Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-09-14 / 757. szám
1933 szeptember 16. BÉRMUNKÁS 5 oldal A szervezkedés sikeres módja Kétség nem fér ahoz, hogy miden IWW-istának leghőbb kívánsága az, hogy a szervezés mely szinte versenyszerűen indult meg az egész Amerikában, az IWW sikereivel végződjön. így legfontosabb téma, melyről beszélgetni tárgyalni, tanácskozni kell; milyen utón módon érhetjük el ezt a várt sikert. Először is meg kell vizsgálnunk, milyen erőkkel rendelkezünk egy-egy városban. Vegyünk példának egy nagy ipari várost. Tegyük föl, hogy C városban van az IU 440-nek 100 tagja, ezekből 20 finn, 50 magyar, 10 olasz, 10 amerikai, egy pár orosz, bulgár, román. Ugye bár nem lehetne egyetlen üzemet sem igy nyelvi csoportokra osztani, mert az nem volna egységes s állandóan kivolna téve félreértések egész sorozatának. így leghelyesebb, hogy jóelőre egyesíteni ezeket a munkásokat egy központban, vagyis megvalósítani azt a jelszót, hogy “szervezetben rejlik az erő.” Minden szervezőképes tagnak, delegátus megbízatást adni, melyet a szervező bizottság, olyan üzemek megszervezésére irányit, melyek legnagyobb sikerrel szervezhetők. Száz tag közzül, 20—30 Job delegátus akad. Minden nyelvű munkás részére, van a saját nyelvén beszélő delegátus. Ezt a létszámot a tagság szaporodásával megtudjuk duplázni. Kisebb bánya telepeken és falvakban, sokszor 2—3 Job delegátus képes nagyon szép sikereket elérni, melyhez csak erős akarat kell. Ahol két vagy több egy IU- hoz tartozó Branch működik nem csak a szervezést, de a szervezéshez föltétien szükséges tagsági dijakat is, ez által a könyvvezetést is egységesíteni kell. Az IWW-ban nem várhatunk a központ anyagi támogatására, onnan nem várha-: tunk pénzbeli segélyt. A lokális szervezésre, minden centet lokálisan kell előteremteni, melyhez nagy mértékben hozzájárul a központosított munka. Természetes, hogy olyan üzemben kell a szervezést első sorban is megindítani, ahol már több tagunk dolgozik, de aj múltak tapasztalatain tanulva, a tagok nem működhetnek egész nyíltan a szervezés kezdetén, sőt az adott Jobon levő delegátust is legjobb eleinte más üzem szervezésére felhasználni, nehogy időelőtt kitaszitsák- a munkából. Az ilyen szervezés alatt levő üzemben egy tagunk 10 munkással ér fel és egy Job delegátus 100-al, amikor már nyílt szervezésre meg adatott az alkalom. így az tanácsos, hogy a munkán lévő tagok se újságolják, hogy már tagok, amig nem vagyunk elég erősek őket megvédeni az elbo- csájtástól. De állandóan beszélgetve a Union szükségességéről kitapogatják azokat az embereket, akik már hajlandók szervezkedni s neveiket, címeiket átadják a külső Job delegátusoknak. Ezeket szem előtt tartva, helyes, hogy eleinte nem hivunk össze üzem gyűlést ahová az esetleges gyári besúgók és azokkal egyetemben romboló politikusok felvonulhatnak, hogy piszkos romboló munkáj ukat elvégezzék mielőtt elég erősek vagyunk azt megakadályozni. Az ilyen korai üzem gyűlésen a tagoknak jelentkezők egymástól is félnek belépni, azonban háznál nyugodtan meghallgatva a szervezet szervezeti s elméleti összetételét, valamint annak céljait s azon tudatban, hogy a munkája sincsen veszélyeztetve, mivel meggyőződhet a pontos körültekintésről, igy könnyebb felvenni tagnak, mint a kezdetleges szervezkedés elején összehívott üzem gyűlésen. Mikor már 15—20 tag van egy-egy üzemben, akkor a szervezkedés sokkal gyorsabban halad. Minden egyes tag nagy segítséget adhat az által, hogy a megbízhatóbb munkástársak- nak a címeit átadja amellett, hogy állandó kérdéseikkel kipuhatolhatják, hogy kiknek milyen véleményük van a szervezkedésről, vagy ki milyen szervezetnek a hive. Ha a nézet megoszlik erre vonatkozólag, az információt a Job delegátusok a szervezésben nagyon felhasználhatják. Egy város, falu, vagy bányász tanya se várjon arra, hogy- majd más vidékről vagy a központból fognak szervezőket kapni, mert MINDEN HELYEN ÉGETŐEN N A Y G SZÜKSÉG VAN RÁJUK, igy ott tartják őket ahol most vannak. Tehát leghelyesebb a várás helyet azonnal megindítani a szervezési munkálatokat és a rendelkezésükre álló erőt felhasználni és kifejleszteni, s a meglevő tagságot össze vonni, minden egyest a munkában segtségül felhasználni. Az eredmény meg lesz, a szervezési folyamat ideje alatt, uj erőket nyerünk és a régiek tökéletesednek, fejlődnek. Nem állítjuk, hogy minden fele igy kell csinálni bár ez már kipróbált dolog de minden esetben elengedhetetlen a köz- pontosítás a Job delegátusi rendszernek azonnali felállítása melyben minden megbízható és szervező képes tagot, akikből több ezerrel rendelkezünk