Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-05-19 / 792. szám

1934 május 19. BÉRMUNKÁS 7 oldal A serdülő ifjak problémája — DR. DOUGLAS A. THOM MOST MEGJELENT KÖNY­VÉBŐL. — Kis kóstoló az amerikai demokráciából “Amint a gyermek serdülni kezd — írja Dr. Thom — a gondozás és szigorú szülői ve­zetés ideáit lassanként fel kell adni, mert a növekvő gyermek irtózik a szülői “kontroltól.” A serdülő ifjú ragaszkodik ahoz, hogy önmagát irányítsa, vezesse és ez nemcsak kívána­tos, de elengedhetetlen is ahoz, hogy normális, erőteljes egyén fejlődjön belőle. Természetesen ez nem annyit jelent, hogy a fiatal ifjat tökéletesen magá­ra hagyjuk, hanem, hogy a szi­gorú kontrol helyett tapintato­san és szeretettel irányítsuk a fejlődés utján. . .” A könyvecske nem szorítkoz­hatott a serdülő korral járó összes problémák megvitatásá­ra, inkább arra törekedett, hogy a serdülő fiatalság tapin­tatos irányítására oktassa ki a szülőket abban a korszakban, amikor is a kamasz gyermekek a legnehezebb problémák meg­fejtése és megvívása előtt áll­nak. Melyek ezek a problémák? Mindenek előtt a fizikai meg­erősödés és szellemi fejlődés problémái; tanulmányi zavarok; a nemmel szembeni magatar­tás; a serdülő ifjú és társai; magatartás a munkával, fele­lősséggel szemben és a szabad idő megfelelő kihasználása, az egyéniség kiformálása és álta­lában a felnőtt kor előtti leg­különfélébb problémák. A szü­lő és gyermek közötti viszonyt Dr. Thom egy külön fejezetben tárgyalja, “ami — igy mondja — annyira megváltozott a leg­utóbbi két évtized alatt, hogy nem is csodálkozunk azon, hogy a legtöbb szülő azt sem tudja mivel tartozik gyermekének ebben a modem világban. . .” Ami a fiú és leánygyermekek közelebbi barátságát és együt­tes iskoláztatását illeti s ami mind nagyobb teret hódit az is­kolarendszerben, kitűnőnek mondható. “Azáltal, hogy a serdülő fiuk és leányok a leg­prózaibb körülmények között látják gyakorta egymást s hogy együtt tanulnak, egyazon tár­gyat, együtt játszanak, spor­tolnak és dolgoznak, egymást tisztábban és teljesebben értik meg. “így történhetett, hogy a fiuk hamarosan sutba dobták a múlt század felfogását a nő­ről, ami azt tartotta, hogy a leány valami megfoghatatlan, misztikus kombinációja a testi gyengeségnek, szellemi buta­ságnak, és hűvös lelkiségnek. Ehelyett a leányokat pajtás­ként, munkatársként fogadták el, épp úgy, mint a leányok a fiukat.” Rendkívül fontos, mondja Dr. Thom, hogy a szülők meg­értsék, hogy gyermekeik sok­kal kevésbbé függnek tőlük sok tekintetben, mint ők függtek szüleiktől és hogy elismerjék azt a könnyedséget, ahogy a modem ifjúság igyekszik füg­getlenségét kivívni. A fiatalságnak ez a “füg­getlensége” általában véve nem mondható károsnak, Írja Dr. Thom, sőt oly bölcsen és bá­mulatos felelősség érzettel vet­ték magukra a függetlenséggel járó terheket, ami sokkal in­kább érdemel elismerést mint kritikus szigort. Flis. A Michigan állami egyetem­ről 38 deák bejött Detroitba amint ők mondták, hogy a munkásokkal szolidaritást vál­laljanak a május elseje meg­ünneplésével kapcsolatban. De amint beérkeztek a város kö­zepére, bár a Truckról nem szálltak le, még sem kerülte ki a rendőrök figyelmét, sőt a fölirás melyben megírták, hogy Ann Arborból jöttek, még job­ban dühbe hozta a reakciós rendőr parancsnokot. Felsőbb parancsra, akiknek nagyon fájt, hogy az egyetemi ifjúság is tudja, hogy az egye­temekről is csak a munkanél­küliek hadseregébe kerülnek és azt a föliraton a világnak, leg­alább is a Detroitiaknak tud- tukra adták, elrendelték, hogy ezt a truck rakomány deákot el kell távolítani a városból. Ezen parancsnak a végre­hajtására kerékpáros rendőrök és lovasok a truckot beszorí­tották egy zugutcába, ahol mindenkit lezavartak a truckról és jól elverték, mint egy mu­tatvány számnak, hogyan is ke­zelik a munkanélkülieket, akik­nek a sorsában nekik is majd osztozkodni kell nemsokára. Igaz, hogy megindítják a vizsgálatott, de nem a rendőr brutalitást vizsgálni, hanem az ann arbori egyetem keres va­lamilyen szabályt, melynek a megszegése cimén megtudná ezeket a fiatalokat rendszabá­lyozni, akik elég bátrak vol­tak május elsejét ünnepelni és a munkássággal szolidaritást vállalni. Máskülönben nem volt baj, amint a polgári lapok nem tar­tottak semmi fontost közleni, nem sok munkást vertek meg bár a retkciós városi admi­nisztráció el volt készülve min­den vérengzésre, de még sem volt alkalmuk, úgy látszik a munkásság sem akar többet rendőr botok gyakorlati alanyá lenni. Szervező útra megy Wiener munkástárs A lapbizottság és a kerületi értekezletek óhajának tesz ele­get Wiener Andor mtárs azzal, hogy Chicagótól Bridgeportig egy szervezői utat teszen, hogy az IWW eszmélyét az egy nagy szervezet szükségességét a ma­gyar munkások ezrei előtt szóval is ismertesse. Wiener mtárs gyűlései lesz­nek: Május 19-én, Cleveland E. S. a Fábián Hallban, 8637 Bu­ckeye Rd. Május 20-án, Akron, 0. Május 21-én, Cleveland W. S. a Conccrd Hallban, 4153 Lo­rain Ave. Május 22-én, Buffalo, N. Y. Bérmunkás Otthon, Austin és Dearborn sarkán. Május 23-án, New York, 200 E. 85 St. Május 24-én, Bridgeport, Conn. Május 25-én, Passaic, N. J. Május 26-án, Trenton, N. J. Május 27-én, Philadelphia, Pa. Május 29, junius 2-ig, Pitts­burgh és környéke. Junius 3—4—5 Cleveland. Junius 6 Toledo, O. Junius 7—8 Detroit, Mich. Junius 9 So. Bend, Ind. nálva a fekvőhelyül szolgáló vacakot. Szórakozásuk a múlt éleményeinek visszaidéz ése, mely pálinkával keverve zsör- tölődést, sokszor parázs vere­kedést szül. Eldöntendő a még óhazából falusi vetélkedés. Já­nos kelletlenül — kiábrándulva az Amerikáról hallott demokrá­ciából — hajtja nyakát a já­romba. Esti órákban szemlélve a vasolvasztó kemencékből ki­nyúló lángnyelveket, önkéntele­nül a gyehena tüzére gondol. Óh igen. így festette le papja a gyehenna gyomrát. Csak azt nem tudta megér­teni, miért hozta végzete a po­kol szájához, hisz még ideje sem volt bűnözni. Rövid idei csodálkozása után kezdett ta­pogatózni. Szociáldemokrata is­kolája az emberi egyenlőség bogarát ültette fejébe. Az itt talált szituáció pedig az emberi élés alacsonyabbnak alig kép­zelhető környezetébe sodorta. Amit keresett, mégis találta. A SLP magyar szövetségének egyik osztálya szívta fel itt az óhazából idetévedt tévelygőket. Ezek forradalmat, forradalmi szocializmust hirdettek. De Le­on volt akkoriban a mester. Jobban, szebben aligha tudta volna valaki megfesteni az itt körülvevő pokolinak látszó élet ellentétét, a jövő társadalmát. Fanatikusan élveztük minden sorát. Az acélsztrájk nemrégi­ben zajlott le ezen a környéken. Jóval később tudtuk meg, hogy az anarkista Berkman ennek következményekép évekig ült börtönben. Rövid néhány hónapi munka után nyakába szakadt a krízis­sel járó munkátlanság, ekkor már könyvtárnoka volt a szer­vezetnek. így került kezébe Ber- steinnak magyarra fordított “A természeti tudományok nép­szerű ismertetése.” Mohón fo­gott hozzá. Az egymás után jö­vő leírások megnyilatkozássze- rüen hatottak rá. Mig nagybá­tyának pincelekásában hallgat­va a szociáldemokrácia propa­gálását, később Peste a retori­kán, a szakszervezetekben, Amerikában a SLP irodalma; a nagy egyenlőtlenség, mely mind merőbben bontakozott ki előtte, mely végig szántotta, legyűrte, nagyratörő vágyait, elszakította a beléje nevelt vi­lágfelfogástól ; a természeti erők megnyilvánulásai kérdő­jel gyanánt nehezedtek lelkivi­lágára, a “talán mégse” ott ko- torázott gondolattárában. Ezek­ben a könyvekben magyaráza­tot kapott a világrend termé­szetfölötti erők, vagy hatalom szeszélyeiből kifolyólag, de min­den történés a természet tör­vényeit elkerülhetetlenül követ­ve mozog, alakul a létező anyag- mennyiség ezer és egy válfa­jában. Mindenekfölött kifejlesztette benne helyesebben szabadjára eresztette a dolgokat vizsgáló kritikust; lerázva magáról a gondolatai mélyén lappangó ké­telyt. Emberszeretete, feleba­rátainak megbecsülése nem vallásos érzelmek iránti adózá­sa volt már, csupán a helyes meggondolás által beosztott társasélése, mely az emberben saját hasonmását, egy másik embert lát, sajátjához hasonló érzelmekkel, kívánságokkal, óhajokkal, azonos életcélokkal. Ezeknek a tényeknek felis­merése melyeket elsősorban a természetes világrend analizá­lásából merített, forradalmosi- tották felfogását' a meglevő mozgalmakkal szemben is. Az óhazából hozott szociálde­mokráciája a vallásos élet ké­telyeivel küzdött; a SLP forra- dalmiságával szemben vallási kételyei helyét a természetes élés, a dolgokba való kapcsoló­dás hiánya foglalta el. Életet akart, mely számol az élettel. Küzdelmet akart, mely reális célokért reális eszközökkel fo­lyik. így jutott az IWW elmé­leti meghatározásához, mely a társadalom anyagias életének törvényszerüsüégét követve részt kér az életből, mely fizi­kai és szellemi kielégülést hoz a törekvőnek. Hogy volt-e romantika vagy dráma Janinak Jánossá; szo­ciáldemokratából IWW-istáve fejlődésében, annak megítélését az olvasóra bízom. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Thumbnails
Contents