Bérmunkás, 1933. július-december (21. évfolyam, 746-772. szám)

1933-09-23 / 758. szám

1933 szeptember 23. BÉRMUNKÁS 5 oldal A nyugtalanság fokozó­dik a Sweetshopokban NEW YORK, N. Y. — A korlátlan kizsákmányolás eile ni tiltakozás az utóbbi hóna' pókban százezreket szólitoti sztrájkba az itteni sweatshop- pókban. Egyetlen hét alatt töbt mint ötvenezer munkás lépetl sztrájkba, külömböző foglalko­zási ágakban, akiknek nagyobt része nő. » A női ruha díszítésnél, gyön­gyözök és kivarrók léptek sztrájkba az elmúlt héten kö­zel 30.000. E számból tízezer a gyárakban és 20.000 haza vitte a munkát, melyet a háznál még gyalázatosabban fizettek mint a gyárakban. A gyárak­ban foglalkoztatottak szervez­ve vannak az International La­dies Garment Workers Union- ba, de a tenement házakban dolgozók teljesen szervezetle­nek. A követelés heti harminc óra munkaidő és 20% béreme­lés. Ugyancsak az elmúlt héten lépett sztrájkba 25.000 alsó­ruha készítő munkás, miután ia sztrájknélküli megegyezés reménye teljesen eloszlott. A Union tisztviselők és munkál­tatók megbízottai hosszabb tárgyalások után sem bírtak megegyezésre jutni. A sztrájkot a White Goods Workers Union vezeti. Nagy hátrányára van a mun­kásoknak, hogy a tüipar külön­böző ágaiban foglalkozott, de hasonló munkát végzők, kü­lönböző időkben és egymástól elszigetelten sztrájkolnak, hol­ott valamennyinek egyszerre kellene abba hagyni a munkát. Pár héttel ezelőtt a női selyem ruha készítők, később a mosó ruha készítők, még később a díszítők és végül a fehérnemű készítők léptek sztrájkba. Ez a szakszervezkedés mottója. Az Ipari Szervezet mind ezen mun­kásokat egy Ipari Szervezetbe szervezi és sztrájk vagy kizá­rás esetén egy mindért és mind egyért cselekedne. A munkás­ság sikeres harcainak a kulcsa az Ipari Szervezkedés, amint azt az IWW hirdeti. EMBER EMBER ELLEN Sztrájk a Belaire, Ohio üveggyárban Ohio állam legnagyobb üveg gyára van ebben a kis város­ban, amelyben a munkások szin­tén a munkabeszüntetést vá­lasztották a munkán való össze- esés helyet, amit ebben az arany országban a munkásnak juttat­ni tudnak. Már második hete hogy sztrájkban vannak a munkások, természetes, hogy itt sem álta^ lános a sztrájk, mert csak rész­ben jöttek ki azok, akik heti fizetésen voltak. A darabszá- msok, akik a hosszú munkaidő mellett valamit még tudnak keresni, azok ott maradtak, hogy bent a munka mellett es­senek össze. Kimentem a sztrájkolok köz­zé és kerestem a sztrájk bizott­ságot, hogy megtudjam a kö­vetelésüket és arról értesültem, hogy semmiféle követelést még nem nyújtottak be. Ők várnak, hogy az NRA képvi- lője Washingtonból eljön és el­intézi az ügyüket. Az itteni üveggyárnak csupa fiatal munkásai vannak, akik szervezkedésről eddig nem hal­lottak. Amikor mondottam ne­kik hogy a bent levőket kell ki­hozni, hogy a szolidaritással meg törjék a gyárost, akkor eszméltek csak rá, hogy ezen az utón ők maguk is már régen elintézték volna az ügyüket. Talán ez a megmozdulás meg­nyitja a szemüket ezeknek a munkásoknak és foglalkozni fognak a szervezkedéssel, a szo­lidaritás ezen megnyilvánulásá­nak a lehetőségével hogy hely­zetük gyökeresen megváltoz­zék. M. C. Az emberi szó gyökérjelen- téseinek, a mai tévútra ment át­lagértelmiségtől autonom ösz- szefüggéseire kell gondolnunk, ha hősi küzdelemnek nevezett “ölések” leírásáról e kifejezésre találunk: “ember ember ellen küzdött.” Ez a banálisnak lát­szó mondat a legtömörebben magábanfoglalja minden embe­ri történelem embertelen karak­terét. Nem tartom rámtarto- zónak semmiféle “izmus” érde­két szolgáló reklámgyártást, sem a szociális elméletek gya­korlati igazolódásának bizonyí­tását ; egyszerűen csak arra kívánok rámutatni, hogy az egyén mai fejlődési lehetősé­gei s az egyéni problémák mennyire érik el azon állomá­sokat, melyek már elméletek és emberi elvek végleges ered­ményi álláspontjai. Bebizonyí­tott dolog hogy a tömeg, mint értelmi alany, alkotó egyedei- nek értelmi színvonalán jóval alul áll; szinte kiáltó cáfolata az emberiségnek, mint szellemi értékbe vetett hitnek s minden­re inkább garancia, csak nem a fejlődésre Igen egyszerű, de kevesek levonta következtetésre juthatunk ebből, mely para- doxonszerü ugyan, de igaznak kell lennie, mert olyan hiteles bizonyítékunk van rá, mint a történelem (mely idevágóan véletlenül hiteles.) Ha a tö­meg bizonyos hatásokra, az egyedei qualitásának megfele­lő szint alatt reagál, ez azt je­lenti, hogy bizonyos kötöttség­ből szabadul fel cselekvésekor, mely kötöttség csak az egyént köti s csak magános egyénné, Változatlan a kalaposok sztrájkja CHICAGO, ILL. — A 4.500 női kalap készítő munkás sztrájkjában semmi változás e sorok Írásáig nem történt. A sztrájk körülbelül száz gyá­rat érint és a megegyezésre ez ideig semmi kilátás. A sztráj­kot a hosszú munkaidő és ala­csony bérek idézték elő, bár a gyárakban a hivatalos munka­idő 36 óra. Ezt azonban sehol- sem tartották be a sztrájk ki­törése előtt. Egyes helyeken a munkások már reggel hét óra­kor kezdtek dolgozni, azonban az időt csak 8:30kor rekordol- ták, este pedig 4:30kor és az­után még tovább dolgoztak. Más helyeken, pedig a hivatalos munkaidő leteltével házhoz vit­ték a munkát és másnap szállí­tották vissza. A hét folyamán zavargások is voltak. A sztrájkolok kísér­letet tettek a Lapman Bros. kalapgyárban dolgozók kihívá­sára, ahol nagyszámú sztrájkoló jelent meg reggel, amikor a munkába mentek a bent dolgo­zók. A tömeg picketelés egész nap tartott a gyár körül,- mely rendőr kordonnal volt körül­véve. Este amikor a bentdol- gozókat a várakozó automobi­lokba kalauzolták, hogy a pi- cketvonalon átszállítsák őket, a picketek kísérletet tettek, hogy hozzájuk férkőzzenek, amit a rendőrség megakadályo­zott heves összecsapások után. A nap eredményeként vagy 50 sztrájkoló leányt tartóztattak le. FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA 1933 szept. 3—16-ig. J. Kovács, Cleveland........ 1.00 MBSZ. East Pittsburgh.. 64.13 J. Villand, Cleveland........ 1.00 F. Smith, Cleveland........ 5.00 J. Varga, Pittsburgh..... 2.00 PASSAICON, N. J. 60 Dayton Avenuen, minden vasárnap este 8 órakor gyűlést vagy vitaestéket tartanak a Bérmunkás olvasói, amelyen szívesen látják a magyar munkáso­kat. de nem e korlátolt fenyegető tö­meg öntudatos egyedévé való fejlődését egedi meg. Az egyén­ben levő reagáló képességnek a saját egyéni hatóterületéről va­ló egyed leszorítását, az egyén más irányú fejlődésével való lépéstartás megakadályozását jelenti ez a kötöttség, s a tőle való szabadulást a tömeg. Mi sem természetesebb, hogy a tö­meg csak oly megnyilvánulásra képes, mely megnyilvánulás a szóbanforgó képesség nyers, egyállapotu, fejletlen jellegének bélyegét nyomja a tömeg tény­kedésére s igy ez nemcsak a kötöttségnek, hanem az embe­riességnek is ellene szól. Az egyén fejlődött, a tömeg nem s az egyéni zseni fejlődő embe- riesség-szülte elméletek az azo­kat megvalósítani akaró tömeg kezében embertelenséggé vál­nak, vagy legalább is váltak eddig. Ma azonban másként áll a dolog. Az egyén, mielőtt még gondolkodás nélküli cse­lekvő tömegegyeddé válna, ép­pen azon körülmények folytán kényszerül gondolkodni, me­lyeknek megszüntetésére verő­dik össze a tömeg, s felébredt egyéni öntudatából fog össze­tevődni a tömegszabadakarat, mely csak azon ténykedés igen­lése mellett foglalhat állást, a saját természetéből származó törvények szerint, melyeknek el­méleti alapja az egyén értel­misége előtt meggondlás tárgya volt. A vezetett tömeg helyére az öntudatos tömegnek kell ke­rülnie s kerül is, mihelyt a ma öntudatos egyéneiből előáll. Az eddigi küzdelmek embertelensé­gét az emberi fejlődés uj fá­zisa követi, ahol nem ember küzd ember ellen, hanem em­ber az emberért. Ezért jelent visszaesést minden olyan tö­megmegmozdulás amely ha ké­sőbb öntudatossá is válik a ve- zetettből, nem egyetemes em­beri célért, hanem fölöslegek egyeduralmi halmozásért tör­ténik, oly javak görcsös birtok- bantartása, vagy megszerzése érdekében, melyek mindenkié lévén, mindenkinek szüksége­sek s fölösleget jelentenek mindaddig azok birtokában, akiknek nincs meg a hozzávaló természetes tulajdonjoguk. Mindezek talán a frázis ha­tását keltik csupán, de mind­addig aktuális és élő frázisok maradnak, mig ember ember ellen küzd s mig forradalmak bünhödést vélnek hozni negativ okozóikra, s mig a helyet vál­toztató elnyomók és elnyomot­tak nem érdemlik meg egymás sorsát, mert régi helyükön vagy joguk nem volt a maguk­éhoz, vagy jogtalanul szenved­ték el azt. Ember Tamás. OLVASD AZ IndustrialWorkert Az IWW-ban csak munkásoknak van helyük

Next

/
Thumbnails
Contents