Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)

1933-08-26 / 754. szám

1933 augusztus 26. BÉRMUNKÁS 3 oldal A kormány által irányí­tott munkás uniók A napokban szervezési mun­ka közben, egy K párttaggal vitatkozva, nagyon érdekes kérdés merült felszínre, me­lyet minden munkásnak meg kell ismerni. így időszerű vele foglalkozni, leginkább ma, mi­kor az IWW helyességét a min­den napi események igazolják, ezen fontos kérdésben. Ugyanis a komi barátunk büszkén említette, hogy Orosz­országban van legtöbb tagja a szakszervezetnek, az ö állítása szerint 12 millió, amit el is hihetünk. De vizsgáljuk meg, hogy annak a 12 millió szak- szervezeti munkásnak milyen ereje és jogai vannak. Vizsgál­juk meg, hogy a kormányok, igy az orosz kormány által is kontrolált Uniónak meg van-e a szabad mozgási és cselekvési tere. Mi tudjuk, hogy ahol párt- diktatura van, legyen az német, olasz vagy Oroszország, ottan a munkásságnak, ha még meg is van szervezve, nincsen sza­bad cselekvési tere. Ezen or­szágokban sehol nincs megen­gedve a sztrájk, ami egyedüli fegyver a szervezett munkás­ság kezében követeléseinek a kivivására. Sőt, a gazdasági szervezetben nem is lehet mást beválasztani a legfelsőbb pozí­ciókba, mint akit az uralmon levő párt kinevez, igy a párt által kinevezett s a párt érde­kében, megvédésében megerő­sített Kommiszártól függ a szervezet cselekvési köre. Csak az történhetik ami az uralmon levő kormányt nem veszélyez­teti. Ezt világosan tapasztalhat­juk a német, olasz fascismus vas sarka alatt, mindkét állam­ban, melyhez Oroszországot is hozzá számítjuk. Az első és adásul vállalta a család, s ap­róbb dolgok kiszállítását. János bácsi korán reggel fel­ült szakadásig megpakolt uj szekerére. Jóleső érzéssel, büsz­kén, boldogan vette kezébe a gyeplőt megpattogtatva ostorát, útnak indult. Mig családja, macskája, miegymás, csak jó­val később indul. Az autó gyor­sabb ütemben rójja az elnyúló mértföldeket. Megérkezik az asszony, a macska, az ügynök, a miegy­más. A farm és állománya gyönyö­rűséggel tölti el őket. Mert ha ez ’nem igy volna, az ügynök nem is volna ügynök. Letelepednek és várnak. Vár­ják János bácsit. A szekeret, lovakat, meg — az ennivalót. A farm uj jövevényei éhes szemmel és gyomorral várako­zó pillantásokat vetnek a farm­hoz vezető ut felé. Egy. Kettő. Négy. öt óra. Immár alkonyo- dik. János bácsi szekér ló, en­nivalónak se hire, se hamva. A helyzet kezd érdekessé vál­ni. A jó asszony, az ügynök nemértő aggódással telik el. Ta­lán ez, talán az történt. Elté­vesztette az utat, vagy amitől isten ments, felborult, megbok­legsürgősebb intézkedés az volt, hogy a már létező szer­vezeteket, melyeket nem tud­tak az uralkodó párt kontrol­ja alá vonni, megsemmisítsék. Amelyeket a kormányt támo­gató komisszárok uraltak, azokban kényszeritették a mun­kásságot belépésre de ezen kor­mány által kontrollált gazda­sági szervezetben a munkássá­got béklyókban tartva csak az uralmon levő párt megvédésé­re megerősítésére használják fel. Ma ugyan ez a folyamat van meg az Egyesült Államokban. Rooseveltnek aki tanult Sta­lin, Musolini és Hitler példájá­ból az egyik legfontosabb te­endője az volt hogy TELJESEN megnyerje a kormány részére az AFofL bürokrata tisztvise- lőséget akiket bizonyos kom- miszári munkákkal ruházott fel s ezen célból az