Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-05-19 / 792. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1934 május 19. Antal János temetése Junior Column “Porkchops” vs. “The Works” Lapunk olvasói már értesül­tek a szomorú hirről, amidőn tudattuk Antal munkástársunk tragikus elhunytét. A temeté­se május 8-án ment végbe, a new yorki munkástársak mély részvéte mellett, akik tömege­sen vettek részt a temetésen. A Bérmunkás lapbizottsága és az IWW new yorki magyar cso­portja nevében Fishbein László munkástárs tartott beszédet, melynek kivonatos tartalmát itt közöljük. Kedves munkástársaim! Szomorú kötelesség szólított bennünket ide. Eljöttünk, hogy egy utolsó búcsúpillantást ves­sünk, elhunyt munkástestvé- rünkí kihűlt tetemére, akinek távozása körünkből, mély fáj­dalommal tölti el mindannyi­unkat. Könnyek szöknek sze­meinkre, amidőn e holt testre tekintünk, de ezek a könnyek nem a siránkozás könnyei. A lázadás könnyei ezek, az igaz­ságtalan társadalmi rendszer ellen, mely most Antal János harcos munkástestvérünket el­ragadta sorainkból. Antal munkástársunk élete, még sokkal gyötrelmesebb volt a sok millió proletár életénél, őneki az életküzdelmen kívül, még egy hatalmasabb ellenség­gel kellett a harcot állandóan folytatnia, a betegséggel. A mai rendszer még a pillanatnyi örömöktől is megfosztotta őt, az életből csak fájdalom és harc jutott az ő részére. A harcban egész életén át megállotta helyét mint öntudatos forradalmár, mind a mai nap­ig, tagja volt az IWW harcos szervezetének. Ott volt az ame­rikai magyar munkásmozga­lom bölcsőjénél, aktivitással és anyagiakkal támogatta annak fejlődését. Az utóbbi 30 év minden komoly munkásharcá­nál ott látjuk Antal János ne­vét amikor adni kellett sztráj­kokra, vagy pedig az osztály­harc rabjainak támogatására. Nagy veszteséget jelent szá­munkra Antal munkástársunk halála, akinek emlékét méltóan úgy fogjuk megőrizni, ha to­vább folytatjuk azt a harcot, melyben Antal munkástársunk velünk volt. Majd az IWW new yorki csoportja valamint a Bér­munkás lapbizottsága neve- ben búcsúzott Antal munkás­társunktól Fishbein munkas- társ, úgyszintén megemlékezett azokról akik nem lehetnek je­len, de fájdalmunkban velünk vannak. Külön búcsúzott a cle­velandi Lefkovitsék nevében, akik egy vörös koszorúval nyil­vánították részvétüket, a “leg­jobb barátnak és munkástárs­nak!” Ezután kikisértük Antal munkástárs holttestét a Fresh Pound, L. I. Crematoriumba, ahol kívánsága szerint elham­vasztották és hamvait szétszór­ták. Emlékére kegyelettel gon­dol minden harcos munkás. FELÜLFIZETÉSEK a bérmunkásra Május 6-tól — 12-ig. G. Scherhoffer, Chicago.. 1.00 IWW cs. Chicago............. 10.00 Kér. ért. Chicago........... 9.25 Május 27 Május 27 NAGY MAJÁLIST rendez a new yorki Modern Színkör és az IWW a köz­ismert Edenwald erdőben. Bővebb részletek a jövő lapszámban. Cleveland, O­Az alsó Buckeye Rd.-i Fá­bián Hall régen látott olyan nagy tömegű fiatalságot a fa­lai között, mint az elmúlt szombaton, amikor az Ohio Foundry sztrájkot nyert mun­kásai rendezték győzelmi mu­latságukat a sztrájkjukat győ­zelemre vitt szervezett javára. A mulatság minden tekintet­ben sikeres volt és anyagiak­hoz juttatta a szervező-bizott­ságot, hogy szervezési mun­káját tovább folytathassa a dolgozók megszervezésére. “Porkchop revolutionists!” How often have we heard this expression — usually spok­en with a sneer? Following it as a close second in unpopular­ity among class-conscious work­ers is the similar phrase, Pork- chops unionism.” Both of these terms usually carry with them a great deal of disapproval. And rightly so, for äs com­monly understood they repre­sent all that is backward, reac­tionary, and conservative in Labor Unionism. They repre­sent the essence of the craft union Idea and ideal.. They stand for compromise with the existing order on the basis of the “full dinner-pail.” They stand for the idea of declaring a truce with the enemy when­ever a