Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-10-07 / 760. szám
1933 október 7. BÉRMUNKÁS 5 oldal A világmozgató erőtörvény — írja: M. L. B. Cleveland, O. — ÁLMATLAN ÉJEKEN... Hosszú éjeken, ha álom elkerül, A lelkem vágyva száll messze tájakon, Hol már az ébredés szent dala zendül, Harsogva dicsőn a munkás ajkakon. Látom az ébredő bus szenvedőket, Mint bátran néznek a csillag magasba; A glóriát, mely hőssé teszi őket, Látom, mint fordul a tél a tavaszba. Látom a bimbót, hogy pattan virágba, A proletárt, hogy széttöri a láncot; Látom, hogy boldog lesz ő is valahára, Hogy leráz magáról minden igát, jármot. Látom a nap keltét ragyogó sugárral, S elfelejtem fájó, ezernyi bajom, Tele lesz a lelkem csengő, vig kacajjal, Nyugodtan alszom el, mosollyal ajkamon. GLÜCK JENŐ. Az erőtörvényt mint természet törvényt látjuk az egész természetben. Minden változatnak, gondolatnak, érzésnek, észleletnek, élet és halálnak az urát. Földünk életében minden változásában, az egész világ- egyetemnek ő az éltetője és átalakítója, istennek alkotója és megsemisitője. Földünk felszínén minden változás a tűz és viz eredménye. A tűz, mely a föld bensejében ma is él, része annak a tűznek, a mely hajdan egy volt a napéval. Hajdan a föld egészen izzó, lángoló golyó volt, de felülete kihűlt, tetején hideg réteg keletkezett, csak a bensejében maradt meg a tűz, mely azonban mindig kissebb lesz. A föld egyre jobban lehűl, ennél fogva a bensejében forralt gázoknak is kevesebb hely elegendő, a feszitő erejük fogy, tehát ennek következtében a föld felülete sok helyütt behorpad. így keletkeznek a nagy tengerágyak. A behofpadás által szűkített gázok feszi tő ereje tehát ismét nagyobb lesz, a tűz sok helyütt újra ki akar törni, földagasztja a föld külső kérgét, igy keletkeznek a hegységek. Sok helyütt, ahol a vékonyabb a földkéreg, át is töri a föld kérgét ez a földalatti tűz, igy lesznek a tűzhányók. A föld a saját régi energiáját kihűlés közben kisugarazta, a föld elveszítette ugyan, de azért az az erő el nem veszett, a világűrben szétoszlott s valamikor hasznára lesz majd egy másik naprendszernek. A''nem tűz által okozott változásokat a föld felszínen, víznek köszönhetjük, de a viz is a meleg által okozott mozgások eredménye. A nap melege elpárologtatja a vizet, a melegített párákat a sűrűbb levegőrétegeket feltolja a magasba. Voltakép tehát a napsugárban meglevő mozgás az, mely felemeli a vizpárákat a levegőbe, persze csak annyira emelheti fel, a mig oly rétegekbe kerülnek, amelyek nem sűrűbbek mint a pára. Bizonyos magasságban megáll a vizpára és ösz- szegyülemlik, lesz belőle felhő. Vájjon hová lett az a mozgás, amely szükséges volt a vizpá- rák felemelésére? Az nem vész el, jön egy szél, amely lehűti a felhőket, megsürüsödnek és eső alakjában vissza esnek a földre. Erővel, a viz árkokat mos a hegy oldalában, rohanásában a völgyek zugaiban földet, sziklák törmelékét sodorja magával és viszi rohanva, vagy lassan hömpölyögve a tenger felé, táplálja annak gyomrát. A napsugarak által előidézett mozgás eloszlása ez. Amennyi mozgás kellett a légnemű vizpárák felemelésére, ugyanannyi mozgás jelentkezik a patak, folyók mozgásában .úgy, hogy a vízmosások a folyómedrek mind a napsugarak erejének eredménye, bármily formában nyilatkozik is meg. Hasonló oka van a szeleknek és viharoknak is. Ez az erőtörvény ott van természetesen az élet jelenségében is. Minden életnek a feltétele a nap, napvilág nélkül nem élhet semmi növény, kerteinkben, vagy az erdőben egy elrejtőzött gyöngyvirág, növényzeti nélkül nem élhet semmiféle állat. Minden növény anyaga főleg, szénből, hydrogénből és nitrogénből áll. Ezeket az anyagokat, a légből, a földből és a vízből veszi. Ezek az anyagok csak vegyü- letekben lekötve fordulnak elő, nem pedig tiszta állapotban. A szén pl. szénsav alakjában van meg. A hydrogén a vízben, a nitrogén a levegőben van meg. Hogy a szenet megkapja a szénsavból, hogy a hydrogént kiválassza a vízből, ahhoz energia kell. Ha az emberek akarnák gyárilag ezt csinálni, bizonyos gépekre s bizonyos erőre volna szükségük, mely a gépeket működésbe hozza, gőzre vagy villanyosságra berendezve. Honnan veszi a növény a gépet és a mozgást erre a célra? A gép, a felbontás eszköze meg van a növény szerveiben, gyökerében, leveleiben, háncsában. Az erőt pedig a nap szolgáltatja sugaraival. Hogy a napsugár vegyieteket tud előidézni és felbontani, azt igazolja a fényképészeti tudomány és alaposan fürkészi is azt, de