AFofL ki­építését, kormány rendeletek­kel segítik elő. S nincs kizárva az, hogy minden munkán le­vőt kényszeríteni fognak, Orosz, Olaszországban s most Németországban, hogy a kor­mány által kontrolált gazdasá­gi szervezetnek tagja legyen. így attól lehet félnünk, hogy itten Amerikában is, még több tagja lesz a szakszervezetnek mint Oroszországban, de ezek is az uralkodó kormány meg­védésére, kommiszárokon ke­resztül féken lesznek tartva, sőt a haladásnak, a diktatúra elleni harcnak lesznek az útjá­ban és az elnyomatásnak a vé­dőbástyái. Nézzük meg az eseménye­ket. Mr. Green az AFofL elnö­ke a kormány által kinevezte­tett, az NRA kommissióban. Miss Perkins, munkaügyi mi­niszter, John Lewis, a bányá­rosodtak a lovak... talán már meg is halt... Az est sötét fátyola rém­gondolatokat szült Maris néni felizgult agyába. Soha, soha ilyesmi nem történt velük. Az ő gondos, iparkodó Jánosa. A reggeli szürkület ébren találja mindnyájukat. Ugyan mi tör­ténhetett. Az ügynök autójával elindul­nak a keresésére. Az utszéli árkok mind némán felelnek. A városban, az ismerősöknél se­hol nem látták. Utolsó kísérlet: a rendőrség. Az amerikai függetlenség kikiáltásának évfordulóját tud­valevőleg impozánsan, vadul ünnepük. Ágyuk, puskák dör­dülnek. ölnek, csonkítanak gye­rekeket, asszonyokat, embere­ket. Szóval ünnepelnek. — János bácsi évtizedes ál­mának valóra válása ünnepi esemény volt. De mert ő béke­szerető ember lévén, az ünnep­lés szolidabb formáját válasz­totta. Szép, gyönyörű csillagsávos zászlót tűzött két gyönyörű lo­va kimondhatatlan részének le­gyezőjére. Eredmény: rendőrbot, bör­tön, pénzbírság és jajj, jajj. szók elnöke, Roosevelttel és a pennsylvaniai kormányzóval, együttesen küldi vissza a bá­nyászokat munkába. Több helyen az AFofL meg­egyezett a munkáltatókkal, a kormány tanácsára, hogy a munkásokat az AFofL-ben szer­vezik. A lapokon, rádión, kor­mány rendeleteken keresztül, kiemelik az AFofL-t s annak reakciós vezetőségét, minden alkalmat, segítséget megadnak nekik, hogy az iparokban új­ból megvessék a lábukat, s a munkásságot a helyes forra­dalmi ipari szervezkedéstől vissza tartsák. Éppen úgy akar­ják amint az olasz, orosz és német kormányok, hatalmuk fentartására s megerősítésére használják fel a gazdasági szer­vezetben levő munkásságot. Roosevelt, Hitler, Musolini, Stalin is, nagyon jól tudják, hogy az igazi hatalom a gazda­ságilag szervezett munkásság kezeiben van. Nagyon jól tud­ják, hogy a termelés és szét­osztás megakasztásával, meg- bénitésével az ő hatalmuknak is vége, amint a CUJBAI DIK­TÁTORNAK MACHADO ha­talmának is vége lett. Hiába volt mellette a rendőrség, ka­tonaság, de a munkások meg­akasztották a szállítást, terme­lést egy általános sztrájkkal. Igaz, hogy a tőrbe csalt, az ut­cára bolonditott tömeg közzül megöltek vagy 40-et fegyverrel, de a szállítást, a termelést fegyverekkel nem tudták meg­indítani. így a vaskezü diktá­tornak menekülni kellett. Ugyan ez történhetne olasz és Németrszágban, ha a mun­kásság gazdasági szervezeteit, nem az uralmon levő párt dik­tatúrája, kontrolálná, hanem amint az IWW is tanítja min­den politikai párttól mentesen csak is a szervezett munkásság érdekében s ellenőrzése alatt szabadon mozoghatna s csele­kedne. Ezt nagyon is felismerte Roosevelt. Azért ad jó job-okat, megbízatásokat, kommiszári