hand-out is offered as a bribe. They stand for the triumph of expediency over principle, of opportunism over revolutionary integrity, of job- cconsciousness over class cons­ciousness. In other words, they stand for nearly everything which the IWW very definitely is NOT. And yet there is nothing wrong with “porkchops.” They are very necessary things, and a lack of them perhaps has been the cause of more social disturbances than all the philo­sophy and theories in the world. Every revolution, in a sense, is a “porkchop revolu­tion.” But, coupled with the demand for “porkchops” in periods of acute revolutionary change, were other demands— demands born of clearer un­derstanding and deeper dis­content, and without these the resulting upheavals would Egyik legutóbbi levelemben arról írtam, hogy Weisbord aki országos hírnévre tett szert a néhány esztendő előtti szövők sztrájkja vezetésével, majd an­nak a legreakciósabb AFofL- nek való kijátszásával, ismét Passaicot látogatja és egyik gyűlését a rendőrség nem en­gedélyezte. Most újból itt járt és egy gyűlést tartott, amelyen már ő is más véleményt jelentett be erről a fék szervezetről. Most ő akarja a munkásokat megmenteni, egy általa elgon ■ dőlt szervezettel, amelyben — mint mondta — minden párt- állásu, minden vallásu munkás­nak helye van. Amikor a hallgatóság között volt IWW-isták felvilágosítot­ták, hogy az ilyen szervezete Amerikának már meg van csak csatlakoznia kell a munkások­nak az IWW Egy Nagy Szer­vezetéhez. Érdekes volt megfigyelni, hogy mennyire nem tetszett ez a felszólítás az előadónak, aki probably have been too feeble to have recorded themselves on the pages of history. Men riot for food, but they create re­volutions only when the clearer understanding and deeper dis­content become fundamental. The IWW as a revolutionary Industrial Union is unique among labor organizations in that it has attempted to make ONE struggle, not two, out of Labor’s fight for bread and freedom. It has combined the two and directed both of them towards a common objective: the abolition of the wage sys­tem. In the IWW Preamble our purpose is expressed in these words, “The army of production must be organised, not only for the everyday struggle with ccapitalists, but also to carry on production when capitalism shall have been overthrown.” Being fundamentally revo­lutionary in character, the IWW has always directed and must continue to direct its energies to the achievement of fundamental social change. It cannot, without being trans­formed into something which it has never been, adopt the “full dinner-pail” as its ulti­mate goal. And this is the one thing which makes the charact­er of the IWW so inherently different from that of the conditions of the workers within the structure of the present social order. The IWW can never become a distinctly “porkchopi union,” nor can its members become “porkchop revolutionists,” as these terms can be fittingly applied to all conservative and some “radical” labor organizations. ismeri az IWW-t és tudja, hogy abban nem ő és a hozzá hason­lók dirigálják a szervezetet, ha­nem a munkások, akik bent dolgoznak az iparokban. Ilyen szervezet neki nem kell, me!rt ő ott nem vezéreskedhet. Passaic munkássága úgy hisszük, hogy kinyitotta már a szemét és nem fog létrának szolgálni a rajta élősködőknek, hanem ténylegesen lépéseket tesz az Egy Nagy Szervezet kiépítésére a maga személyé­nek a lecsatlakozásába. A. Refi. A Kentuckyban börtönben levő bányászok családjai javára New Yorkban 94 Fifth Aven kitűnő MŰSOROS ESTÉLY lesz május 19-én, szomba­ton este. Fellép a New York Orchestra Quartet. Belépő dij 25 cent. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földei, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegitik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel !” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. PASSAIC, N. J. HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents