Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-06-02 / 794. szám

1934 junius 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal Ahol a munkás kéz megáll megszűnik az élet Krisztus istensége a mo­dern ember szellemében TACOMA, WASH. — A nyu­gati kikötőkben a sztrájk kö­vetkeztében a szállítás telje­sen szünetel és a kikötők min­den nap zsúfoltabbak lesznek. Tizenkét ezer rakparti munkás megunva a kormány békéltető bizottságának hitegetését, be­szüntette a munkát és a kikö­tőkben levő hajók, valamint az ujannan érkezők teljesen eltor­laszolják a partokat. A sztrájk már márciusban volt esedékes, azonban a kor­mány közbenjárására békélte­tő bizottságra bízták az ellen­tétek elintézését, melyet nem intéztek el. A megegyezés iránti törekvés teljesen össze­omlott, amennyiben a munkál­tatók megtagadták a bér ja­vítás biztosítását, ugyancsak a munkaidő röviditését. Miután az ILA vezérei a múltban becsapták a munkáso­kat azon ígérettel, hogy a “kormány majd elintéz min­dent” csak szüntessék be a sztrájkot, ez alkalommal még azon fenyegetés is süket fü­lekre talált, hogy a kormány közbe lép a sztrájk megszün­tetésére. A munkások elhatá­rozták, hogy harccal fogják kényszeríteni a munkáltatókat követeléseik teljesítésére, ami­re a kormány “pártatlan bizott­sága” képtelen volt. A 1916-os rakparti sztrájk, vagy az IWW által vezetett erdei munkások sztrájkja óta, mely harccal kivívták a 8 órás munkanapot a nyugat nem látott a jelenlegihez ha­sonló munkás szolidaritás meg­nyilvánulást. Seattle, Portland és Oaklandban a szervezett sofőrök szimpátia sztrájkba léptek és megtagadták bármely áru szállítását a rakparti rak­tárak részére. Számos hajót megérkezésükkor ott hagyja a legénység és csatlakoznak a sztrájkoló rakparti munkások­hoz. Némely helyen ^történnek kí­sérletek a sztrájk megtörésé­re, de az északi részen egyál­talán nem. Seattleben nyíltan hirdetnek sztrájktörőkért. San Franciscóban, ahol a sztrájk a legelszántabb, a sztrájktörő­ket páncél kocsikon szállítják a rakpartokra rendőri fedezet­tel. Portlandban a sztrájkolok kivágták a felvételi iroda előtt az omnibus gumikerekeit, melyen a sztrájktörőket akar­ták szállítani. A sztrájk terjedőben van és kilátás van rá, hogy a vizi szál­lítás az egész vonalon szüne­telni fog. X37831 CALIFORNIA! LEVÉL San Pedroban, Cal. is meg­unták a rabszolga lelkek lánw caikat zörgetni. Sztrájkba lép­tek a rakodó munkások, mind­amellett, hogy semmivel hatá­ros szervezethez sem tartoz­nak. Volt ott egy kompany unió és egy legújabb secret szervezet. Az utóbbi azt han­goztatja, hogy taglétszáma meghaladta a milliókat. Ugy- látszik ez a secret szervezet lesz az utolsó védbástyája a bérrabszolga rendszernek. Most történt az összecsapás a mun­kások és gunmenek közt, amely­Chicagóban a “Modern Színkör” 1934 ju­nius 2-án, szombaton este tart­ja szezónzáró mulatságát a Bérmunkás Otthonban 1604 N. California Ave. műsoros tánc- estély keretében. Ezen alkalomra a Modern Színkör nagyban készülődik és kétségtelen, hogy a szezon slágere lesz. Az ott megjelenők simi és kacagni fognak, mert a művészek és műkedvelők a legjobb számaikkal készülnek. A műsor bármely 