Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)

1933-10-14 / 761. szám

1933 október 14. BÉRMUNKÁS 5 oldal Helyes útra tér már az amerikai munkásság Amerika munkássága milliós számban lépett bérharcba, bár még kisebb, nagyobb külön- külön csoportban, bár egymás­tól függetlenül a hónap külön­böző napjain, de mivel a direkt- akció útja a sztrájk, igy öröm­mel látjuk azt, hogy ha kü­lönböző időkben is, de a mun­kásság nagy része helyes útra tért. A mult indirect harcokban belátta, hogy nem ért az sem­mit, hogy üres kérelmezésekre, tiltakozó táviratok halmazára költötte keserves centjeit, amint arra a politikusok biz­tatták, mely által csak az amúgy is gazdag táviró társa- Ságokat tették még gazdagab­bá, táviratok küldözgetésével. Ma inkább nagyobb darabot követelnek maguknak azon ja­vakból, melyet termelnek. Kérelmezés helyet sztrájk — harc. Indirekt képviseltetés helyet, a szervezett erőnkben vetett hit, melyet a sztrájk, későbben az üzem tanácsokon keresztül érvényesítünk. így ezeket a bi­zottságokat könnyen ellen őriz­hetjük, mivel nem messze, ha­nem mellettünk vannak, mű­ködnek, minden nap a szemeink előtt és ha rosszat csinálnak könnyen észrevehetjük és ki­dobhatjuk őket. Nem úgy mint az indirekt képviseltetésnél, a képviselő urakat, helyettünk cselekvő, sokszor helyettünk gondolkozó vezéreket , akik­nek a vezéri karban való meg­választásához is nagyon kevés szavunk van. A sztrájkokon, a direkt akció­kon keresztül a munkásság har­ciassága, önbizalma, önfegyel­me fejlődik ki. Meg ismeri az ellenségeit akik sorainkban meglapulnak, úgy szintén meg­ismeri az igaz önzetlen harco­sokat, a bátrakat. Direktakción keresztül, jobb munkaviszonyokat bírunk kivív­ni magunknak, osztályunknak. Állati sorból, emberhez mél­tóbb elbánás lesz osztály ré­szünk, még a mai rendszer ke­retein belül is. Nagyobb darab kenyeret, jobb megélhetést, mely erősebbé tesz bennünket a jövőbeni harcokra, a végső harcra. Amennyivel többet veszünk vissza a munkánk gyümölcsé­ből, annál kevesebb marad az ellenségeink kezeiben, a kapi­talistáknál, melyen martalóco- kat, kémeket, gunmeneket föl­bérelhessenek, díjazhassanak. A munka idő rövidítése ál­tal, munkástársainknak millió­it vissza helyezzük az iparok­ba, megakadályozzuk azoknak a degenerálódását, koldussorsba való jutását, lassú éhséggel, minden akaraterejének megtö­rését, melyet már a napjainkban is tapasztalunk. Akik hosszú ideig éheztek, lerongyolódtak, legyengültek úgy fizikailag mint szellemileg, azok nem képesek harcra, azok nem is hajlandók harcolni, egyetlen álmuk van, még egy­szer jóllakni, még egyszer jó otthont kapni, de már nincs erejük érte harcolni, csak ál­modoznak róla. Megakadályozhatjuk a ka­pitalista osztályt azon törekvé­sében, hogy a munkásosztályt két ellenséges csoportra ossza, munkán levőkre, akiket kegyet­lenül hajszolni tud és munka- nélküliekre akiket ijesztésül ké­pes legyen fölhasználni, a mun­kán lévők megfélemlítésére. A munkanélküli nem egy irigykedő vetély társ lesz a munka megszerzéséért, hanem egy segítőtársunk a munka testvéries elosztására, mert csak igy tud ő is, meg mink is megmenekülni a koldus kenyér­től — az alamizsnától. Szervezett erőnknél fogva, direkt akcióval kivehetj ük a munkanélküli milliókból font korbácsot a kizsákmányoló osz­tály kezéből, melyet mindenkor suhogtatni akar a fejünk fö­lött, hogy még nagyobb, gyor­sabb termelésre késztessen, hogy bér javítás helyett, újabb és újabb bér le vágás legyen a részünk, amig a hiányos táp­lálkozás folytán úgy a munkán levőket, mint a munkanélkülie­ket teljesen legyengíti, harcra képtelenné teszi. Az ilyen direktakcióknál, leg­jobban kifejlődik az osztály szolidaritás, az összetartás, mely nélkül a munkásság nem érhet el sikereket. A bérhar­cokon keresztül látja meg a hibákat, melyeket a múltban elkövetett. Meglátja az Egy Nagy Ipari Szervezet szüksé­gességét. önkénytelenül is rá jön a társadalmi forradalom szüksé­gességének megismerésére, egyszersmint megismeri a leg- hathatósabb fegyvert annak megvívásához, begyakorolja ma­gát annak a használatához. Minden direkt akciónál mely szervezetten folyik a munkás­ság erősödik, tanul, gyakorol. Minden előnyt melyet kivív, saját sorainak a megerősítésé­re, a kapitalizmus gyengítésé­re használhat föl, végül is meg lesz a harci szervezete és ez által a harci készsége, az utolsó döfést megadni ezen korhadt tőkésrendszernek. Harcokon keresztül kitudja építeni úgy a támadó, mint vé­delmi szervezeteit, valamint a tömegekkel gyakoroltatja, a szállítás, szétosztás műveletét. Mindég nagyobb és nagyobb be­tekintést harcol ki az üzemek vezetésében, valamint