ál­lásokat az AFofL tisztviselő- ségnek, hogy ezen szervezet kötelékében csoportosított mun­kásságot a kormány védelmére bármikor felhasználhassák. Ez­ért igyekszik Roosevelt az AFofL-t segíteni, kiépíteni mely legfontosabb védő bás­tyája lehet s amint Hitler, Sta­lin és Musolnini a kommiszár- jait ültette a kormány által kontrolált gazdasági szerveze­tek fölé, hogy a kormányt dön­tő általános sztrájkot előre megakadályozhassák. Ezen közös igyekezetükben találkoznak össze a stalinisták, hitleristák, s a rooseveltisták, hogy a pártjaik megvédésére megszerezzék a munkásság gaz­dasági szervezete fölötti kont­rolt. De ha egy kicsit is számí­tunk, akkor tudjuk, hogy most Rooseveltnek csak a malmára hajtja a vizet az a tény, hogy a pártok, beleértve a munkás­pártokat is, ugyan csak egyfor­ma igyekezettel szaggatják széjjel a munkásságot, igy ne­kik könnyű lesz a céljuk eléré­se, mivel náluk van a hatalom s a jó fizetéses pozíciók kiosz­tása. De ha a munkásság nem ébred ezen folyamat fontossá­gára, s nem igyekszik sorait, minden párt kontrólt sutba Fehér holló Egy biró, mely megtagadja a munkáltató által kért tiltópa­rancsot a sztrájkoló munkások ellen. CHICAGO, ILL. — A napok­ban hozott végzést Harry C. Fisher biró a La Mode Gar­ment Co. által kérelmezett sztrájk tiltó parancs ügyében. A gyár egyike a chicagói sweatshopoknak, ahol a mun­kásleányok fellázadtak a szé­gyenteljes rossz viszonyok és bérek ellen. A gyárvezetőség állítása szerint a bérek hat és 8.50 dollár között váltakoznak 52 órai heti munkáért, a union tisztviselők azonban tagadják ezt, mert a bérek ennél alacso­nyabbak és a munkaidő hosz- szabb. A biró a döntésben kifej­tette, hogy amely munkáltató ily kéréssel jön a törvény elé, annak tiszta kézzel kell jönni. A tiltó parancs megtagadása mellett, még elrendelte a biró, hogy a gyár köteles az NRA által megállapított heti 40 órai munkaidőt és 12 dollár mini­mum bért haladéktalanul élet­be léptetni. Fisher biró úgy találja, hogy ezt is — mint a legtöbb ily esetben — a tisztes­ségtelen bérek, tulhosszu mun­kaidő és egészségtelen munka- viszonyok idézték elő a sztráj­kot és ezek fennállása törvé­nyesíti azt. Az injunctiónnak tehát nincs helye. PIKNIK lesz Detroitban AUGUSZTUS 27-én, vasárnap a Metal & Ma­chinery Workers IU. 440 cso­portjának a rendezésében a Finnish Marxian Club területén, amely egymaga biztosíték ar­ra, hogy mindenki megtalálja ott a maga szórakozását. Kitű­nő ételek és hűsítők. Belépő dij 15 cent. ÚTIRÁNY: Az East Jef­ferson St. car a City Limit-ig, ott a St. Claire Shore Bus a 11 Miles Rd.-ig. Onnan 2 utca gya­logolás a Gordon Rd.-ig ahol a piknik hely van. Utcai Gyűlés A Burnsideon lakó magyar munkások figyelmét felhívjuk, hogy az IWW minden csütör­tökön este 8 órai kezdettel a 93-ik és Cottage Grove Avenu­en utcai gyűlést tart. Kérjük a munkások tömeges megjelenését. dobva megszervezni, akkor nem sokára az amerikai munkásság is a kormány által kinevezett munkás kommiszárok vezetése alatt, csak a kormány védbás- tyáiként fog szerepelni. Ezt ismerte fel az IWW. Az­ért igyekszünk a munkásságot minden párthoz tartozására va­ló tekintet nélkül egy nagy dik­tatúra ellenes szervezetben tö­möríteni és minden féle dikta­túra helyett megteremteni az Ipari Demokráciát. Vi.

Next

/
Thumbnails
Contents