Bérmunkás, 1934. január-június (22. évfolyam, 773-798. szám)
1934-01-06 / 773. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1934 január 6. Tom Mooney a vezérek ellen Súlyos váddal illeti az 1933 máj.-ban Chicagóban tartott "Free Tom Mooney Kongresszus" vezetőségét. — Az ILD újabb csalása. — Mooney felhívása az osztálytudatos munkásokhoz. TOM MOONEY Az elmúlt esztendő közepe táján a forradalmi munkásosztály Amerika szerte készülődött, hogy a Chicagóban tartandó “Free Tom Mooney kon- greszutson” megtalálja azt a kivezető utat, amelyen Tom Mooney és az osztályharc valamennyi áldozatai egyszer és mindenkorra szabadakká legyenek. 1933 junius 24-én, julius 1—8—15 és 22-iki Bérmunkás lapszámokban beszámoltunk, hogy a kongresszust egybehívó kommunista nevet bitorló vezérek, mily ru.tul cserben hagyták Mooneyt. Ravasz cselfogásokkal félre vezették a kongresszus hiszékeny tagjait. Az “Uj Előre” cimü magyar “kommunista” újság orvul megtámadja az IWW delegátusainak magatartását és 1933 junius 7-iki számában “Az Általános Sztrájk Szegénylegényei” címmel förtelmes támadásokat, hazugságokat intéz az IWW ellen amiért is .volt bátor kilépni a “Free Tom Mooney” kongresszusból és az ott választott végrehajtó tanácsból. A fentebb említett Bérmunkás számokban megírtuk annak okait. Hangsúlyoztuk, hogy az egész komédia semmi egyébb mint Tom Mooney neve alatt pénzt gyűjteni a papzsáknál is telhetetlenebb “kommunista” vezérek kéjenckedéseire. Megírtuk, hogy cserben hagyták, elárulták Tom Mooneyt és az osztályharc összes áldozatait. Ennek bizonyítékául szolgáljon Tom Mooneynak 1933 december hóban San Quantin, California állam börtönében kelt levele, melyet nem iparkodik az “Uj Előre” sem a többi “kommunista” nevet viselő szeny lap leközölni. Szóról-szóra leközöltük Tom Mooney levelének súlyos vádjait Amerika osztály tudatos forradalmárain a sor, hogy Ítéletet mondjanak. “Munkás” vezérek a “kommunista” párt vezérei árulták el, hagyták cserbe Tom Mooneyt. (Folytatás a 4-ik oldalon) CALIFORNIA STATE PRISON. SAN QUANTIN, CALIFORNIA. December 18.—1933. KEDVES ELV ÉS MUNKÁSTÁRSAIM! Az 1933-ik év január havában egy felhívást bocsáj- tottam ki, amelyben felszólítottam Amerika munkásszervezeteit egy “Free Tom Mooney” kongresszus megtartására, 1933 április 30, május 1-én és 2-án, Chicagóban, amely meg is történt. Az intézkedésem és utasításom folytán a Tom Mooney Molders Defense Committee közel két ezer (2.000) dollárt költött a fent nevezett kongresszus előkészítésére. Amikor e kongresszus összehívását terveztem távol állott tőlem az a szándék, hogy egy más országos szervezet alakitassék, ügyem további intézésére. A kongresszus eme intézkedése nemcsak visszatetszést szült, hanem súlyos zavarokat is okozott a munkásosztály között az által, hogy két külömböző védelmi bizottságtól az ország két külöm- böző részéből kapják a felhívásokat egy és ugyanazon ügy érdekében. Tudtom és beleegyezésem nélkül a Free Tom Mooney kongresszus egy külön védelmi bizottságot alakított a “National Tom Mooney Council of Action” név alatt new yorki központtal. A kongresszus eme káros határozata csak hetekkel annak bezárta után jutott tudomásomra. A kongresszus tartama alatt kaptam egy táviratott. De sohasem kaptam sen- kitőlsem kongresszusi jelentést vagy annak jegyzőkönyvét. Nem tudtam meg, hogy mi történt ottan érdekemben. A kongresszus bezárta után három hétre kaptam meg az indítványok jegyzékének egy részét. Azon egyének akik azon a kongresszuson nevemben intézkedtek, egyikük sem vett annyi fáradságot, hogy jelentést tett volna nekem az ott történtekről. Egy hónappal a kongresszus berekesztése után tudomásomra jutott, hogy kétezer ($2.000) dollár