Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)

1934-04-14 / 787. szám

1934 április 14. BÉRMUNKÁS 3 oldal HÉTRŐL-HÉTRE ÍRJA: V. J. A maradi gondolkozásu em­berek még ma is elhiszik azt, hogy a “kinek pénze van, esze is van.” Mert az egész életén át nyomorral küzdő munkások többsége úgy okoskodik, hogy a ki nagy vagyont tudott össze­harácsolni, annak kell, hogy több esze legyen mint a vagyont másnak termelő munkásoknak van. Ha az átlagos munkás kö­zömbösségét, sorsába való bele­nyugvást, a fokozott kizsák­mányolás birka módon való tű­rését és a társadalmi tudo­mányban való járatlanságát fi­gyelembe vesszük, — akkor ta­lán van egy nagyon kevés igaz­ság is ebben a felfogásukban. De, hogy a pénzes emberek egyben eszes, tudós, bölcs fér­fiak lennének — nevetséges ál­lítás. íme egy példa: Henry Ford, a világ eggyik leggazdagabb embere, tehát ha a fenti megállapítás helyes, ak­kor a legokosabb emberek egy- gyikének kellene, hogy legyen. Tudománya azonban csak a munkások kizsákmányolásában merül ki. Máskülönben szellemi analfabéta. Még sokan emlékeznek a vi­lágháborúra, a mikor Ford egy békehajó átküldésével vélte megakadályozni, illetve meg­— Némöt bá! Gyék kend gyorsan a merőhálóval, mert ahogy leeresztöttük a horgot, elkapta valami. János aszongya, hogy nagy harcsa lőhet, mer lassan húz, de nagyot! Csak gyorsan, nehogy elvigye a hor­got, vagy a jég széle vágja el a fonalat! Némötné imára kulcsolja a kezét, úgy hálálkodik. — Hát mégis csak mögsegit bennünket a Mindenható. Nosza, Némöt bácsi gyorsan megfiatalodik, úgy ugrik ki, mint a nyúl süvegjét is sietté- ben nyomja fejébe az asszony. Szaladnak a hálóval a jégen, mig a vágáshoz érnek. Ott Já­nos küzködik egyedül, már alig bírja tartani a kötelet, olyan véres a tenyere. Némöt mesziről kiáltja: — Tartsd, te! — Tartom. Igyeközzenek kendtök. Némöt odaér. Jánosnak csö­pög a vér a kezéből. — Engeggy! — Ide! Itt fogja kendtök. Nekidülnek. Hol húzzák, hol meg nekieresztik a kötelet, hogy buktassák a hálót. Lihegnek.' — Ez tán nem is hal. Akko­ra. — Az a, csak húzd. Ebben a pillanatban alakta­lan tömeg vágódik ki a jégre. — Hej! — kiáltja Pista és fölragadva a csákányt, teljes erejéből a behemót hal fejére sújt. Akkora a harcsa, hogy bi­zony összevissza szakgatta a hálót, de benne maradt. A töb­bi abbahagyja a vágást, mind szüntetni a háborút. Ennek persze éppen annyi eredménye lett, mint az esőért való imád­ságnak. Legutóbb meg azt a bölcs kijelentést tette, hogy a mun­kanélkülieknek farmokon kell letelepedni, a hol önállóan gaz­dálkodva, boldogan élhetnek. Ford azt is tudja, hogy a farmtermékekből, — mint min­denből, — nagy fölösleg van, tehát valami uj fajta növény termelését tajánlja, a mit ipari célokra lehet felhasználni. De hát van-e olyan termék ma, a miből a kereslet nagyobb volna mint a kínálat? Azt is elfeledte ez a bölcs férfi megmondani, hogy a min­denéből kifosztott ipari prole- társág hogyan juthat ezekhez a jó megélhetést biztositó far­mokhoz, miből szereli azt fel modern gépekkel stb. Az ilyen bölcs tanácsokat adó farizeusoknak az öntudatos munkásság jobb tanácsot tud adni: suszter, maradj a kap­tafánál. A kormány által felfogadott “brain trust” nincs egy véle­ményen Forddal. Mert mikor 43.000.000 hold földet kivontak a termelésből, ez azt is jelen­tette, hogy több mint 3.000.000, főt kitevő farmernek nem lesz odasereglik, ilyet még nem lát­tak. — Hát ez nyom vagy hatvan kilót! — dicsekszik Némöt bá, nagyokat fuj, kacabájaujjavai törli verejtékes homlokát. No­csak kötelet a kopoltyujába, oszt kössük a rúd közepire, mer ezt úgy köll vinni, mint a mög- lütt vadkant! Úgy is viszik, hogy a farka a jeget söpri, mennek, mint a bucsusok, mert a sok jégvágó, meg fuvaros, mind utánuk cső­dül. III. Maris a holdvilág fényénél a konyhából nézi a nagy örö­met és amikor János a kony­hába nyit, nem tud szólni. — Maris! ugrik mellé János, — hát té itthon?! Maris szemlesütve áll, csak nézi János havas csizmáját. — Hazagyüttem, János, ölég vót a városbul. János kap a szón és kélelőn néz a lány szemébe. — Ügyé, nem mész vissza? — Ha té is úgy akarod, Já­nos, hát nem. . . Asztal mellé telepednek mind­nyájan, forraltbor kerül min­denki elé, lassan szürcsölik. Piros arcuk majd kicsattan, fénylik az öröm mindnyája szemében. Az öreg töri meg a csendet. — Hát ezt jól csináltad, fi­am! Legény vagy! János féloldalt nézi Marist, mindig rajta a szeme. — Legény vagyok Némöt bá?. . . Most mög mán embör szeretnék lönni!. . . munkája. (E számban benfog- laltatnak a családtagok is.) Ugyancsak ez a “brain trust” tervezi 2.000.000 ipari munkás­nak, — a kik fölöslegessé vál­tak, — a farmokra való letele­pítését. Itt már megegyeznek Ford­dal. A nagy hangú kijelentések­ben mindig vakon hivő munká­sok figyeljék ezt meg. Ezek azok az “eszes emberek,” a kik­től az átlagos munkás a hely­zetének javulását várja. Sem a munkások vérig való kizsákmányolása által szerzett milliók tulajdonosainak, sem a “brain trust’-nek nem sikerül azon kérdés megoldása, hogy a “kecske is jól lakjon és a ká­poszta is megmaradjon.” Az eggyiknek pusztulni kell. A mai rendszer, melyben hasznos, termelő munkát végző munkások és élősdi, semmit nem termelő munkaadók van­nak, — nem álhat fenn soká. A rendszernek pusztulni kell, mert betöltötte hivatását, vele eggyütt eltűnik a tőkés osztály összes intézményeivel eggyütt. Ezt a változást siettethetjük azáltal, hogy szervezkedünk iparilag, nem csak a rendszer megdöntése céljából, de azért is, hogy folytassuk a termelést a régi rendszer megszüntetése után. "BÖLCSŐ" SZÍNMŰ rendezi a philai modern színkör. A “Bölcső”-ben egy gyer­mekkel megáldott fiatal házas­pár nagy boldogságának a szét- szaggatása a téma, az álerköl­csös szülők, pénzhajszoló ügy­védek, a rideg, minden érzés­ből kivetkőzött bírói kar és egy késő délutánját élő második férj által. Hangsúlyozzuk, hogy a “Bölcső” cimü darabban az első házasság a kitörölhetetlen érzések házassága és igy a gyermek az igazi nagy szerel­mesek egyesülésének a szülött­je. Mert más a helyzet, ha a házasság megkötésénél, a ma gyakran előforduló, üzleti ér­dek (érdekházasság) vagy ha egyik vagy másik részről a há­la — például életmentési, ápo­lási vagy vigasztalási szolgálat fejében megy hozzá vagy veszi feleségül, ez az úgynevezett érdemházasság — vagy ha kényszerházassággal állunk szemben. Ezek a házasságok lehetnek, de csak ritka eset­ben, nyugodtak, anyagi küzdel­mektől mentesek és még ritkáb­ban hosszú életűek, de sohasem tökéletesen boldogok Elvész ott minden energia és sorsának megadva magát, teljesen ön­kéntelenül várja, sok esetben akarva, vagy nem akarva, ke­resi a felszabadulást az ilyen házasság járma alól. És ezt a felszabadulási vágyat vagy a már függetlenített embert, le­gyen az férfi vagy nő, nem lenne szabad elitélnünk, vagy kiközösítenünk a részére meg­szokott társadalmi környezet­ből. Mert tulajdonképpen mit tett? Élni akart és boldog akart lenni. Ezt pedig nem lehet bünül felróni, még akkor sem, ha ideig-óráig a másik félnek bá­natot okoz is és ezt is csak az­ért, mert a szakítás hirtelen, meglepetésszerűen jött. De eltekintve ettől, még mindig jobb, ha két boldogta­lan közül csak az egyik is — a maga érzelmei szerint — boldog lesz, ki tudja, talán egy harmadik szenvedővel És itt bontakozik ki Brieux theoriája, mint örök igazság, mellyel szemben nem vehetik fel a harcot semmiféle vaskos könyvekbe irt fagyos törvény­pontok, sem a szülők házsártos és anyagias vagy társadalmi tekintélyt kereső okoskodása, sem pedig a pletykázó erkölcs­csőszök erőlködése. Brieux férfiait és asszonya­it nem az esketési ceremónia adja össze, hanem a természet ajándéka, a tiszta és érdeknél­küli szerelem. Az “ásó, kapa válasszon el benneteket,” csak puszta szavak maradnak, ha nincs meg a benső vonzalom. Brieux darabjában megtiltja a szülőknek azt a képzelt jo­gát, hogy beleavatkozhatnak gyermekeik házaséletébe. — Vauvenarquis mondását idézve, hangosan kiáltja az emberiség fülébe: “A fiatalok kevesebbet szen­vednek a saját hibáik, mint szüleiknek okossága miatt.” És ezt a nagy mondást jó volna a szülőknek meg is szív­lelni SZÍNRE KERÜL ÁPRILIS 27- ÉN, PÉNTEK ESTE. NYUGTÁZÁS. Eló'fizetéseket küldtek: Április 1-től — 7-ig. J. Herczeg, Cleveland........... 2 J. Lockner, Cleveland........ 1 L. Rost, Phila....................... 1 M. Vlasits, New York...... 1 J. Zára, Chicago................... 1 A. Erdélyi, Buffalo............ 1 A. Kucher, Pittsburgh...... 3 Gábor Nagy, New York..... 2 M. Stefankó, New York___ 1 J. Mácsay, Detroit............... 1 I. Oross, E, Orange.............. 1 A. Zsámár, Manayunk....... I G. Kuhn, Solon............ 1 FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA Április 1-tól — 7-ig. MBSz. E. Pittsburgh...... 64.13 Burnsideon, 111. minden hö első és harmadik csütörtö­kön osztály gyűlés. Min­den második és negyedik csütörtökön előadás. Gyű­léseinket este 8 órai kez­dettel tartjuk 9328 Cotta­ge Crove Ave. Kérjük Chi­cago South Side, West Pulman és Harvey mun­kástársainkat, hogy láto­gassák ezen összejövete­leket.

Next

/
Thumbnails
Contents