Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-03-18 / 731. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1933 március 18. MUNKA HÍREK TRIADELPHIA, W VA. . Tudósítom önöket az itteni ipari helyzett felől, amely nem mutat semmi javulást, dacára annak, hogy a Walley Camp Co. ismét megnyitotta a múlt ősszel bezárt 3-mas számú bá­nyáját, ez csak készülődést je­lent, a compánia és a fék Uni­ók részéről, mint amilyen az UMW és NMU. Hogy a bányászok harcát és egységét iSmét megbonthassák, hogy még a mainál is nagyobb megaláztatásokba és nyomorul­tabb helyzetbe taszíthassanak bennünket, mint ahogy tették ezt velünk sorozatosan évről- évre, már számát sem tudom hányszor, de tovább már nem tehetik, mert már látjuk, hogy kiknek az érdekébe verettek agyba-főbe bennünket és most is ehez hasonló okokból teszik meg az előkészületet a 3-as számú bánya megnyitásával, hogy legyen benne néhány bá­nyász mielőtt az 1-esből sztrájkba jönnének és a töb­bit majd elvégzi az NMU meg az UMW, hogy a bánya meg­teljék. A hangulat az, hogy a bá­nyászok ismét sztrájkot akar­nak, de a sztrájkra szervez­kedni kellene, nem pedig szer­vezetlenül sztrájkolni, az kész elbukás, mert először szervez­kedj, akkor sztrájkolj öntuda­tossal Az hírlik, hogy április else­jén akartok sztrájkolni, mért éppen április elsején? Miért nem most. Miféle szerződése­tek van a bányabárókkal, hogy ép április elsején akartok sztrájkba menni. Sztrájk nem késő, minél előbb annál jobb, nem-e jobb lenne most sztrájk­ba menni, mikor a Walley Camp is kezd dolgozni és nem volna emberanyag ? amivel a bányáját üzembe tudná helyez­ni, vagy megakarjátok azt is várni, hogy a “dendi lájn” ki- zöldüljön. Ha akartok tudato­san sztrájkolni, akkor szervez­kedjetek Egy Nagy Szervezet­be, mert ha szakszervezetileg szervezkedtek mint a múltba, úgy ezután sem ér benneteket egyébb mint a vereség. St. Kóta. A KANNÁZÓ TELEPEKRŐL. Pittsburg, Californiában, most végződött be a szardínia kannázás, ugyan ezen a telepe­ken, gyümölcsöt és paradicso­mot, valamint más zöldség fé­léket is kannáztak. Amint kide­rült szabotálás történt a szardí­niával, amit éppen most kür­tőinek a lapokon keresztül, hogy “vásároly amerikai árut, amerikai dolláron.” De azt nem, hogy a múlt nyári nagy melegségtől, megromlott 1000 gallon paradicsom levet, mely megsavanyodott, megromlott, újra főzték, s a kannázott szardíniát belerakva mint Ízle­tes szószba, s elszállítva a chi­cagói, valamint a new yorki kosher fogyasztóknak, a zsidó rabbi felügyelete alatt. Amikor a munkásoktól kér­deztem, hogy igaz-e ez a hir, azt a feleleteit kaptam, hogy úgy sem mink esszük meg. Ezt a tényt, egy ott dolgozó bará­tom adta tudtomra, akinek ne­vét nem írhatom meg, legin­kább a rossz munkaviszonyok miatt. A női munkások közül a leg­öregebbeket tették ezen meg­romlott paradicsom szószban kannázott' szardíniáknál való munkához, akiket éjnek idején, reggel 5 óráig dolgoztattak, ami gyanússá tette az egész dolgot a munkások előtt is, csak az öreg felvigyázó rabbi előtt nem. Tehát a keresztény műveze­tő, aki mellékesen az Americ­an Légiónak tagja kedveskedett ilyen finom kétszer főzött sza­gos paradicsomba rakott kosher szardíniával, a kosher halat kereső vásárló zsidóknak. A. F. SOUTH BEND. Tudatom, hogy itt South Benden már mutatkozik a Roo­sevelt - prosperitás. Ugyanis a Studebaker gyár febr. hó 27- én, beszüntette a termelést, és bizonytalan időre bezárta ka­puit. A bezárás okát a bankok bukásával magyarázzák kap­csolatosan. A Studebaker bérrabszolgák, megérdemlik sorsukat. Mert nem szervezkedtek, a bérmun­kások Egy Nagy Szervezetébe, az IWW-ba. Most álmélkodhat- nak a történtek és a történen- dők felett. És még most sem szervez­kednek. Inkább csak lesnek. Várják a holnapi napot, hogy majd a sült galamb a szájuk­ba repül. Nem érdemlik meg, még azt sem, hogy reájuk süs­sön a nap. És egyben tudatom, hogy a kommunista párt ismét gyű­lést hivott egybe, márc. 4-én, d. u. 2 órára. Ami Roosevelt beiktatásával kapcsolatosan az uralkodó osztály megfélemlí­tése lett volna. De ezúttal nem a városháza elé, hanem a City plazára ami az Union Station- nal szemben van. (New York Central és Grand Trunk rail­road depo.) A gyűlés tárgya a már meg­szokott társadalmi biztosítás, ingyen viz, gáz, villany vilá­gítás és egyébb fonákságok voltak. Amikkel a mai rendszert csak védelmezik a munkásság nyomorát pedig kitolják, meg­hosszabbítják. Azonban a tömegakció mint ahogy ők remélték volna nem sikerült, mert csak vagy ezer személy (még ha megolvasták volna akkor sem lett volna több) jelent meg a helyszínen. Ez is mindig hullámzott, mert az egyik jött, a másik ment, megunva azt a sok badarságot, amit ezek a koca politikusok össze-vissza kiabáltak. Végre a nagy garral hirdetett cécó 4 óra 30 perckor végett ért. Ezek a vörösre mázolt utcai forradalmárok, még mindig nem akarják meglátni, hogy utcai bohóckodással semmit sem lehet a kapitalizmustól ki­harcolni. Ahoz iparilag meg­szervezett erő kell, úgy amint azt az IWW hirdeti és tanít­ja. Úgy gondolom, de a jelek­ből ítélve South Bend munkás­sága is rövidesen hátat fordít ezeknek a minden hájjal meg­kent féker politikusoknak. Mert az utcai bohóckodás a munkásság részére csak heku- ba. Van itt egy ing gyár, úgy nevezik, hogy Shirt Factory. Ebben a gyárban évekkel eze­lőtt dolgozott vagy négy ezer nő. De a gépek fejlődése foly­tán ez a szám nagyon reduká­lódott. Jellemző e gyárra, hogy ott még semmiféle mozgalódás,! vagy bérharc nem volt. A gyár! még karácsony előtt való he­tekben este kilenc óráig dol­goztatott egész karácsonyig. Most azután pénteken márc. 3-án, bezárta kapuit. Ugylátszik, tisztelt munkás­társak, hogy az összeomlás ha­marább bekövetkezik, mint mi vártuk, ami készületlenül ta­lálja a munkásosztályt. Frank Szuch. BELLAIRE, OHIO. E hó 5-ére konvenciót hirde­tett az idő előtt elvénhedt gye­reke a K. P.-nak az úgy neve­zett NMU. Nagyobb hatás ked­véért ingyen szendvicseket hir­dettek a megjelentek részére. Ösmerve ennek a féker bandá­nak a múltját, jelenét, és tud­va, hogy milyen cirkuszi bo­hózat lesz ott, de azért egyébb dolog híján még is rászántam magam, hogy elmegyek. A konvenció folyamán rámutat­tak mindenféle hibákra. Governon Whitenak, minden oldalról megvitatták kormány­zói működését, de persze ar­ról egy szó sem történt, hogy 1931—32-ben úgy ők mint a UMWofA összefogva letörték a bányászok sztrájkját és igy lehetetlenné tették a bányá­szoknak szervezett erőhöz jutt- ni, kiszolgáltatva őket a bánya­bárók kénye-kedvének, ennek a két szervezetnek a NMU és UMWofA köszönhetik azt a