adósság maradt hátra. Egy más forrásból értesültem, hogy a delegátusok valamennyié fogadalmat tett arra, hogy amint viszsza térnek lakhelyükre a reájuk eső részt összegyűjtik, hogy a kongresszus adóssága törlesztve legyen. Tudomásom van arról is, hogy a National Tom Mooney Council of Action 1933 május végén egy országos “Tag Dayt” rendezett, amelynek keresztül vitelére az International Labor Defense (ILD,) gépezetét használta fel. Ezen “Tag Day”-nak célja lett volna a kongresszus által felhalmozott adósság törlesztése, amelyet a kongresszus lezajlásakor két ezer ($2.000) dollárban állapítottak meg. Még a mai napig sem jutott tudomásomra, hogy mi volt ezen “Tag Day” eredménye. Nemrégiben a National Tom Mooney Council of Action pénztárnoka Roger Baldwin, arról értesít, hogy a még fen- álló tartozás ezerötszáz ($1.500) dollár. Amióta a Free Tom Mooney kongress lezajlott és a National Tom Mooney Council of Action megalakult a Tom Mooney Molders Defense Committee anyagiak hiányában kénytelen volt a további harcot érdekemben beszüntetni, hogy eme sakkhuzás előre megfontolt szándékkal volt-e csinálva azt ez alkalommal nem kívánom vitatni. Nagyon szeretném ha a kongresszus delegátusai, a kongresszuson tett észrevételeiket, tapasztalataikat velem közölnék. Egy rövid jelentést mindegyikétől elvárok, amelyben tudatnak, hogy mi történt ottan, hogy végre én is tisztán lássak. Szeretném tudni milyenek voltak a delegátusok véleményei felőlem és a Tom Mooney Molders Defense Committeeról? Úgyszintén jelentést kívánok arról is, hogy mily összeget hozott össze ön vagy az ön által képviselt szervezet a National Tom Mooney Tag Day alkalmával, valamint mindazon összegekről amelyet ön és szervezete gyűjtött az adósság törlesztésére. Úgymint a kongresszuson tett Ígéretre, hogy az önökre eső részt viselik, valamint a későbbi felhívások , gyüjtőivek, füzetek és a Free Tom Mooney bélyegekből mily öszegeket küldtek be az International Labor Defense (ILD) vagy a National Tom Mooney Council of Action címére. Egyben tudatom, hogy a Tom Mooney Molders Defense Committee cent nélkül áll, négy ezer ($4.000) dollár adóssággal terhelve. A börtön igazgatóság könyvei részemre hatvan (60) centet mutat ki. Az elmúlt négy hónapban kénytelen voltam a legszükségesebb dolgokat is nélkülözni. A fentebb elsorolt akadályok ellenére a Tom Mooney Molders Defense Committee egy 132 oldalas füzet kiadását határozta el, amelyben leleplezi az összes bűnök ellenem végzett gaz munkáját. Tartalmazza azon beszédemet amelyet nemrégiben tartott tárgyalásom alkalmával kívántam elmondani, amelyben a hatalmas bankárok és ipari mágnások megakadályoztak. Amint a szükséges összeget a Tom Mooney Molders Defense Committee össze hozza a füzet azonnal nyomtatás alá kerül. Hajlandó-e ön is ebben segítségemre lenni? Szeretném e füzeteit százezrével terjesztetni. 1933 julius 27- én, kezdtem meg a tizennyolcadik évi börtönt egy olyan bűntényért, amelyért 1933 május 24-én, ártatlannak nyilvánítottak. A demokrata kapitalista osztály igazságszolgáltatása ez a — bosszú! Felkérem önt, hogy ne hagyjon magamra a megpróbáltatások nehéz órájában. Ne tegye ezen felhívásomat félre! Ne dobja azt a papír kosárba. Gondolja el mit jelent egy ártatlan embernek élve eltemetve lenni, az “elfelejtett emberek” sírboltjában. Tizenhét teljes esztendőt, életemnek legszebb idejét, minden széptől, minden kedvestől megfosztva szenvedtem el. Képzelje önmagát ebben a sorsban. Tegyen ön érdekemben annyit, mint amennyit ön kívánná, hogy mások tegyenek önért ha ön volna az én helyzetemben. Fogadja előre is szívélyes köszönetemet vagyok forró szeretettel és proletár üdvözlettel, TOM MOONEY
