Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)
1933-09-30 / 759. szám
1933 szeptember 30. BÉRMUNKÁS 5 oldal SZILÁNKOK A munkásosztály felzabadu- lásának első és utolsó, de legfontosabb akadálya a mai rendszer és annak sallangjaiba vetett hit. Mindennapi életünkben lépten nyomon találkozunk ap- róbb-cseprőbb dolgokkal, melyek jelentéktelennek látszok, mégis nagy fontossággal bimak gondolataink formálására. Ezek az apróbb-cseprőbb dolgok lévén az egész élet felépítő részei. A munka, lakóhely, szokás, divat, szórakozás egyen- kint és összességükben mind szolgálják a holnap kilátásainak fogalmát. Ha az élet ezen tényezőit egyszer bonckés alá tudjuk venni, nyugodtan vizsgáljuk részleteit, úgy fogjuk találni, hogy nem ismertük a mozgató erőket. A múltban csak úgy tudomásul vettük ezeket a tüneményeket anélkül, hogy tudtuk volna a dolgok miértjét. Másszóval hittük. Ezen hitünk feltevéseken alapult. Hittük, hogy voltak vagyonban dúskálok és éhezők időklen időkig; hittük, hogy szorgos munkával felépithetünk egy kis otthont, még talán kastélyt is, hol öreg napjainkban szép virágos kertecskében gyönyörködhetünk unokáink gyügyögé- sében; hittük, hogy gyermekeink felnevelése biztosíték öreg napjaink bizonytalanságával szemben; elhittük, hogy a divat, szokás ésszerű, természetes. Aztán nagyon sokan hitték és hiszik, hogy a társadalom hasznos tagja csak az lehet, aki “megadja az istennek ami az istené, a királynak ami a királyé, a hazának ami a hazáé.” Mindezt hittük és még ma is sokan hiszik. Kiki a módja szerint. Eme hit külömbö- zősége társadalmi és gazdasági körülményeink szerint váltakozik. Más a munkás, más a kapitalista hite. Ez a hit végelemzésében azonban mindig és minden esetben a dolgok vizsgálat- nélküli tudomásul vételét jelenti. A vallás, ahogy ezt közhasználatban értelmezik, hiten alapszik. E kérdés vizsgálatánál igazán teljesen mellékes, vájjon az általunk közismert vallásos szekciókra gondolunk-e. A keresztyén, zsidó, budhista, con- pucionista, a földön fetrengő, (Holy Roller) a legelterjedtebbtől a legkisebb szektáig valamennyi egy alapból indul ki. Anélkül, hogy vitába bocsátkoznánk a vallásos szekciók bármelyikével, bírálva annak helyes vagy helytelenségét; avagy próbál-e néhány sor keretében perbe szállni magával az isten-fogalommal, megállapíthatjuk, hogy a hit mint ilyen egyforma elbírálás alá esik, ha vallásos szervezetek, vagy az uralkodó osztályok fentartását célzó más szervezetekről van is szó. — Neveljük önmagunkat, az uj generációt tisztán látásra, ne tűrjünk meg dogmatikus feltevéseket környezetünkben, és akkor eleve lehetetlen, elképzelhetetlen a megállapítás, melyet nem régen egy radikális lapban olvastunk, miszerint: “vallásnak van létjogosultsága a legfelvilágosultabb korban is, ha eszményeivel az egyetemes emberi haladást akarja szolgálni.” Ha ez a ”ha” nem volna ! Lehetetlen ezt a feltételező szót kitörölni, vagy nem megemlíteni e tárgygyal kapcsolatban. Amint a nem hivatalos történelem és a józan ész kritikája mint közvetlen, kézzelfogható bizonyítékot ad minden eddigi vallásos alakulatról, látható, hogy a természeti tünemények ismeretlen volta s az ebből természetszerűleg következő képzelődés volt a hit szülőanyja. Amilyen mértékben bővül az ember természet-ismerete, akként fogy a képzelődés szintere s az ebből táplálkozó intézmények hatása a hétköznapi emberre. Az ember-feletti ember (super-human) vagy az egyetemes ember, melyet a teológia ránk szeretne telepíteni, úgy jelentkezik, mint a foszlányokra bom- ladozó régi hit újabb, finomabb formában való feltálalása s mint ilyet, nem fogadhatjuk el. Megmaradunk a hétköznapi, szürke emberek mellett, ezek materiális érdekeit fogjuk feszegetni és küzdünk, törekszünk egy olyan társadalmat teremteni, hol az egyéni önzést elnyomja a gazdasági egyenlőtlenség eltörlése által szerzett egymásra utalás, egymás megbecsülésének ideálja. Hol az ismert dolgok észszerű kihasználása fölöslegessé teszi a képzelet homályában keresni ujhó- dást. Programunk ilyeténi értelmezése kézenfekvő eszközöket nyújt: ez az ipari demokrácia szervezése, építése. Ez a munka nem hagy erőfölösleget. S ha még hagyna is, azt mondhatnánk: csupán beteges agyú ember keres energia-oszlást misztikumban. Egészségesen gondolkozó ember kielégülést, inspirációt nyer a maga és embertársaiért végzett munkában. S—n. SZIGORÚ IDŐKET ÉLÜNK A fenti cim alatt egy hosszú cikkben teszen önvallomást a So. Bend, Ind., magyar újság arról, hogy a tizenötesztendős létezése alatt miért nem tudott a magyarmunkások között népszerűségre szert tenni, miért nem bízott meg benne a magyar munkásság. Bár az okokat