75 centes színháznak megfelelne, de itt csak 25 cent lesz a belépti dij. A műsor kezdete pont fél ki­lenc órakor. Legyünk ott tö­megesen é sez által méltányol­juk a Modern Színkör törek­vését. A mulatság jövedelme a Bér­munkás Otthon. fenntartását szolgálja. nek 2 halottja és több sebe­sültje van. Ez is bizonyítéka annak, hogy semminéven nevezendő alapra fektetett szervezet itt nem volt kiépítve. Ez a sztrájk még akkor sem juthatott vol­na győzelemre, ha bőven is el­lettek volna látva ezek a rab­szolgák munkával, mert nem volt egységes erő bár a tug boton dolgozók is csatlakoztak a rakparti munkásokhoz. Hogy mi lesz az eredmény, az csak a jövő titka. Az utakat elzár­ják a rend éber őrei és csak azokat engedik be, akik san pedroi lakosok vagy engedé­lyük van, mivel csak egy ol­dalról lehet a várost megköze­líteni, ezért könnyű nekik a sztrájktörőket is oda szállíta­ni. Az összecsapás után nem en­gednek munkás mundéros rab­szolgát bemenni bármennyire is kapálódzik. A los angelesi osztálynak is dolgozott ott pár tagja, akikkel azóta nem ta­lálunk összeköttetést, talán ezek a munkások is elvesztek. Most újból három tagú bizott­ságot indított az osztály útnak ezen munkások felkeresésére. A helyzet jobban elvan fajul­va, mint abban az időben, a mikor az American Leugion betört a békésen gyülekező munkások helyiségébe és forró vízzel öntötték le az ártatlan gyermekeket és a csendesen gyülésezőket halálra verték. Ez történik a demokrácia hazájá­ban. G. Bakos. (Részlet a Bérmunkás kampányában ingyen adott “Krisztus Isetnsége” könyvből.) Közömbös, milyen hitvallás­hoz, milyen állásba tartoztok oh farizeusok, ti őrizzétek min­den rossznak gyökerét! Ti vagytok újra, akik a vá­sártéren üdvözletre várnak, akik nagy tanácsban ülnek, akik pompában és fényben a kincsekből élnek, melyeket ti az elárvultaktól, az örökségtől megfosztottaktól elvontatok, akik őket elviselhetetlen ter­hekkel megterhelitek és maga­tok ujjat sem mozgattok, ti élősdiek, akik a gazdagok evan­géliumát hirdetitek ott, ahol Krisztus a szegények evangé­liumát hirdette. ítéljétek el ezen szavakat! Azok Krisztus szavai és ez a kép, melyben Krisztus festett le titeket. Ti farizeusok, akik mindig mondják: Uram, mikép köszön­jem meg, hogy nem vagyok olyan, mint azok egyike és azok életmódját gyanúsítjátok, akik tanaitokat nem osztják, sőt még sírokat is felkavartok ily- féle bizonyítékok végett, ti ke­resztényellenesek nem gondol­tok Krisztus szavaira: Aki bün- telennek érzi magát, az emelje az első követ. Nem látjátok, ti külsőleg pél­dás erkölcsüek, akik erkölcsbi- rákként feltolakodtok, hogy mélyebben vagytok elsülyedve, mintha az eltévelyedett fiú minden kicsapangásait követ­tétek volna el és a házasság­törő nő és a Magdolna minden bűneit. Mert a bűnbánó Magdolna Krisztusnak lábainál ült és az eltévelyedett fiúnak mennyei atyja lakomáját rendezte. Ti farizeusok azonban leg­távolabb maradtatok Krisztus­nak szellemi fenségétől: alap- dolkodástól aljasságában; ti élősdiek, akik mások vérén táplálkoztok; ti undok hüllőit, akik a mocsárban vujudtok; ti hiénák, akik a sírokat felka­varjátok ! Nem látjátok, ti boldogtala­nok, hogy minden fegyvereitek kezeinkben vannak. Nem lát­játok-e, hogy Krisztus maga elhagyott titeket, ti meddők és Íztelenek és miképpen küzd legdicsőbb szavaival és tesz ta­núságot mind mellettünk. Nem' látjátok, mikép nektek csak a régieleven hitnek üres héjjá maradt és miképpen nő fel a szellemnek magja uj ele­ven alakban ? Keressetek menedéket a mondabeli kígyó szavaiban, mi­dőn azt látjátok, hogy Krisz­tus szavainál fogva el vagytok veszve és vádoljátok gőggel, ezen szavakkal: Olyanok lesz­tek mint az Isten az ismeret által. Ennek a kígyónak fejére há­gott Krisztus, midőn mondá: Istenik vagytok. A mi alázatosságunk a sze­retet, mely a szűk ént elolvaszt­ja és egybeszövi a szellemek közösségének isteni életébe, úgy hogy a hiú önző én önma­gában semmis. És tudjátok, ezen szeretet egyedül az az ön- istenités, melylyel ti vádoltok minket. És ha nem pirultok ily alapon minket gőggel vá­dolni, akkor ezen hazugság osztályrészetek, mely nektek kijut a kígyó szavaiból. Mi a szeretetnek alázatossá­gát tanítjuk, mely nemesit és felemel; ti az önző szolgalelkü- ségnek alázatosságát, mely le­alacsonyít és megbecstelenit. Számadásunk rövid lesz: Nevezzetek csak egyet is leg- magasztosabb elveitek közül, melyet mi, dicsőült világítás­ban, nem mutatunk be a világ­nak. Nem vagytok képesek azt megnevezni. És nevezzetek csak egy alap­elvet is, melyet mi elvetünk és ti megtartok és a melyről nem bizonyul be az egész világ szí­ne előtt, hogy önzést, uralom­vágyat, szolgalelküséget, ke­gyetlenséget, rosszat és alja­sat, hamis szentség dicsfényé­vel környez! És ti nem vagy­tok képesek azt megnevezni. És ti, akik mindig hangsú­lyozzátok: Az istenség titkai kifürkészhetetlenek, csak tá­volról sejthetjük azokat, mind­egy ködön keresztül; bensőnk­be az isteni világosságnak csak egyes szikrái tépnek: mint vall- játok, hogy üdvözlés nélkül maradtatok, Istentől elhagyat­va. És elfelejtitek e szavakat: Az embernek szelleme minden­be hatol, még az Istenség mé­lyeibe is. És nem vagytok ké­pesek felfogni, hogy az, ami teljesen nyilvánult mint a nap világa, mégis kimerithetetlen lehet annak gazdagságában, amit megvilágít, igy a legkö­zelebbi és a legtávolabbi, mint az eleven eszmény mindenek­ben. Mennyire maradtatok még a régi szövetségben, ahol Isten Mózesnek a felhőben jelent meg és eltünedező fénysugár­ban ! Mennyire távol mardta- tok Krisztustól, az Isteninek nyilvánulásától boldog jelenlét­ben és fénylő közelségben. És midőn mondjátok, hogy az emberbe az isteni szellemnek és az isteni szeretetnek csak egyes szikrái hatolhatnak, mint káromolja hamis alázatosság­tok Krisztust! Mennyire teszi­tek őt egyenlővé az evangéli­umbeli gazdaggal, aki csak egyes morzsákat hullatott asz­taláról a szegények számára! Krisztus nem oly fösvény, ha­nem tenmagatokat zárjátok ki a lakomából, melyet ő számo­tokra készített. Ti nem léptek be az atya há­zába, hanem künn maradtok, mert hisz szolgáknak tartjátok magatokat és reszkettek az Ur előtt. Vagy nem ti vagytok-e azok, akik az Urnák félelmét hirdetik? Ti nem ismeritek az istenit és az isteni nem ismer titeket, (Folytatás a 8-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents