Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-03-17 / 783. szám

1934 március 17. BÉRMUNKÁS 5 oldal Kerületi értekezletet tartanak az IWW New York környéki csoportjai április 8-án, vasárnap reggel 9 órai kezdettel 200 East 85th St., New York. A kerülethez tartozó csoportok és lapkezelőik okvetlen kép­viseltessék illetve jelenjenek meg ezen a fontos tanácskozásokon. Az értekezlet napirendje: A Bérmunkás lapbizottságának jelentése. A küldöttek jelentése. A jelentések tárgyalása. A helyi és a kerületi mozgalom kiépitése. Indítványok. Le- vélbeni megkeresések a csoport titkárához M. Vlasits, 32—47 86th St. Jackson Heights, N. Y. intézendők. EMMA GOLDMAN BESZÉLT Tizenöt évi száműzetés után, ha csak rövid időre is, Emma Goldman itt van köztünk és az egész országon át sorozatos népgyüléseken beszél. Ideérke- zésének hire, külömböző véle­ményeket szült és legtöbben azt hangoztatták, hogy azért engedték ide vissza, mert meg­alkudott és forradalmi állás­pontját feladta. Mások azt hangoztatták, hogy paktum történt az itte­ni kormányrendszer ' és Emma Goldman között, aki ígéretet tett, hogy az orosz szovietek ellen fog beszélni, azért nyi­tottak neki kaput. Március 5-én, hétfőn este New Yorkban tartott gyűlésen Emma Goldman alaposan rácá­folt a levegőben vádolok érvei­re, mert a hatalmas Webster Hallt zsúfolásig megtöltő mint­egy 3 ezer főnyi tömeg előtt, olyan alapos tudományos és min­den tekintetben forradalmi át­tekintést adott az európai vi­lágeseményekről, mellyel bebi­zonyította, hogy megmaradt a halhatatlan osztályharcosok so­rában. Amikor a kis összetört 64 esztendős munkásasszony szó­lásra emelkedett és ostorozni kezdte, a külömböző államha­talmak diktatórikus uralmát, ugylátszott, mintha egy hatal­mas hadsereg állna mögötte és megrémülnek Amerika, Orosz­ország, Németország és más országok uralkodói, akik úgy menekülnek Emma Goldman szavainak igazságai elől, hogy száműzik őt onnét. Tizenöt év­vel ezelőtt száműzte a Wall Street Emma Goldmant a “munkáshazába” ahol határo­zottan a legjobb dolga lehetett volna neki, csak tapsolnia kel­lett volna a pártdiktátorok in­tézkedéseit, amint azt a kom­munista elvtársak teszik. De Emma Goldman a dikta­túra és elnyomatás gyűlölt el­lensége, életének veszélye árán sem némült el, nem állt be sta­tisztának a kommunista elve­ken kalózkodó pártdiktátorok játékához. Igazmondó /Szavait nem tűrte a “munkáskormány” mint ahogy a Wall Street kor­mánya, száműzték onnét. Tizen­öt évi kálvária járás Emma Goldman sorsa, ezalatt az idő alatt megfordult nagyon sok eu­rópai országban és az ott szer­zett tapasztlatairól “The Eu- ropin Drama’ címen tartott be­számolót. Azt gondolhatnánk, hogy ta­lán az elkeseredés az orosz dik­tátorok támadásához sodorta Emma Goldmant, de nem, meg­maradt a tudományos kutatás utján és minden érvelése, az osztályharc szemszögéből ítéli meg az eseményeket. Visszatér Mussolini uralomra jutásának idejére és erősen vádolja az olasz szocialistákat, azért az áruló tktikáért, mivel az olasz szindikalisták ipari for­radalmi harcát segítették le­törni. Rámutat a francia kor­mány érdekeltségére, az olasz kérdésben, hogy hogyan adott ki Mussolini, francia kormány­pénzen újságot abban az idő­ben. A németországi helyzetet bí­rálva, legelső sorban a szocial- demokrták lehetetlen állás­pontját teszi meg okául annak, hogy a Hitler-féle fascizmus bevonulhatott. A német kom­munisták nem annyira felelő­sek, mert nekik nem volt sza­bad cselekvési joguk, őket Moszkva irányította. A harma­dik Internationale parancsa volt az, hogy a komunistáknak be kell vonulni a náci szerve­zetekbe, belülről fúrni, be is mentek, viszont a nácik bemen­tek a kommunista pártba fúrni. Hogy mi lett a következménye ennek a parancsnak, ma már láthatjuk. Megállapítja, hogy kétféle dogmatikus elv hódit Európá­ban, melynek céljaik különbö­zők de a cselekvésük egy és ugyanaz. A jobb és bal diktatú­ra tombol Európában és már öt államban, Olaszország, Ma­gyarország, Oroszország, Len­gyelország és Németországban láthatjuk pusztító hatását. Ezekben az országokban csak egy helyen van szabadság: a börtönben. Ha uj Nemzetek Ligája alakulna a fascista or­szágok részéről, úgy Litvinow ülhetne az asztalfőnél. Az orosz- országi helyzetet ismertetve, gyermekeknek nevezi azokat, akik még 16 év után is azt hi­szik, hogy ott proletár dikta­túra van. Csak annyiban pro­letárdiktatúra, hogy a proletá­rok fölött diktálnak. Fölolvassa azokat a törvé­nyeket, melyekkel az államha­talom még a költözködési sza­badságát