most sem tárja fel, de hiszen a munkások úgy is tudják, hogy miért kellett és kell ma is állig begom- bolkozniok valahnyszor egy intellektuel ölti magára a munkás köpenyeget, hogy a beavat- l'anok előtt munkásnak, velünk együtt érzőknek és a mi érdekeinkért harcolóknak látszanak. Ezeknek a kispolgári újságoknak az egyedüli céljuk a megélhetés és itt is a minél könnyebb része ennek a ma nagyon is fogás kérdésnek. És hogy ezt keresztül is vigyék nem voltak válogatósak az eszközökben az “újságnak” nevezett nyomtatványuk áruba bocsátásával. Nyíltan szolgálják a gyárosokat, á. politikai job vadászokat és mindazokat, akik a hiszékenyek becsapása révén kívánnak jólétet csinálni. Ebben nem kivétel a so. bendi magyar újság sem, amely létezését is ennek a célkitűzés betartásának köszönheti. A gyárosok, az egyházak és a politikusok felkarolása mellett egy kis balra tolódás mutatkozik ennek a nyomtatványnak az előállításánál, amikor korlátlan helyet adott annak az országos “mozgalomnak,” amelynek célja volt a kisháztulajdonosok megmentése, a munkanélküliek országos segélyezése stb. akciók, amelyeknek benem vallott céljuk a munkásság forradalmi hangulatának a levezetése. "Mint az ország többi városaiban, úgy So. Benden is rövid életű volt ez a “mozgalom” mert az igazi nincstelenek hamar rá untak, de rájöttek arra is, hogy az egy-két dolláros segélyekkel maga a munkásosztály olyan köteléket vett a kezeire, amely akadályozza abban, hogy emberhez illő élet élése után törekedjék. Megérezte ezt a so. bendi m'agyar újság is és amig a lap NépgyülésNewY orkban Az a kísérlet, hogy Amerika népességét a fascista, a reakció szolgálatába állítsák, olyan rohamos erővel indul célja felé, hogy ha sürgősen a munkások tisztán látói nem akadályozzák ezt meg, meghatványozott eseményeknek lesz a melegágya Amerika is az olasz és a német reakcióknak. Ezt a közelgő veszedelmet fogyja ismertetni az a NAGY NÉPGYÜLÉS, amelyet az IWW new yorki csoportjai közösen rendeznek MOST PÉNTEKEN, SZEPTEMBER 29-én, este 8 órakor az IRVING PLAZA HALL, 15-ik utca és Irving Place nagy termében. A gyűlést az Industrial District Council of the IWW rendezi, amelyhez betartoznak az olasz, a finn, a spanyol, a német, a magyar, az orosz és az angol csoportok. nagyobb részén eddigi kitartói mellett hangoskodik, helyet ad és egyenes felszólítást, sőt tanácsot ad a munkásságnak arra, hogy nyomorúságának a megszüntetésére használja az egyedüli alkalmas eszközt a SZERVEZKEDÉST. És itt is szokatlanul messze megyen ez a polgári újság, mert megírja, hogy a munkásoknak szakita- niok kell az eddigi szervezkedési formákkal, amelyek inkább ellenük, mint mellettük küzdöttek és az IPARI SZERVEZKE- dést ajánlja a gyárosok, a munkaadók nagyipari megerősödésével szemben. Csak az idők jelének tulajdonítanánk ezt az erős balra tolódását ennek a polgári újságnak, ha a további soraiban nem tenne ajánlatot a munkásoknak, hogy melyik az a szervezet, melyhez csatlankozniok KELL. És itt árulja el a so. bendi magyar újság, hogy a munkások tartózkodása az elmúlt tizenöt esztendőben éppen úgy mint ma, jogos sőt szükséges volt vele szemben, mert amint hogy nem szolgálhatta a gyárosok és munkások érdekét egyidőben a múltban, úgy nem szolgálja a munkások érdekét a jelenben sem akkor, amikor az ipari szervezet mellett tör lándzsát és a TUUL szervezetet ajánlja, amelynek a neve is ellent mond annak, hogy az iparban dolgozók valamennyié érdekét képviseli. Mint az elmúlt tizenöt esztendő minden lapszámban csak fél igazságokat irt le amely roszabb a hazugsánál is, a so. bendi magyar újság most is elhallgatja ennek a szervezetnek a nevét, amely Trade Union Unity Legue, amely a nevében is kihiangoztatja, hogy a szakmák szervezete, azoknak a szakmáknak, amelyek a mai termelési viszonyok mellett mind nagyobb mérvben lesznek a múltak emlékei. Az ebben az ügyben lezajlott népgyülés, amelynek főszónoka a TÜLL angol előadója volt az elmúlt szombaton este volt megtartva és helyi tudósítónk arról számol be, hogy ez a mozgolódás sem lesz hosszabb életű, mint a háztulajdonosok megmentése vagy az ingyen levesekért lefolytatott forradalmi felvonulások. Arra azonban alkalmasak az ilyen akciók, hogy So. Bend amúgy is a szervezkedéstől elijesztett munkásait még zárkó- zottabbakká tegyék. So. Bend munkásainak éppen úgy kell szervezkedniök, mint az ország többi részein. Ha a helyzetükön igazán változtatni akarnak, úgy olyan szervezetet kell kiépiteniök, amely csak az ő érdeküket szolgálja. Az ilyen szervezetet nem ajánlani de támadni fogja a gyárosokat és a politikusokat szolgáló polgári sajtó. e Az IWW-ban csak munkásoknak van helyük
