhalmozó kizsákmányolás enyhítése forog kockán. Osztályhelyzete lelketlenné, önzővé tette és mert ur az államban, Roosevelt uj dealjával szemben is a legmerevebb és a lehető legAz alábbi sorrendben lesznek üzem gyűlések a clevelandi megszervezett és az IWW kontrolja alatt levő gyárak munkásainak: OCT. 8th American Stove JOINT MEETING 1550 E. 40th St. 8 P. M. OCT. 12th Ohio Foundry 8622 Buckeye Rd. 2:30 P. M. OCT. 15th New Process 1550 E. 40th St. 8 P. M. OCT. 19th Metal Container 7 P. M. OCT. 19th Reliable Stove 1550 E. 40th St. 8 P. M. Két munkás találkozik, akik szervezett műhelyben dolgoznak, melyet másképen zárt műhelynek neveznek, kérdi a Mike: Hallottad John meg halt tü- dőgy uladásban ? Joe: Hogyan kapta meg azt a nagy betegséget? Mike: Te tudod, ő még mindég NYITOTT műhelyben dolgozott, azért kapta meg. A monarhizmus és a diktatúra olyan, mint egy nagy vitorlás hajó, fölszállunk és a szél és dagály visz bennünket, mely idő alatt nem kell aggódni. De előbb-utóbb sziklába ütközik a hajó és elsüllyed. A demokrácia olyan mint egy tutaj, soha nem sülyed el, de mindég vigyázni kell mert a lábad mindég a vízben van. ellenségesebb formában lép fel. Már pedig Rosevelt minden eddigi cselekvése igazolja azt, hogy amit eddig tett a nagy tőke érdekében történt, ő maga is dúsgazdag ember s igy érdeke a j.elen rendszer föntar- tása. Ennek igazolására elég legyen ha megemlítem, hogy az egész uniót hadiállapotba helyezték a mindgyakoribb bérharcok letörésére. És Sinclair, a volt szenti- mentalista szocialista is belépett abba a sorba, melyben az álkommunisták jelszavakkal stbbek alkalmazásával, valójában ezt az annyira féltett civilizációt akarják a véghetetlen- ség határaira elodázni. Sinclair ha megválasszák, annyit tehet az ügy érdekében, hogy Tom Mooneyt kiszabadítja a Saint Quentine-i kazamatából. Thats all! A valódi civilizáció útban van. A kapitalizmus léte az értéktöbblettől függ. Ha az értéktöbblet megszűnik, megszűnt a kapitalista rendszer is. A munkásosztály szervezeti formája, a helyes szervezkedési mód, nem csak a profit rendszert fogja elsöpörni, de elsöpri utjából mindazt, ami akadályt képez a valódi civilizáció megvalósulásához. Elsöpri utjából a munkásság álprófétáit, a kapitalizmus vad hajtásait. Chicago, 1934. szept OCT. 20th Enameling Division 1550 E. 40th St. 10 A. M. OCT. 29th 440 General Membership 8622 Buckeye Rd. OCT. 26th Dangler 1550 E. 40th St. 8 P. M. OCT. 27 American Stove Committees 1550 E. 40th St. 10 A. M. Ezenfelül a szervező bízott-, ság rendszeresen tart gyűlést több más gyárban dolgozó munkások részére melyet körlapokon adnak a munkások tudomására. Annak az élete volt sikeres, aki helyesen élt, aki gyakran nevetett és sokat szeretett. Aki képes volt tiszta nők bizalmát megnyerni és a gyermekek sze- retetét. Aki betöltötte hivatását* meg tette kötelességét, aki a világot jobbá tette amint azt találta. Aki nem mulasztotta meglátni és értékelni a föld szépségeit és azt hangoztatni. Aki mindég a legjobbat kereste és találta meg másokban és a legjobbat adta amivel rendelkezett, akinek az élete egy inspiráció volt, akinek az emléke egy áldás. OLVASD AZ IndustrialWorkert Lőwy Ármin. Clevelandi iizemgyülések AZ 440. IPARI SZERVEZET ELLENŐRZÉSE ALATT. GONDOLATOK