is letiporja a mun­kásoknak és még ahoz sincs joguk, hogy munkakörüket a munkások saját akaratuk sze­rint változtassák. Az orosz szovietek repülőgép gyorsasággal távolodnak el, a nemzetközi forradalom eszméi­től. Stalin csak egy nagy orosz, akinek egyetlen célja, üzletet kötni a külfölddel és egy res­pektált Oroszországot felépíte­ni. Végül felolvassa az anarcho- szindikalisták elvi program­ját mely mindenfajta államha­talom megdöntését célozza. Beszéde után a kérdések halma­zával árasztották el az öreg harcost, aki minden kérdésre tárgyilagosan válaszolt. A ma­gunk részéről annyi a megjegy­zésünk, tiszteljük benne azt a bátor, harcias, magatartást és egyéni szabadságáért indított küzdelmében számíthat az osz­tályharcos munkások támoga­tására. Tudósító. Szerkesztöiűzenetek Tóth G. Cleveland. — Leve­le általános érdekű kérdéseire itt fogunk válaszolni, hogy azt mások is megismerjék. 1.) Kérdésére, hogy mi történik ha a gyár egyik csoportja az AFofL-be van szervezve és a másik csoport az IWW-t akar­ja, és ott bérharcra kerülne a sor? Ha az AFofL-be szervezett munkások kezdik a sztrájkot, a másik csoport, amely az IWW- ban van, azonal abba hagyja a munkát, hogy támogassa nem az AFofL-t, de a harcoló mun­kásokat. Az IWW még sohasem végzett sztrájktörő munkát. A szervezet arra az erős alapra van felépítve, hogy “egy mind­ért és mind egyért” és ezt egyedül az IWW teljesíti a gyakorlatba. Ennek a felisme­résnek az eredménye a mun­kások győzelme lehet csak. Hogy a megfordított esetben, azaz ha az IWW-isták lépnek sztrájkba mi történik akkor, ugyan az, ami történni szokott amikor a munkatelepen az AFofL több csoportja dolgozik. Az egyik csoport scabel a má­sik csoport harcoló munkások letörésére. Az AFofL-t az teszi a munka­adók és a kormány szervezeté­vé, hogy nem engedi a tagjai­nak a szolidaritást, az egymás segítés tudatát kifejleszteni és a gyakorlatban alkalmazni. Ezt szerződések kötésével biztosít­ja. A két szervezet között egyik legfontosabb külömbség, hogy az IWW nem köt szerződést a munkaadókkal, követeléseivel akkor áll elő, amikor azok el­nyerésére a legalkalmasabbnak látja a helyzetet. 2.) Kérdése, hogy a munká­sok azt mondják, hogy a mun­kaadóktól valamint a kormány­tól az AFofL van elismerve és Tudományos Előadások New Yorkban A Bérmunkás Otthonban, 200 East 85th Street, minden Va­sárnap délután 3 órai kezdet­tel. Rendezi az IWW magyar csoportja. MÁRCIUS 18-án, Az ipari be­tegségek okai. Előadó: Dr. Klein Emil. MÁRCIUS 25-én, A nemzetkö­zi munkásmozgalom problé­mái. Előadó: Penyácska An­tal. A Bizottság. PHILADELPHIA, PA. . Értesítjük a helyi és a közel környéki munkástársainkat, hogy március 25-én, vasárnap d. u. 3-kor igen érdekes. TUDOMÁNYOS ELŐADÁST rendezünk, 332 W. Girard Ave. helyiségünkben. Az előadás tár­gya: “A DIKTATÚRA HATÁSA A MUNKÁSMOZGALOMRA.” Előadó: Fisbein László mun­kástárs New Yorkból. Kérjük a munkástársak tömeges és pontos megjelenését. Az IWW magyar csoportja. A Philai Modern Színkör osz­tálytudatos tagjai köréből meg­alakult az M. Sz. Kör ifjú cso­portja 15 taggal. Célja az M. Sz. Kör alapsza­bályai keretein működni, amely a kultúra minden ágára kiter­jed. Tisztviselők: Elnök: Schöpf F., alelnök: Koliba Mariska, jegyző: Zsámár Anna, pénz­tárnok: Schöpf Emil. Gyűléseit tartja minden va­sárnap délután 3 órakor. 332 W. Girard Ave. alatt. A lelkes kis csoport, március hó 23-án, péntek este 332 W. Girard Ave. alatt TÁNCCAL EGYBEKÖTVE műsoros estélyt rendez. ezért inkább ehez a szervezet­hez hajlanak. Az IWW elv nyilatkozatának van egy pontja, amely megál­lapítja, hogy “a munkáltató és a munkásosztály között nem le­het közösség.” A szervezet lapjai és irodalmának egész lé­giója ennek a megállapításnak az igazolásán alapszik. A mun­kaadóknak az az érdekük, hogy minél olcsóbban állítsák elő az árut, hogy minél több hasznuk maradjon, a munkásságnak meg az kell hogy az érdeke legyen, hogy a munkaerejéért minél többet kapjon. Ez a két ellen­tétes érdek állandóan szemben áll egymással. Az IWW nem óhajtja sem a munkaadók, sem a kormány elismerő nézetét. Az IWW azt kívánja, hogy egye­dül a MUNKÁSOK ismerjék el, mint az egyedüli eszközt a helyzetük megjavítására, a bér­rendszer megszüntetésére. Az igazi munkás szervezet, amelynek célja a termelt ja­vakból mindég többett juttatni a munkásoknak, ami azt jelen­ti, hogy kevesebb jut a munka­adónak, nem lehet más mint ellenszenves a bószoknak. Ez a magyarázata, hogy miért az AFofL-t ajánlják a munkaadók is.

Next

/
Thumbnails
Contents