Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-03-24 / 784. szám
4 oldal B É RMUNK Á S 1934 március 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2 10 One Year ....................$2.00 Félévre ........................ l.iO Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Kik a “lázitók”? Még sokan emlékszünk a háborús láz szózataira. Ezek között volt az EGY DOLLÁROS fizetésért dolgozók nagy csoportja. Az ifjabbak okulására leírjuk, hogy ezek nem a bányákban és nem a vasgyárokban dolgoztak az egy dollár fizetés fejében, hanem közvetítő és felhajtó munkát végeztek. De később nyilvánoságra került, hogy ezek a hazaffyak milyen vagyont gyűjtöttek az egy dolláros fizetés mellett, megismétlését látjuk a Roosevelt nagy mentési akciója mellé állók táborában. Néhány sorban hirt adtunk az elmúlt lapszámunkban arról, hogy az egyik kelet Pennsylvaniában levő női ruhagyár az NRA jelvényeknek a ruhákra való rávarásáért HAT centet fizet egyik munkásának órabár fejében. Mit jelent a kormány értelmezésében az NRA? Felszólítás a gyárosokhoz, a munkaadóhoz, hogy alkalmazanak munkásokat, hogy a munkaidőt úgy szabják meg, hogy a sok milliós munkátlanok tábora megcsökkenjen, hogy adjanak a munkásoknak olyan fizetést, amelyből legalább naponta egyszer jóllakhatnak, hogy a munkához elegendő erejük legyen a következő napra. Az állami beruházásokat azok a munkaadók, azok a gyárak kapták meg, amelyek a kormány mellé álltak és kikerült az akciót jelképező kék sas minden ablakra, a gyárak falára. Mi munkások akaratlanul is támogatóivá lettünk ennek a mozgalomnak. A szomszéd grocerís, a borbély kiragasztották a kék sast és nekünk fizetni kellett a kenyérért, a vajért és mindenért, amit továbra is ő maga csomagolt be a vásárló részére a magasabb árakat. A borbély majdnem a duplájára emelte a kiszolgálását azon a címen, hogy NRA van. És nekünk fizetni kellett. De a gyárosok, a munkaadók, akiknek nevei a városok főterein kifüggesztve vannak, mint az újjáépítés mozgalmának segítői, támogatói, akik ezen a címen milliós rendeléseket kaptak a kormány és a helyi hatóságoktól, másszóval, akiknek ebből is hasznuk volt, mint fenti hírünk igazolja, fütyölnek az NRA rendeletéire, az NRA-nak adott ígéreteikre és aláírásukra, hanem kihasználják a munkások végtelen nyomorát és gazdasági letörtségét és HAT CENT ÓRABÉREKÉRT dolgoztatják a munkásokat. A kapitalizmus rendszerében már nincs szükség a munkásság lázitására, ezt elvégzik az éhbérért dolgoztatok. Nekünk csak ezeknek az eseteknek a meglátására és megértésére KELL a munkások szemeit irányítani és az agyukat, a gondolkodását megindítani. Mert ha ezt meglátja és gondolkozik felette, nem lehet egyébb választása, mint a szervezkedés, az összefogás a világ valamennyi dolgozójával, valamennyi kizsákmányolttal, hogy eltörölhessük a bérrendszert a társadalom minden káros intézményével. nagy része is lelkesedik és ha közülök egynek sikerül az úgynevezett feldolgozás, az elhelyezkedés, milliók törtetnek utána. Az eredmény a morzsákon való tengődés majd a szegényház. Ezt látja az éles szemű indítványozó. A termelési rendszer fejetlensége nemcsak Amerikában tette feleslegessé a munkások millióit az iparokban, de mindenütt ahol a nagyobb haszon elérése bevitte a gépeket. Géptermelés folyik ma a föld minden részében. A hová a munkás ma eljuthat, ott mindenütt a gépet találja, amelyet elfelejtett a maga barátjává, a maga SEGÍTŐ társává tenni. A munkás felett úrrá lett gép ujjat mutat Amerikában, Európában, Ázsiában és mindenütt a munkásoknak. t Bárhová menjen most a munkás, hívatlan idegennek bizonyul, mert hitt az egyéni érvényesülés lehetőségében. Ez azonban már a múlté. A munkásosztálynak szervezni kell munkaerejét, hogy a folyton fejlődő gépek mellett is termelő és fogyasztó része maradjon a társadalomnak. Akik hozzájárulnak egy társadalom fentartásához, azoknk jogcímük van arra, hogy ők annak javait akkor is élvezzék, amikor a további alkotó munkára alkalmatlanná lesznek. Ilyen rendszernek a felépítése a célja az IWW-nak. Ennek a mielőbbi megvalósítására szervezi a munkásokat az ipari EGY NAGY SZERVEZETBE. 109.000 munkás lépett sztrájkba hét hónap alatt A new englandi államokban 132 sztrájkban, 109.000 munkás volt érdekelve 1933 utolsó hat hónapjában, a New England Research Association jelentése szerint. Massachusetts államban 96 sztrájkban, 86.000 munkás volt érdekelve. Connecticutban 16 sztrájkban, 12.235 munkás. Rhode Islandban 10 sztrájkban, 9.100 munkás. A többi sztrájkok: Vermont, New Hampshire és Maine államokban Voltak. A sztrájkoknak körülbelül 75 százalékban a munkások előnyöket nyertek magasabb bérek, rövidebb munkaórák, jobb viszonyok és a szervezet elismerésének formájában. Massachusettsban az összes, 75 százalékában a munkások 43 ezer sztrájkolt. Ugyanezen államban 13 ezer textil ipari munkás vett részt sztrájkban. Rhode Island államban az ösz- szes sztrájkok a textil iparban zajlottak le. A felbérelt gunmenekkel szemben a sztrájkolok harcia- sabb ellentállást tanúsítottak mint a múltban, különösen a I springfieldi truck vezetők, a brocktoni cipő gyár munkások, I a norwoodi bőrgyári alkalmazottak és Cape Cod, Cranberry szedők. A sztrájkok átlag rö- | vid ideig tartottak és csak Sa- | lemben 1.800, Brooktonban 1800 és Springfielden 200 munkás sztrájkolt tiz hétnél hosz- szabb ideig. Tudományos Előadások New Yorkban A Bérmunkás Otthonban, 200 East 85th Street, minden Vasárnap délután 3 órai kezdettel. Rendezi az IWW magyar csoportja. MÁRCIUS 25-én, A nemzetközi munkásmozgalom problémái. Előadó: Penyácska Antal. Ezen előadásokra beléptidij nincs. Kérjük a new yorki magyar munkások tömeges megjelenését. A Bizottság. ELVINYILATKOZAT A mór megtette kötelességét... Columbus Ohio állam törvényhozási székhelye és ez az egész állam a demokrácia hazájának csúfolt Amerikában van. Erre a demokráciára vett igazi fényt a columbusi törvény hozás, amely előtt olyan indítvány feküdt, hogy az állam segítse a visszavándorlókat az utazás teljes költségével. A megokolásban ott találjuk, hogy az évekkel ezelőtt idevándorolt munkás, aki felépítette ezt az országot, aki megszámlálhatatlan milliókat gyűjtött — másoknak, aki az őrült rohamu gép mellett negyven esztendejével roncsá, a termelésben alkalmatlanná vált és igy társadalmi ellátásra szorult, 30 vagy 50 dolláros költséggel lerázhatja az állam a terhéről az ilyen munkásokat egész családjukkal együtt. Európa legtöbb államában a dolgozók nagyseregének még formálisan sincs módja, hogy polgári jogait gyakorolhassa, ezért itt Amerikában sem törődött azzal, hogy polgári jogott nyerjen. Milliók és milliók érkeztek ide, akik elsőrendű nemzet fen- tartóknak bizonyultak. Ezektől szeretne most az ohioi törvény- hozás megszabadulni, hogy abból a vagyonból, amelyet másoknak összegyűjtöttek, nehogy valamit vissza kellessen adniok. Az a körülmény, hogy ezt az indítványt a törvényhozás MÉG nem fogadta el, nem változtat az intención és újabb arculatát mutatja a polgári demokrácia, amelyért még a munkások A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földei, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekben! összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. É maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel I” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
