Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)

1933-10-28 / 763. szám

6 oldal

BÉRMUNKÁS

1933 október 28.

A detroiti sztrájkhelyzet

Foltozgatok, Reformerek

A Tool és Diemakerek Washingtonba küldött bizottságának, még csak alkalma sem volt a gyárosok megbízottjait látni, — amint a lapok jelentették, azok még csak meg sem jelentek a kormány meghivására.

Most már nincs más hátra, mint harcolni, a harcvonalat kiszélesíteni, ahol csak lehet és akiket csak lehet harcba szólli- tani a productionon is, ami most nagyon nehéz, mivel csak a leghűségesebb rabszolgák maradtak meg a munkán, a töbszörös rostálás,... lefizetések után.

A Murray Body Co.-nál folyik legegységesebben a sztrájk, bár a. gyárosok szövetsége azt akarta legelőbb megsemmisíteni az által, hogy elfogatási parancsot vett ki 15 IWW picket ellen és a legjobbakat igyekeztek összeszedni azon reményben, hogy a többi megijedve el fog bújni, abba hagyják a harcot, de éppen az ellenkezője lett az eredmény.

Az elfogott embereinket, 300 dollár bond alatt kiengedték és a tárgyalást, melyet kértek, hogy ne legyen könnyű őket 30—60 napokra eltenni, halasztják mivel a vád nem bir tanút sem, de még elég vádat sem emelni ellenük.

Miután az első 6 letartóztatottat ilyen formán szabadon engedték és azoknak a picket vonalon való megjelenése még csak nagyobb lelkesedést szült, igy nem használták mind a 15 letartóztatási parancsot, hanem függőbe van hagyva, nem nagyon bíznak annak keresztül vihetőségében.

Az automobil gyárak tulajdonosai, akik erősen meg vannak szervezve, nem ismerik el a kormány jogát a közvetítésre, a munkások jogát a szervezkedésre, csak egyet ismernek el: ERŐT, mely erősebb lesz mint az ők szervezett erejük. Ezt meg csk az Egy Nagy Szervezett alaján érhetjük el, amint azt az IWW tanítja és gyakorolja.

)

Humoros esetek a sztrájknál.

(

A Murray Body Co.-hoz vittek embereket a Cadilac Motor Co.-tól hogy ottan a munkások sztrájkját igyekezzenek megtörni. Estére mikor a munka után haza kellett volna menni, egy sem mert kisétálni az utcára, igy a gyár vezetőség hivott 4 taxit, hogy a sztrájktörőket haza. szállítsák. A szke- beket szépen be is pakolták, hatot egy taxiben, de az egyik taxi hajtó látva az erős picket vonalat, tudva hogy mit csinál, átment a többi taxi haj tóhoz és egy pár szóval megegyeztek, hogy nem szállítanak szkebeket, már a beszálltakat is kizavarták a taxibői és üresen hajtattak ki a gyár udvaráról.

Egy másik eset, amikor a picketek egy nyakon csípett sztrájktörőt vittek föl a sztrájktanyára, azonban a sztrájktanyához alig 18 lábnyira ált egy rendőr, a szkebb bátorságot véve, ellen akart szegülni a picketeknek és a rendőréit kiabált, mire egy pár nyaklevest kapott valamint az izgatottságában az orrából is elindult a vér, azonban kiszabadult , a picketek kezeiből és szaladt a, rendőr után, aki a helyett, :,ogy .'Ojilségü] j tt volna a sziaInek dacáéi, hogy nagyon j<*• hallotta mi történik a Inda mögött, elsietett a szkebtől. (Talán még a szagától is irtózott a szkebnek.) A szkeb utói érve vissza hozta és a rendőr, hogy köteleségét meg is telyesitse, vissza jőve azt kérdezte a helyiség előtt álldogáló picketektől, melyiketek verte meg ezt a szkebbet? Amire a picketek azt válaszolták, hogy biztosan neki szaladt a falnak ijedtében. A szkeb nem is mert vagy helyesebben mondva nem is tudott senkit kiszemelni, hogy ki verte nyakon, igy rimánkodott a rendőrnek, hogy kisérje ki a villamosig.

Most már a Tool és Diemakerek is keményebben fogják kezelni a szkebbeket, amint be kell látni, hogy amig a gyárosok bírnak árulókat kani a munkásság soraiból, addig nem akarnak velük a harcosokkal még szóba sem állni, igy nagyobb erővel és elszántsággal kell nekik is fölvenni a harcot, mint a közel múltban tették.

Crysler a munkásság barátja?

I

Walter Crysler, “mint’ az én fiaim, ?... munkásai. . . részére egy szép kis tervet dolgozott ki. ő is megalakította a Kompánia Uniót és a szkebeket meg a production embereket bele íratta, de még az a Kompánia Unió is radikális volt neki, melyet a General Motor alakított, igy ő egy jobbat alkotott melyben a főbb pontok ezek:

Ötven százalékát a shop bizottságnak a munkások választják maguk közül és 50 százalékát a gyár vezetőség, akik közösen fognak tárgyalni és határozni minden olyan ügy fölött, mely a bizottság elé kerül és 75 százalék SZAVAZATTAL DÖNTHETNEK.

Vagyis amit a gyár vezetőség nem akar azt egyáltalán nem vihetik keresztül vigyenek legalább 25 százalékot meg kellene nyerni a munkás delegátosuk- nak, amit tudjuk, hogy képtelenség.

Magyarban egy nagyon helyes kifejezés van erre, “Nesze semmi fogd meg jól.”

Persze Mr Crysler elfeledte a munkásait megkérdezni, hogy elfogadják-e az ilyen Kompánia Uniót, vagy akarják maguknak megszabni, hogy milyen Uniót, akarnak és csak a munkások számaránya szerint lesznek képviselve a tárgyalásoknál, melyet a munkásságnak van joga megvétózni, elfogadni vagy elvetni, nem a gyárAz osztályharc ismerete, az emberiség történetének kulcsa, mely nélkül, a társadalom fejlődésmenetét megismerni és a társadalmi tudomány mérőerejével lemérni meddő próbálkozás, aminthogy nélküle, minden más társadalmi kérdés ismerhetősége is homályban marad. Menynyivel tisztább és minden félreértést kizáró az Industrial Workers of the World álláspontja, melyet elvinyilatkozatában imigyen juttat kifejezésre: “A

munkás osztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között és az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll.”

A reformerek főcélja, hogy a történelmi hivatását betöltő kapitalista rendszer repedéseit du- gaszolják, hogy a rohadó részeit foltozgassák.

Meglátni, vagy megérteni, képtelenek a társadalmi fejlődés egy olyan folyamatát, melyet a gazdasági törvényszerűség kényszerit a társadalomra — fejlődés folytonosságának egymásba kapcsolódását fokról fokra a szerint, amint azt a gazdasági viszonyok vastörvénye megkívánja. Ezek az őskorba illő Úriemberek éppen azt hitték volna a rabszolgaság vagy a jobbágyság rendszerében, mint amit a kapitalista rendszer felől tartanak: hogy állandó, hogy változhatatlan, hogy előre elkészített felsőségtől leadott terv és sugallatok

vezetőségnek amint az most be lesz állítva.

Ez a. sok engedmény, melyet az autó gyárosok is akarnak adni, hogy az igazi munkás szervezetet megakadályozák a terjeszkedésben bizonyítja, hogy mily nagy mértékben megértette a munkásság, hogy szervezkedni kell, és már hajlandó is szervezkedni, harcolni, hogy a munkán megvédje magát a múltban oly gyorsan fokozott kizsákmányolástól. Az örökös bizonytalanságtól, mely szerint a munkáját elvesztette, ha követelni, vagy kérni mert, most már csoportostul, szervezetten kér, mely esetben sokkal több eshetősége van követelni és meg is kapni a követelését anélkül, hogy a munkájából kidobják, mivel több ezer munkás szervezkedve, egymást megvédeni,, . . mindegyiket nem dobhatják ki mivel szükség van munkásra, a munkás nélkül nincs profit, nincs termelés.

A harcok ezrei és egyesítése még csak ezután fog jönni, ezek csak előcsatározások, gya- korlatozásak, ehez kell nekünk lari Unjonjástáknak felkészülni, hogy a legjobb, leghelyesebb szervezet megismertetésével, ezeket a jövőbeni harcokat győzelemre vigyük, a munkásságot egyesitjük.

Vi.

szerint készült és a történelem bonckésével érintenünk nem szabad. Szerintük a bőség és nyomor nem egy könnyen megmagyarázható és orvosolható társadalmi egyenlőtlenségből, társadalmi igazságtalanságból fakadó társadalmi kérdés, hanem az emberi élet egyszerű viszonya. A munkaerő takarítás és a profitot növelő gépek feltalálása, amint ők mondják, nem a fejlődés folyamatában keresendő, hanem azt szeretnék elhitetni, hogy az egész, csupán a véletlenség müve. Gyermekes meglepetést színlelnek, ha valakik kételkedni mernek és kétségbe vonják, mintha nekik szabadalmuk volna a föld és természeti kincsek monopóliumához. Még irók, költők, szerkesztők és professzorok közül is akadnak sokan, akik az ilyen hajmeresztő képzeletükben őket támogatják. Az IWW erre vonatkozó állásfoglalása, döntő csapásokat mér az ilyen okoskodásra, megállapítva, hogy “E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.”

Érdekes eseménye lesz a most vasárnapi dalárda25 éves jubileumának

Az Általános Munkás Dalárda, amely huszonöt esztendős jubileumát tartja most Vasárnap a west sidei Swiss Hallban egy nem minden napi eseménynyel fog a közönség elé jönni.

A d'altestület huszonötesztendővel ezelőtt történt megalaki- tói, akik még ma is lelkes tagjai a testületnek, külön számban fognak fellépni és azt a két dalt éneklik el, amelyet az első dalórán kezdtek tanulni.

Ezek egyike a “Fel a zászlót, fel elvtársak” az akkori idők leglelkesebb munkás riadója úgyszintén a sok magyar szivet elringató nédalt a “Meg- kondult a kecskeméti öreg templom nagy harangja.”

E két dalt a testület első karnagya Nowodwarski, aki közel jár a 70 évhez fogja dirigálni.

Már maga ez a nem miden- napi esemény is megkövetelné, hogy a daltestület huszonötesztendős jubileumán a hatalmas Swiss Hall minden terme megteljen a Cleveland és környéke magyarságával, hogy igazi bizonyságát lássa úgy a Daltestület, mint a megjelentek, hogy a magyarság igazán a dalosok mellett van.

Lépjen be az Akció Bizottságba ön is