a mun­kaidő beosztását az üzem ta­nács kezeibe helyezi át. Még a szakszervezet konzer­vatív berkeiben is, legfontosabb követelések közzé tartozik a munka idő rövidítése. Három éves munkanélküliség bebizo­nyította a kételkedők előtt is, hogy milyen veszélyt jelent a munkán levőkre a munkanélkü­liek milliói, igy nagyon helye­sen a munka felosztását köve­teli a munkásságnak nagy ré­sze, melyet nem is akar a gyár­vezetőség kezeiben hagyni, ha­nem áthelyezni az üzemtaná­csok kezeibe. A munka testvéries felosztá­sa, csak is a munkás osztály érdeke, igy minden bérharcban legfőbb követelést kell, hogy képezze. Ezért csak a munkás­ság harcol önzetlenül, azt nem is fogják törvényeken keresz­Los Angeles lakosságát egy­más után érik a természet súj­totta bajok. Csak alig nyolc hónapja, hogy a föld megmoz­dult a lábunk alatt és ember és vagyonban még máig is fel­mérhetetlen károkat okozott és most ismét a föld indulás ej­tette kétségbe az álmaiból fel­zavart lakosságot. Október másodikán éjjel egy órakor volt az újabb földren­gés, de amely erejében jóval alul maradt a nyolchónappal azelőttinek. Itt-ott ablakok csörömpöltek és az ilyedelmen kívül a népeknek komolyabb bajai nem voltak. Úgy látszik, hogy az anya­föld megvadult, mint valami szilaj paripa és minden élő lényt, technikai építményével együtt maga alá akar temetni, megunván ezen tespedő embe­riséget hordani. Ha a munkás­ság nem tesz semmit hát az anya föld fogja megsemmisíte­ni azt a sok élősdit, akik ki­fosszák a népek millióit és él­vezik a föld minden termését. Eddig kinem derített tűz okozta óriási füst következté­ben egy kis völgy katlanból, ahová a szegényebb népek egy kis pihenésre húzódtak a nagy melegben, közel harminc meg­Az itteni helyzetről írva, ér­tesítem önöket, hogy a munká­sok összetartása még mindég példás. Én Lodi, N. J.-ben dol­goztam már öt esztendeje és szeptember 15-én jöttünk ki sztrájkra. Ebből a gyárból 4,500-an. Az American Federation of Labor röplapokat osztott itt széjjel, mig másnap Passaicról vagy nyolc százan jöttek ide a National Silk Die Union részé­ről, akikhez az itteni munksok csatlakoztak. A gyárat minden nap picke- teljük. Innen megyünk a gyű­lésre, és ha nem is egyezek meg a sztrájk vezetőség taktikájá­val, de munkás kötelességem­nek tartom, hogy a harcban tül megcsinálni, csak szervezett erőnkkel, DIREKTAKCIÓN KE­RESZTÜL. Mindenkor készen kell len­nünk a leghatalmasabb fegyve­rünk a direkakció, a sztrájk használatára, melyhez ki kell építeni az Egy Nagy Szerveze­tet, hogy az utolsó harcunk, az osztályok megszüntetése si­keres lehessen, miután minden munkaképes egyént, — a ka­pitalistákat is — munkába ál­lítunk, a munkát testvériesen felosztjuk, úgy szintén a mun­kánk gyümölcsét is. Megszün­tetjük a bérrendszert, munka- nélküliséget és a vele járó nyo­mort. Ezért érdemes harcolni min­den nap. Éhez kell az Egy Nagy Szervezet. Vi. szenesedett testett szedtek ösz- sze, de az eltűntek száma jó­val nagyobb. Ez is itt történt az elmúlt héten és bizonyos, hogy gazdátlanul marad a fele­lősség megállapítása, hiszen csak munkásokról van itt szó. Még egy “nagy” eseménye volt az elmúlt hétnek Los An­gelesben. A kommi barátaink ismét lejátszották a szerepüket egy éhségmars rendezésével. A nagy feliratos táblákkal sike­rült is bevenni a Plaza Parkot, amelynek az elérése után le is ejtették a szivükről azt a nagy malomkövet és ismét a csen­des emésztésnek eresztették gömbölyűre hízott testüket. Munkások! Tanuljatok már a mai és a múltak eseményeiből. Lássuk be, hogy az utcai fel­vonulás csak lárma a szerve­zettség nélkül, amelyre a tőkés osztály a füle botját sem moz­gatja meg. De az Egy Nagy Szervezet kiépítésével olyan ha­talmas erőt képvisel a munkás osztály, amely nemcsak a napi küzdelmeit biztosítsa, de lehe­tővé válik a részére ia bér rend­szernek a megszüntetése, hogy helyébe az Ipari Demokráciát állíthassa. együtt küzdj ek velük és vala­mennyi munkástársammal. Az október másodiki gyűlé­sen, minden két embernek ki­osztottak egy gyűjtő boxot és az azokkal összehozott összegek­ből egy segélyző üzletet nyit­nak, ahol a legszükségesebb élel­mi cikkeket fogják a sztrájko­lok között kiosztani. Hogy milyen lesz a harc ki­menetele, az nagyban a kör­nyék selyem gyári munkásai­nak, valamint a munkások ki­tartásának no meg a vezetők­től függ, hogy megmaradnak-e a munkások követelése mellett vagy mint rendesen történik ezeknél a vezéreknél, hogy a munkásokat eladják a gyárosok­nak a judás két garasért. R. LOS ANGELESI LEVÉL G. Bakos. Levél a Passaic, N. J. sztrájk zónából Az IWW-ban csak munkásoknak van helyük

Next

/
Thumbnails
Contents