Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-10-14 / 761. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1933 október 14. A világmozgató erőtörvény----------------------------, — írja: M. L. B. Cleveland, 0. — (Folytatás.) Az állat a napsugarak növényi táplálékban lekötött energiát feldolgozza a. maga szerveivel különféle szöveteket növeszt belőle, fölös részét pedig szervezete munkájára fordítja, vagyis az állati élet is nem egyébb, mint a nap erejének veszteség híján való átalakítása, az állati élet is bizonyítéka az energia állandósága törvényének. Ez a törvény nemcsak az állatok, növények táplálkozásában, hanem egyébb élettüneményekben is megnyilvánul, pl. a szaporodásban. Mi a szaporodás, mikor az állat magához hasonló állatot szül. Ez is különféle vegybomlások és vegyü- lések folyamata, ehez is kell a nap ereje meleg alakjában. Ezt a meleget rendesen az anya állat adja a magzatnak, pl. a tyuk ráül a tojásaira és teste melegével adja meg a csibe kikeléséhez szükséges energiát. A struc forró homokba rakja a maga tojásait, tehát maga a nap közvetlenül költi ki. Nemcsak a táplálkozásra, mozgásra, szaporodásra, szóval az állati funkciókban van az energia, hanem az úgynevezett lelki életben is. » Azok, akik a kétféle világ létezését vitatják, a lélek, a szellem alatt valami különvaíót, halhatatlant, a természet s erő törvényén kívül álló lényt értenek. Mi, akik a lélek különva- lóságát tagadjuk, azt állítjuk, hogy amit mi léleknek nevezünk, szintén csak az állati szervezetnek az energia törvénye szerinti megnyilatkozása. Léleknek a szervezetnek ama működését nevezzük, amelyeket észlelésnek, érzéknek, gon- ’ dolkozásnak szoktunk külön-kü- , lön megnevezni. Az észlelés, érzés és gondolkozás is csak az anyagrészek mozgása, melyek ép olyan energia megnyilatkozások eredménye mint a puska golyó röpte. Mindenki tudja tapasztalatból, hogy minden észlelésünk viszonyban áll avval az erővel amely bennünk működik, vagyis a melyet táplálék alakjában ' bevettük, ha egy kis kavics : meg üt alig érezzük. Ez azért van igy, mert kicsi volt az : energia is, mely érzésünkre ' hatott. Ha valaki megrántja a : karunkat, az érzés nagysága pontos kifejezője annak az erő- í nek amely karunkat megrántot- ) ta, ha egy tégla esik a fejünk- < re, mozdulatlanul összeesünk, i mert az erő nagyobb volt, mint < a mi ellenálló erőnk. Hideg í Vagy meleg változásnál, a mi i érzésünk is megváltozik. ] De a reánk ható erő nem- < csak észleletünkre tesz külön- j böző és aránylagos benyomást, ! hanem érzéseinkre is. Ha éhezünk, ha rossz a leve- i gő, rosszkedvűek vagyunk, mert az élet feltételei csekélyebb ■ mennyiségben vannak meg. A ■ sarkkör lakóinak az élete egé• szén más, mint akik jobb égalj ■ alatt élnek. Nagy hidegben szót- : Ianok, komorak, nagy meleg- , ben lanyhák, gondolkodni kép- i telenek vagyunk. De ha a hide- : get pótoljuk szervezetünkben • olyan tápszerrel, mely a lassú- égést, az oxigén fogyasztását ■ növelik bennünk, pl. husevés, jó liba, kacsa, borjú, vagy frissen löt vadhúsok, jó bor és egyébb tiszta italok, mértékletes élvezése, valamint, jó . tészta sütemények elfogyasztása által, az egyensúly helyre áll és felvidámulunk. A kevés táplálék, azt jelenti, hogy kevés energiát vittünk be a szervezetünkbe, a szervezet mozgékonysága, ruganyossága ennek folytán s ennek arányában csappan meg a mi nyilván való, a munkásosztály legnagyobb részénél, az aszotság, korai őszülés, az öregedés, a telt hasnak, a piros arcuaknál, az öregedés jelei 60 év a kezdete. A jó táplálék sok mozgékonyságra és több, kitartóbb munkára képesít. De ha a nagy táplálék adta erőt nagy munkává változtatjuk át, nehéz munka után, csak úgy el vagyunk csigázva, mintha nem vettünk volna elég táplálékot magunkhoz, mert a táplálék adta nagy erőt, a nagy, erős munkára fordítottuk. A munkásembernek, nagyobb az étvágya, többet eszik, még sem hízik meg mert azt az erőt amit táplálék alakjában vesz be, a munkában leadja. Ha munkátlan ember ugyanannyit eszik, meghízik, megerősödik, mert táplálék alakjában a testbe vett erőt nem adja le munkában, ez tehát a test részeinek, az izomnak s a csontszervezetnek javára szolgál. Tekintsük , az állat hizlaldákat, úgy négy lábú, mint két lábuakat. Ha az ökröt hizlalni akarják, azzal ; nem végeztetnek munkát, hogy a táplálék alakjában beadott ; erőt, zsir és izmok alakjában, : lekössék benne, vagy paróchiá- ; kát megfigyelve, szép kövér- < hasú erős him papokat, az : előbbinek a zsírjából az erő uj- ; ra csak akkor szabadul fel, ha : táplálkozunk vele, mert ekkor mi nyerünk általa munkaerőt, : — az utóbbi állatban az erő 1 más alakban oldódik le. < így vagyunk a gondolkodás- ’ sál, amit találóan szellemi mun- 1 kának nevezünk. Kellő táplálék ] és kellő nap és meleg hijján < nem tudunk megfelelően gon- 1 dolkodni. A gondolkodásnál az s idegrendszer, s főleg az agy munkája van igénybe véve, a ] gondolkodás ugyanis * az ideg és agyrészekben létrejött ve- 1 gyi folyamat, anyagrészek moz- < gása. í Kellő táplálék s meleg hijján 1 nem tudunk gondolkozni, mert i kevés erőt vittünk szervezetünkbe. Gondolatok alakjában kevesebbet adhatunk le. Az agyvelőmüködés főfeltétele, hogy kellő mennyiségű vérrel látassék el, a vér hozza és idézi elő az agy részecskéiben szükséges hő és vegyülési erőt. A szív az oxigénnel kevert jó vért szétküldi a szervezetbe. Minden életmegnyilvánulás, táplálkozás, érlelés, érzés, gondolkodás, nem egyébb, mint vegybomlás és uj vegyületek alakulása, miközben a vér elveszti az oxigéntartalmát és szénsavval keverődik. Erős agymunkánál a vér hamarább elveszti oxigénjét, a szervezet kénytelen lesz fokozottabb mértékben ellátni oxigénes vérrel az agyat, minél fogva az oxigénes vér a szervezet többi részéből elvonatik. A szervezet többi része tehát elernyed, bágyadt, ez az amit szellemi bá- gyadtságnak nevezünk. Látjuk tehát, hogy a fáradságot csak fokozottabb energia bevételével, vagy az elhasználás apasztásával, vagy pihenéssel lehet elérni, mindezek a tények igazolják, hogy az erő állandóságának az elve érvényes életünk tüneményeire is. Minden térben és időben, múltakban, jelenben és jövőben az erő a fő factor, igy érvényes nem csak az emberre, hanem az emberi társadalomra is, a társadalom is élő szervezet lévén, mint az egyes emberé. Valamely nemzet által kifejtett eredmények mindig megfelelnek ama nemzet erejének. Oly nemzet, melynek tagjai nem jól táplálkoznak, amelybe a táplálék alakjában kevesebb erő vitetik, semmi esetre sem tud annyi erőt kifejteni mint egy jól táplált nemzet. Fiai elcsenevészesednek, nemzedékről nemzedékre. _______(Folytat j uk.) Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. LEGUTÓBBI jelentésünkben már említettük, hogy az építőiparban milyen nagy mértékben csökkent a foglalkoztatott munkások létszáma. Most pedig közöljük a magyar munkáltatók központjának a statisztikáját, mely ugyan csak a hozzája tartozó foglalkozási ágakat tünteti fel, de igy is eleget bizonyít. A statisztika a julius 31-ikei állapotokat tünteti fel tehát, még egészen friss. Bár igaz, hogy a munkanélküliség azóta emelkedett. ÍME. 1924. év hasonló időszakában foglalkoztatott munkások száma ezeknél az üzemeknél 30.386-al csökkent. így például: A bányaiparnál: 9 év alatt 11.700-al. A vas és gépiparban 17.804-el. A faiparban: 4.950- el. Az építőiparban pedig pon- tossan 13.890-el csökkent. Ha például összehasonlítjuk a faipart ahol 1924-ben még a foglalkoztatott “szak” munkások létszáma 7.100 volt és ma csak 2.150-en dolgoznak belőlük akkor következtethetünk nemcsak a szakmák, hanem a szakmunkások lassú, ha ugyan ezt a tempót lassúnak lehet nevezni teljes kipusztulásával. Nevetséges tehát Gömbös miniszterelnöknek, mint tehetetlen politikusnak azon állítása, hogy a javulás oly közel van, hogy szinte már érezni is lehet... Lehet, hogy a húsos fazék körülülő hívei a javulást érzik is, de nem érzik a PROLETÁROK. (vagy azok nem számítanak ?) DE A JAVULÁS jeleinek tudható be valószínűleg az is, hogy csak itt Budapesten az év első felében 4.750 uj ipar jogosítványt adtak ki, de ugyanakkor 2.273-at adtak vissza tönkrement gazdáik. Az újak rendszerint kölcsönvett pénzből próbálnak egzisztenciát teremteni maguknak és rövid pár hónap alatt feladják a meddő küzdelmet ... A NUMERUS CLAUSUS él és virul. Ezt igazolja az, hogy amig a múlt évben 220 egyetemi hallgatót vettek fel az orvosi karra, addig az idén a jelentkezett 460 közül mindössze 150-et vettek fel. És vannak vidékek ahol 40—50 kilométeres körzetben jó ha egy orvos található. HOGY AZUTÁN a munkások gyermekeit végleg elüssék attól a lehetőségtől, hogy még csak közép iskolát is bírjon végezni felemelték a középiskolák tandijját. Most évenként 200 pengő a tandíj és legalább ugyanennyibe kerülnek a tanszerek. stb.-ek.. Mindenkinek a gyermeke tanulhat tehát akinek pénze van. A proletárnak azonban még kenyere sincs tehát legyen csak a gyermeke igavonó analfabéta barom. Mert a tudás a gazdagok privilégiuma. Ez a magyarázata a sokat hirdetett kulturfölénynek... TIZENÖTMILLIÓ pengő szép pénz. Tehát a kurzus urai potosan ennyit loptak el a vásárpénztár pénztárából. A vásárpénztár pedig a Budapest székesfőváros közönségéé, már csak abban az értelemben, hogy adófillérjeiből tartják fenn. Hogy miképpen azt igazolja ez az eset is. .. SALGÓTARJÁN: Az Ínségeseknek liszttel és kenyérrel való városi ellátását biztositó u. n. inségpénztárból Kovács Aladár városi intéző ur 7,867 pengőt elemeit. Hogy le sem fogták érte ez csak természetes. Lépjen be az Akció Bizottságba ön is
