Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-04-14 / 787. szám
1934 április 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal HÉTRŐL-HÉTRE ÍRJA: V. J. A maradi gondolkozásu emberek még ma is elhiszik azt, hogy a “kinek pénze van, esze is van.” Mert az egész életén át nyomorral küzdő munkások többsége úgy okoskodik, hogy a ki nagy vagyont tudott összeharácsolni, annak kell, hogy több esze legyen mint a vagyont másnak termelő munkásoknak van. Ha az átlagos munkás közömbösségét, sorsába való belenyugvást, a fokozott kizsákmányolás birka módon való tűrését és a társadalmi tudományban való járatlanságát figyelembe vesszük, — akkor talán van egy nagyon kevés igazság is ebben a felfogásukban. De, hogy a pénzes emberek egyben eszes, tudós, bölcs férfiak lennének — nevetséges állítás. íme egy példa: Henry Ford, a világ eggyik leggazdagabb embere, tehát ha a fenti megállapítás helyes, akkor a legokosabb emberek egy- gyikének kellene, hogy legyen. Tudománya azonban csak a munkások kizsákmányolásában merül ki. Máskülönben szellemi analfabéta. Még sokan emlékeznek a világháborúra, a mikor Ford egy békehajó átküldésével vélte megakadályozni, illetve meg— Némöt bá! Gyék kend gyorsan a merőhálóval, mert ahogy leeresztöttük a horgot, elkapta valami. János aszongya, hogy nagy harcsa lőhet, mer lassan húz, de nagyot! Csak gyorsan, nehogy elvigye a horgot, vagy a jég széle vágja el a fonalat! Némötné imára kulcsolja a kezét, úgy hálálkodik. — Hát mégis csak mögsegit bennünket a Mindenható. Nosza, Némöt bácsi gyorsan megfiatalodik, úgy ugrik ki, mint a nyúl süvegjét is sietté- ben nyomja fejébe az asszony. Szaladnak a hálóval a jégen, mig a vágáshoz érnek. Ott János küzködik egyedül, már alig bírja tartani a kötelet, olyan véres a tenyere. Némöt mesziről kiáltja: — Tartsd, te! — Tartom. Igyeközzenek kendtök. Némöt odaér. Jánosnak csöpög a vér a kezéből. — Engeggy! — Ide! Itt fogja kendtök. Nekidülnek. Hol húzzák, hol meg nekieresztik a kötelet, hogy buktassák a hálót. Lihegnek.' — Ez tán nem is hal. Akkora. — Az a, csak húzd. Ebben a pillanatban alaktalan tömeg vágódik ki a jégre. — Hej! — kiáltja Pista és fölragadva a csákányt, teljes erejéből a behemót hal fejére sújt. Akkora a harcsa, hogy bizony összevissza szakgatta a hálót, de benne maradt. A többi abbahagyja a vágást, mind szüntetni a háborút. Ennek persze éppen annyi eredménye lett, mint az esőért való imádságnak. Legutóbb meg azt a bölcs kijelentést tette, hogy a munkanélkülieknek farmokon kell letelepedni, a hol önállóan gazdálkodva, boldogan élhetnek. Ford azt is tudja, hogy a farmtermékekből, — mint mindenből, — nagy fölösleg van, tehát valami uj fajta növény termelését tajánlja, a mit ipari célokra lehet felhasználni. De hát van-e olyan termék ma, a miből a kereslet nagyobb volna mint a kínálat? Azt is elfeledte ez a bölcs férfi megmondani, hogy a mindenéből kifosztott ipari prole- társág hogyan juthat ezekhez a jó megélhetést biztositó farmokhoz, miből szereli azt fel modern gépekkel stb. Az ilyen bölcs tanácsokat adó farizeusoknak az öntudatos munkásság jobb tanácsot tud adni: suszter, maradj a kaptafánál. A kormány által felfogadott “brain trust” nincs egy véleményen Forddal. Mert mikor 43.000.000 hold földet kivontak a termelésből, ez azt is jelentette, hogy több mint 3.000.000, főt kitevő farmernek nem lesz odasereglik, ilyet még nem láttak. — Hát ez nyom vagy hatvan kilót! — dicsekszik Némöt bá, nagyokat fuj, kacabájaujjavai törli verejtékes homlokát. Nocsak kötelet a kopoltyujába, oszt kössük a rúd közepire, mer ezt úgy köll vinni, mint a mög- lütt vadkant! Úgy is viszik, hogy a farka a jeget söpri, mennek, mint a bucsusok, mert a sok jégvágó, meg fuvaros, mind utánuk csődül. III. Maris a holdvilág fényénél a konyhából nézi a nagy örömet és amikor János a konyhába nyit, nem tud szólni. — Maris! ugrik mellé János, — hát té itthon?! Maris szemlesütve áll, csak nézi János havas csizmáját. — Hazagyüttem, János, ölég vót a városbul. János kap a szón és kélelőn néz a lány szemébe. — Ügyé, nem mész vissza? — Ha té is úgy akarod, János, hát nem. . . Asztal mellé telepednek mindnyájan, forraltbor kerül mindenki elé, lassan szürcsölik. Piros arcuk majd kicsattan, fénylik az öröm mindnyája szemében. Az öreg töri meg a csendet. — Hát ezt jól csináltad, fiam! Legény vagy! János féloldalt nézi Marist, mindig rajta a szeme. — Legény vagyok Némöt bá?. . . Most mög mán embör szeretnék lönni!. . . munkája. (E számban benfog- laltatnak