észleljük ezért természetes tüneményben is, pl. a nap pirít ja az almát, de az sárgítja a faleveleket stb. Ez mind vegyítés a nap energiájának müve. Ha a nap kevesebb sugarat, kevesebb meleget vagyis kevesebb energiát juttatott a növénynek, úgy a növény is kevesebbet dolgozhatik. A szénsav, a szénnek és oxigénnek a ve- gyülete, minthogy a növény a maga teste felépítésére főlég a szenet használja fel, kell felbontani a levegő szénsavát a maga szereivel axigénre és szénre. Az oxigént nagyrészt kileheli, ellenben a szenet felemészti, azt egyébb anyagokkal vegyítve a maga teste alkotó részeivé építi. De mindéhez nem elég a növény szerve, a gépezet, mely azt a vegyi bontást produkálja. Ehhez erő kell, ezt az energiát a naptól kapja. Az állati élet azonban oxigénre szorul, tehát mi oxigént eszünk. Ha a levegőben kevés az oxigén, rosszul érezzük magunkat, pl. túlzsúfolt lakásban a hol sokan vannak és igy a levegő oxigénjét fölemésztik. A szabad levegő egészséges, különösen a fenyves erdőben jól érezzük magunkat, felüdülünk, vidámak leszünk, mert ott sok az oxigén, mert a fák is azt lehelik, s igy több az energiánk. (Sajnos, hogy a munkásosztály csak kis rétegének jut ki ebből az energia szerzésből, csak a gazdagoknak, hogy a gyári munkásság hallavány szinü. annak ő az oka és nem a napsugár.) — A növények az oxigént csakis a napban lehelik ki, abból tűnik ki, hogy éjjel nem lehelik ki az oxigént, mert a nap ereje nélkül nem tudják azt felbontani. Az árnyékban levő növény csenevész, mert nem kap a naptól elegendő energiát, jól lehet, hogy szervei ép oly egészségesek mint a többi növényé, de nincsen kellő ereje a vegybontás elvégzésére, olyan az mint egy pompás automobil mely alig mozog mert kevés benne a gazolin mely hajtja. A sápadt csenevész növényeknek csak a nap energiája hiányzik nyilvánvaló, mert ha a napra visszük, rövid idő alatt megerősödik, magához tér. Az energia mely a nap sugaraiban nyilatkozik, a növény szervezetében részben vegybomlasztó erővé válik, a másik része megkötődik, lerakódik a növény rostjaiban, magvaiban, amolyan tartalékraktára a felhalmozott energiának, — de ez is felszabadul, ha rostjait elégetjük lakásainkat melegítjük vele vagy ha magvait gyümölcs vagy kenyér alakjában megesz- szük, jóllakunk erőt kapunk tőle, testünket füti és mozgásra késztet, képesít bennünket. Az állati élet feltétele a növényzet, mert az állatok növényekkel táplálkoznak, még azok az állatok is, amelyek húsevők, mert ezek a növényevő állatok húsával táplálkoznak. Hogy éhes, nem kellőleg táplált állat nem képes mozgásra azt minden kocsis tudja, a kapitalista és a hadvezetőség is. Miért van ez igy ? Mert táplálék alakjában bizonyos mennyiségű erőt energiát veszünk magunkba, ha kevesebb a táplálék, kevesebb a felvett energia és igy kevesebbet adhat le, vagyis kevesebb munkát fejthet ki. 25 éves jubileum Kellemes visszaemlékezések keretében készül a clevelandi Általános Munkás Dalkör 25 eszténdős működését megünnepelni október 29-én, a Walton Avenuei Swiss Hallban. Az öreg dalárdát nemcsak Cleveland magyarsága fogja ünnepelni, de számos vidéki dalárda is testületileg fog megjelenni és fellépni, hogy ezáltal is elismerésüket nyilvánítsák az Általános Munkás Dalkör 25 esztendős működéséért. Az Általános Munkás Dalkör jubileumi ünnepélye művészi programjáért is találkozója lesz Cleveland és a környék magyarságának. AzIWWterjedése ALBANY, N. Y. — Az Egy Nagy Szervezet eszméje tért hódit a munkások között. Szeptember 17-én, a Workmen Circle Terembe, ahol Mahler munkástárs tartott beszédet a nagyszámú hallgatóság előtt nagy lelkesedéssel fogadták a forradalmi ipari szervezet üzenetét. A gyűlés után cselekedtek úgy mint azok akik megértették, hogy a munkásosztálynak az Egy Nagy Szervezetbe kell tömörülniök. Megalakították az itteni csoportot, amely a közel jövőbe erőssége lesz az IWW mozgalmának. W. R, DeGuera. AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGBA BELÉPTEK ÉS EDDIG BEFIZETTEK: Emil May, Cleveland....... 3.00 Louis Lefkovits Clev........ 4.00 A. Kucher, Pittsburgh..- 4.00 E. Farkas, Akron............ 1.00 L. Fischbein, New York.. 3.00 G. Wiener, New York....... 2.00 Miss Szajkó, New York 4.00 Miss E. Sárközy, N. Y.... 3.00 M. Vlasits, N. Y.............. 1.00 J. Pataky, New York....... 10.00 M. Stefanko, N. Y............ 3.00 J. Engl, N. Y.................... 5.00 J. Szoláth, N. Y................ 1.00 (Folytatjuk.) Az IWW-ban csak munkásoknak van helyük
