Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-12-16 / 770. szám
1933 december 16. BÉRMUNKÁS 5 oldal A titokzatos vitaminok A Bérmunkás most megjelent naptára egyik tanulságos része az emberi szervezet megépítése és az emberi élet működése. Ugyanebből a forrásból közöljük az alábbi értékes orvosi felfedezéseket. A friss gyümölcsökben, zöldségekben kell tehát lennie valamely anyagnak, amelynek a hiánya az állati és emberi szervezetben súlyos elváltozásokhoz, sőt halálhoz vezet. A beri-beri. ságaira is. A szoptató nő teje bőven tartalmaz minden anyagot, amire a fejlődő szervezetnek szüksége van. És különösen sok A, B és C vitamin van benne, amelyek a fejlődéshez, a növekedéshez okvetlenül szükségesek. Éhes emberek esnek össze* az utcán, akiknek egyetlen betegsége az, hogy napok óta nem ettek. Vájjon mily hosz- szu ideig tudja hát az ember a táplálékot nélkülözni? Menynyi idejg tartható fönn az élet táplálék nélkül ? A hidegvérű állatok csodálatos éhezőképessége közismert. A hüllők egy része, mint a béka is, ősszel befurja magát az iszapba és hónapokon át — tavaszig — nem táplálkozik; sőt néha egy-két évig is elélhet táplálék nélkül. A teknősbéka 18 hónapig bírja az éhezést, állatkertekben pedig megfigyelték, hogy a csörgőkígyó, ha egyszer kedvére jóllakott, 27 hónapig meg volt táplálék nélkül. Rendkívül lassú anyagcseré- jü állatok ezek a hidegvérüek, szeímben a melegvérüekkel, amelyek táplálékszükséglete jóval nagyobb. Az egér, ha nem jut ételhez, 3 nap alatt már elpusztul; a tyuk 14 napig bírja az éhezést; kutyát viszont 60 napig is sikerült életben tartani eledel nélkül. Az emberre vonatkozóan is sok ilyen tapasztalatunk van. Magukat produkáló, göndosan ellenőrzött “éhező-művészek,” továbbá az éhségsztrájkok hősei sok alkalmat adtak ilyen irányú megfigyelésekre. Az 1890-es évek körül sokat szerepelt Succi nevű éhező-művész a különböző tudományos intézetekben pontos ellenőrzéseknek vetette magát alá és szigorú felügyelet alatt 30 napig éhezett. Mindvégig jó erőben maradt, ’ a 26. napon még lovagolt, sétált és vívott. Az amerikai dr. Tanner fogadásból 40 napig nem evett s bár nagyon legyöngült, életben maradt. Az ir szabadságharcok hires hőse, a corki polgármester pedig csak az éhségsztrájk 64. napján halt, meg börtönében. Az éhezés ideje alatt az energiafogyasztás, a hőtermelés alig kisebb, mint a táplálkozó, nyugvó embernél. De táplálék híján nem veheti ezt az energiát máshonnan, mint a tulajdon testállományából. Mindenekelőtt a tartalékanyagot, a szénhidrátokat és cukorszerü anyagokat használja föl, azután a különböző helyeken és szövetekben lerakodott zsírokat és csak utoljára kerül a sor az izmokban levő fehérjére. Rendkívül érdekes, hogy az élet fönntartásában legfontosabb munkát végző szervek, mint a szív és az agy, még a halála beállta előtt is alig fogynak. Ezeket a szerveket a test többi része végig ellátja táplálékkal, hogy munkájukat zavartalanul végezhessék — csakhogy az élet minél tovább fönnmaradjon. A halál az éhező embernél akkor következik be, ha teste súlyának 40—50 százalékát már elvesztette. Az éhezés egy bizonyos fokán pedig hiába adunk táplálékot, az önmagát fölemésztett, elégett gép többé már nem hozható működésbe. Látjuk ezekből, hogy testünket, ezt a csodálatos szerkezetet, állandóan el kell látnunk fűtőanyaggal, tápálékkal. Ha kevesebb zsírt eszünk, azt pótolhatjuk a cukorfélékkel, aminthogy sok zsirevés mellett kevesebb szénhidrátra van szükségünk. Ha bőven eszünk fehérjét, akkor zsirból és szénhidrátból kevesebb kell. Viszont a fehérjéket semmivel sem helyettesíthetjük ; táplálékunkban bizonyos mennyiségi fehérjének okvetlenül kell leülnie, különben elpusztulunk úgy, mintha semmit sem ennénk. A vitaminok. Egy gép üzembentartásához azonban nemcsak fűtőanyagra van szükség. A legjobb szénnel fütött mozdony is tönkremegy, ha kenéséről, olajozásáról nem gondoskodunk. Az emberi szervezetnek is szüksége van bizonyos táplálóanyagra, amely nem tartozik a fehérjék, szénhidrátok és zsírok csoportjába s tápláló, fűtő szempontból semmi értéke sincs. Nagyon kevés elegendő belőle, de hiánya mégis a szervezet súlyos megbetegedését okozza. Ennek a kenőolaj szerepét játszó, titokzatos anyagnak a vitamin nevet adták. A skrobut. A tizenhatodik században a kereskedelmi és hadihajók matrózai között kínos és veszedelmes betegség ütötte föl a fejét, amelyet skrobutnak neveztek. Az izomfájdalmaktól gyötört, beeset arcú emberek, akiknek foghusából, orrából vér szivárgott, bár kétszersültet és sózott húst bőven kaptak, mégis súlyosan legyöngültek és sokan el is pusztultak. Hosszú ideig azt hitték, hogy ezt a betegséget baktériumfertőzés okozza. Csak újabban tisztázódott a betegség lényege, amikor kísérleti utón is sikerült előállítani. Tengerimalacokat 20—40 napig szárított konzervtáplálékkal etettek és azok ugyanúgy betegedtek meg, mint a skorbutos emberek. De ha akkor friss táplálékot, narancsot, gyümölcsöt, citromlevet kaptak, csakhamar meggyógyultak, frissek, mozgékonyak lettek. A tizenkilencedik században apánban és a legtöbb keleti országban sok áldozatot szedett egy súlyos betegség; a beri- beri. Ez is, mint a skorbut, nagyfokú elgyöngüléssel kezdődik ; a végtagok megdagadnak, az idegek megbénulnak. A betegség lényegét egy holland katonaorvos, Eijkman ismerte föl. Azt vette ugyanis észre, hogy egy börtönben, ahol igen sokan betegedtek meg beri-beri betegségben, az udvaron levő tyúkok is hasonló bénulásban pusztultak el. Kiderült, hogy a rabokat is, a tyúkokat is úgyszólván kizárólag hántolt rizszsel táplálták. Eijkman most már kísérletileg bebizonyította, hogy ha ilyen betegnek nem hántolt rizst vagy rizskorpát adott, az csakhamar meggyógyult. A rizs héjában kell tehát valami anyagnak lennie, amit a szervezet nem nélkülözhet. A háború is hozott néhány példát. Előretolt állásokban, tisztán konzerveken élő katonák skorbutot kaptak. A rosz- szul táplálkozó ausztriai és német lakosok között a háborúban a beri-berihez hasonló megbetegedés: a viszenyő lépett föl. Nyilvánvaló, hogy ez a háborús ödéma (hyirok- és szövetnedv fölhalmozódása) is a nem elegendő és nem megfelelő táplálkozás következtében állott elő; olyan táplálékok fogyasztása következtében, amelyek vitaminokat egyáltalában nem, vagy nem elegendő meny- nyiségben tartalmaztak. A vitamin szó csak bizonyos vegyi tulajdonságok megjelölésére szolgál; olyan anyagokat jelez, amelyekből nagyon kis mennyiség is elegendő, viszont azonban ezeknek a kis mennyiségeknek a hiánya súlyos, sőt halálos betegséget okoz. Szerkezetük közelebbi ismerete híján egyelőre betűkkel jelzik őket. Van A, B, C vitamin, sőt D, E, F jelölésű vitaminokat is írnak le. Ezek közül az A vitamin a növés vitaminja, hiánya tehát az embert vagy állatot növekedésében akadályozza; ha hiányzik táplálékukból, az emberek, állatok nem nőnek, törpék maradnak. Ilyen A vitamin sok van a vajban, a csirkemájban és különösen sok a csukamájolajban. A tej a szaporodás vitaminját tartalmazza. Angolkóros gyermekeket az E vitamint is bőven tartalmazó tejjel és csukamájolajjal lehet meggyógyítani. Az anyatej. Itt derül világosság az anyatej nélkülözhetetlen tulajdonDe az anyatej is igen különböző értékű lehet, ami elsősorban az anya táplálkozásától függ. Az emlőmirigyek nem termelnek vitamint, azt a táplálékból készen kell kapniok. Elegendő friss hús, gyümölcsök, salátafélék, spenót satöbbi biztosítják az anyatej kellő vitamintartalmát. A hígított tehéntejjel táplált gyermek fejlődése sohasem lehet tökéletes, mert ezt a tejet a csecsemő fölforralva kapja, márpedig a vitaminok egyik igen fontos sajátsága, hogy forralásra, főzésre elpuszulnak. A forralt tejből hiányzik a C vitamin, azért az ilyen tejen élő gyermekkel az történik, ami a ko'nzervekkel táplálkozó hajósokkal. A fogak fejlődése szempontjából nagyon fontos a D vitamin. A fogakat borító zománc épsége vagy repedezettsége még a későbbi korban is megmutatja, hogy milyen volt’ a gyermek tápláléka a fejlődés korszakában. Rejtélyes vitaminjaink óva intenek attól, hogy az ételek főzésénél túlzásba menjünk. A táplálkozás súlypontját a zöldfőzelékekre, friss gyümölcsre és tejtermékekre kell helyeznünk. MULATSÁG AZ OSZTÁLYHARC RABJAINAK KARÁCSONYI SEGÉLYEZÉSÉRE. A new yorki General Defense Committee az összes testvérszervezetek és pártolók támogatásával, nagyszabású műsoros táncestélyt rendeznek, december 15-én, pénteken este 8 órakor, az Irving Plaza Hallban, (15th St. and Irving Pl.) A műsorom szerepelni fognak: A New York Symphony Orchestra tagjai, Rosa Tunick a kiváló opera énekesnő és több más müsorszám. Két nagy zenekar fogja a tánczzenét szolgáltatni. Belépő jegy ára 25 cent, mely az osztályharc rabjainak a segélyezésére lesz fordítva. Tekintve ezt a fontos célt, a rendező bizottság elvárja a new yorki magyar munkások tömeges megjeleinését. BURSIDEON, 111., minden csütörtökön gyűlés minden szombaton este 8 órai kezdettel open forum, 9328 Cottage Grove Ave. Burnside és West Pullman magyar munkásait kérjük, hogy látogassák ezen összejöveteleket. Az I WW-ban csak munkásoknak van helyük