megnyerjünk. Ne legyen ezekután egy város sem, amelyet hirtelen meghívás, vagy szervezési lehetőség készületlenül tanáljon. A jövőben legyünk készen a szervezésre, s az által, hogy állandóan csak a szervezkedésről tanácskozunk, az erre alkalmas Job delegátusi rendszert kiépítsük, az uj és ezek után megnyerendő tagokat is betanítjuk szervezőknek, Job delegátusoknak. Akkor nem lesz olyan hatalom amely meg akadályozhatná az IWW győzedelmes előre vonulását úgy a szervezés terén mint végeredményben a társadalmi rendszer megváltoztatásában az Ipari szabadság kiépítésében. Az IWW az egyedüli szervezet amely az Uj rendszert építi . a régi keretein belül. Egyedüli, amely nem vár jólfizetett szervezőkre, vezérekre, hanem tagjai ezer számra vállalkoznak szervezésre, tanításra, mert nálunk minden egyes munkásnak szervezőnek és a saját vezérének kell lenni, akkor is ha nincs is más aki mellette álljon, de akkor is mikor már milliók lesznek az IWW-ban amire minden remény meg van a közel jövőben. Vi. Junior Column Foxy Ford and recovery At this writing the automobile code, with the exception of Henry Ford, has been signed fixing minimum wages at 43 cents an hour which comes to $15.05 for their 35 hour work week. Sir Henry wants his wage slaves to work 40 hours per week and it is being rumored that he will raise minimum wages to 50 cents an hour thereby going the industrial code one better. Ford is known as the nations’s greatest individualist and he hates the thought of Government interference with his business. Whie he hates interference by the Government he detests the idea of unionizing his wage slaves even more. Wouldn’t it be just too bad for Henry if his wage slaves organized into Industrial Unions as advocated by the IWW? Indeed it would! for then the workers would posssess a power greater than his and his employees would be in a position to talk turkey with him. Whether he falls in line or not remains to be seen. The Administration wants the Blue Eagle to flutter over his factory very badly for it would make the automobile industry 100 per cent behind the “recovery” program. If he fails to get in line the licensing power granted to the President may be used and Henry might be left outside in the rain. This of course wouldn’t help put men back to work, but if he is allowed to get away with it the Government fears that their whole effort to save capitalism will fail. (Would you cry?) So we believe that eventually Ford will sign up. In the meantime he is getting a good deal of publicity, and how he loves it! Whether Ford signs up or not is irrelevant to us. Whart if all the employers should sign the industrial codes for recovery? Would it save capitalism? Not if the following figures mean anything. A July report gives the figures that production was within 8 per cent of the 1923—25 level, employment was down 43 per cent while wages were down 51 per cent. Another report shows that since the Recovery act a general 10 per cent wage increase took place while cost of living went up 100 per cent. .Frankly, we do not want capitalism to recover. We don’t want to be exploited any longer. We don’t want the insecurity, and misery that accompanies this system. We want freedom — Industrial Freedom — we want to be men and women, not merchandize to be bought and sold in the labor market. We want recovery but not capitalist recovery. We want recovery of the old fighting spirit of ’76. We need a new social order in America. The Industrial Workers of the World offers its plan of a classless society — Industrial Democracy. This necessitates the education of the workers to the principles of Industrial Unionism. This means organization. Organizations can accomplish wonders. Organizations have accomplished much in the past. In unity there is still strength! On with the fight for Industrial Freedom! To the devil with capitalist “recovery.” J. F. Jr. CORRECTION. In the Sept. 2 issue of “Bér- mukás” the second to the last paragraph should read this way: “Class-conscious workers know that Industry must be taken over by the organized power of the industrial workers before real happiness, and security of jobs can be attained; then exploitation, slavery, wars and the other evils that afflict mankind will no longer menace the human race.” Jr. Ed. Articles by the Juniors are becoming more and more infrequent. Doesn’t the column interest you any longer? Are you tired of writing? Have you any suggestions as to how we might improve the column? Anything you may suggest will be greatly appreciated. Jr. Ed. Az IWW-ban csak munkásoknak van helyük