a családtagok is.) Ugyancsak ez a “brain trust” tervezi 2.000.000 ipari munkásnak, — a kik fölöslegessé váltak, — a farmokra való letelepítését. Itt már megegyeznek Forddal. A nagy hangú kijelentésekben mindig vakon hivő munkások figyeljék ezt meg. Ezek azok az “eszes emberek,” a kiktől az átlagos munkás a helyzetének javulását várja. Sem a munkások vérig való kizsákmányolása által szerzett milliók tulajdonosainak, sem a “brain trust’-nek nem sikerül azon kérdés megoldása, hogy a “kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon.” Az eggyiknek pusztulni kell. A mai rendszer, melyben hasznos, termelő munkát végző munkások és élősdi, semmit nem termelő munkaadók vannak, — nem álhat fenn soká. A rendszernek pusztulni kell, mert betöltötte hivatását, vele eggyütt eltűnik a tőkés osztály összes intézményeivel eggyütt. Ezt a változást siettethetjük azáltal, hogy szervezkedünk iparilag, nem csak a rendszer megdöntése céljából, de azért is, hogy folytassuk a termelést a régi rendszer megszüntetése után. "BÖLCSŐ" SZÍNMŰ rendezi a philai modern színkör. A “Bölcső”-ben egy gyermekkel megáldott fiatal házaspár nagy boldogságának a szét- szaggatása a téma, az álerkölcsös szülők, pénzhajszoló ügyvédek, a rideg, minden érzésből kivetkőzött bírói kar és egy késő délutánját élő második férj által. Hangsúlyozzuk, hogy a “Bölcső” cimü darabban az első házasság a kitörölhetetlen érzések házassága és igy a gyermek az igazi nagy szerelmesek egyesülésének a szülöttje. Mert más a helyzet, ha a házasság megkötésénél, a ma gyakran előforduló, üzleti érdek (érdekházasság) vagy ha egyik vagy másik részről a hála — például életmentési, ápolási vagy vigasztalási szolgálat fejében megy hozzá vagy veszi feleségül, ez az úgynevezett érdemházasság — vagy ha kényszerházassággal állunk szemben. Ezek a házasságok lehetnek, de csak ritka esetben, nyugodtak, anyagi küzdelmektől mentesek és még ritkábban hosszú életűek, de sohasem tökéletesen boldogok Elvész ott minden energia és sorsának megadva magát, teljesen önkéntelenül várja, sok esetben akarva, vagy nem akarva, keresi a felszabadulást az ilyen házasság járma alól. És ezt a felszabadulási vágyat vagy a már függetlenített embert, legyen az férfi vagy nő, nem lenne szabad elitélnünk, vagy kiközösítenünk a részére megszokott társadalmi környezetből. Mert tulajdonképpen mit tett? Élni akart és boldog akart lenni. Ezt pedig nem lehet bünül felróni, még akkor sem, ha ideig-óráig a másik félnek bánatot okoz is és ezt is csak azért, mert a szakítás hirtelen, meglepetésszerűen jött. De eltekintve ettől, még mindig jobb, ha két boldogtalan közül csak az egyik is — a maga érzelmei szerint — boldog lesz, ki tudja, talán egy harmadik szenvedővel És itt bontakozik ki Brieux theoriája, mint örök igazság, mellyel szemben nem vehetik fel a harcot semmiféle vaskos könyvekbe irt fagyos törvénypontok, sem a szülők házsártos és anyagias vagy társadalmi tekintélyt kereső okoskodása, sem pedig a pletykázó erkölcscsőszök erőlködése. Brieux férfiait és asszonyait nem az esketési ceremónia adja össze, hanem a természet ajándéka, a tiszta és érdeknélküli szerelem. Az “ásó, kapa válasszon el benneteket,” csak puszta szavak maradnak, ha nincs meg a benső vonzalom. Brieux darabjában megtiltja a szülőknek azt a képzelt jogát, hogy beleavatkozhatnak gyermekeik házaséletébe. — Vauvenarquis mondását idézve, hangosan kiáltja az emberiség fülébe: “A fiatalok kevesebbet szenvednek a saját hibáik, mint szüleiknek okossága miatt.” És ezt a nagy mondást jó volna a szülőknek meg is szívlelni SZÍNRE KERÜL ÁPRILIS 27- ÉN, PÉNTEK ESTE. NYUGTÁZÁS. Eló'fizetéseket küldtek: Április 1-től — 7-ig. J. Herczeg, Cleveland........... 2 J. Lockner, Cleveland........ 1 L. Rost, Phila....................... 1 M. Vlasits, New York...... 1 J. Zára, Chicago................... 1 A. Erdélyi, Buffalo............ 1 A. Kucher, Pittsburgh...... 3 Gábor Nagy, New York..... 2 M. Stefankó, New York___ 1 J. Mácsay, Detroit............... 1 I. Oross, E, Orange.............. 1 A. Zsámár, Manayunk....... I G. Kuhn, Solon............ 1 FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Április 1-tól — 7-ig. MBSz. E. Pittsburgh...... 64.13 Burnsideon, 111. minden hö első és harmadik csütörtökön osztály gyűlés. Minden második és negyedik csütörtökön előadás. Gyűléseinket este 8 órai kezdettel tartjuk 9328 Cottage Crove Ave. Kérjük Chicago South Side, West Pulman és Harvey munkástársainkat, hogy látogassák ezen összejöveteleket.