rettenetes elnyomást, amely­ben élnek. De persze féker mivoltj ük­höz híven, mivel tavaszodik is, foglalkoztak avval is, hogy az ohioi bányákat meg kell szervezni és sztrájkba vinni. Éppen azt akarják megismé­telni, amit a múltba cseleked­tek, hogy nyárára viszik ki a bányászokat sztrájkba, amikor a legbiztosabb a bukás. Mit szóltok ehez bányász munkás­társaim ?! Ennyit erről az ingyen szend vicses konvencióról. Tudva azt, hogy a bányamunkások ösme- rik már ezeket a jó madara­kat és résen lesznek ha meg­jelennek a fönt nevezett szer­vezők. Tisztába vannak avval a bányászok, hogy a múlt sztrájkokat is a párt és vezé­reik érdekébe használták ki, ellenértékűi adtak a bányá­szoknak hangzatos jelszavakat, hogy éljen Szoviet Russia és le Hoover elnökkel. Az ameri­kai bányász dögöljön meg éhen Nem igy volt? Nem mulaszthatom el a bá­nyász munkástársaim figyel­mét felhívni egy tényre és ez az, hogy ma már mindenki tisztába van avval, hogy a mai pénzrendszer erősen ingadozik, idejét múlta, de van-e egy szervezet még amelyik a pénz, vagyis a bérrendszer megszün­tetésére és egy közös társada­lom megszervezését tűzte ki céljául az IWW-n kívül? Mivel az IWW-n kivül ez egyiknek sem célja. Ha bár­milyen hangos forradalmi jel­szavakat használ is, más szer­vezet a legjobb esetben is a mai rendszer székért tolja. Szervezkedjünk egy szebb jövőért az IWW-ba. A. N. WELLSBURG, W. VA. Ezen a vidéken már beütött a Roosevelt prosperitás. Van­nak bányák amelyek csak órá­kat dolgoztatnak hetenként. A Pittsb. W. Va. Coal Co. a bá­nyáit mind lezárta ezen a vi­déken. Ez a compánia 25 cen­tet fizetett tonnánként. Kőért, vízért semmit. A cárét a bá­nyászok húzták és nem a muli, most mind ezt a sok jó áldást elveszítették. A McKinleyville-i bánya 8—10 órát dolgozik he­tenként, tonnánként fizet 28 centet, egyébbért semmit. A Wabash vasút mentén egy pár kisebb bánya megbukott. A Wheeling, W. Va. melletti Costanzo Coal Co. bejelentette, hogy a bányászainak nem tud fizetni, de ha a bányászok haj­landók egy ideig fizetés nél­kül dolgozni, akkor a bánya üzemben marad. Ebbe a bányá­szok fele bele ment, dacára annak, hogy a compánia még csak stóri hitelt sem hajlandó adni. A valóságban ezen a vidéken sok plézen a nép éhezik. Egyes helyeken, az iskolában az is­kolás gyerekeknek adnak va­lami kevés ételt, de a család­tagoktól már megvonták a Red Cross lisztet is. A munkások hangulata olyan mint szokott lenni, csak egy kicsit jobban megvannak juhászkodva, leg­több része hangoztatja, hogy Roosevelt elveszi a milliomo­soktól a pénzt és akkor min­den nap lesz munka, és hogy Roosevelt 7.50-et fog fizettett- ni egy napra. így egyenlőre még csak hal­lani sem akarnak a szervezke­désről, de remélve, hogy ha­marosan felösmerik azon tényt, hogy úgy Roosevelt vagy bár­ki más is lenne az elnöki szék­ben nem tehet mást mint gaz­dáját, a tőkés osztályt szolgál­ja. A munkásság senkitől setn várhatja helyzete javítását, a helyzet csak annyit javul, amennyit ő maga kitud kény­szeríteni, előbb utóbb félre kell hogy tegyék a tunya, gyáván mástól várást, és emberekké vállva már egyszer sorakozza­nak oda, ahol minden bérért dolgozó munkásnak a helye: az Egy Nagy Szervezetbe, az IWW-ba, és azon keresztül megfogjuk csinálni azt, hogy emberi életünk lesz, és nem kell alamizsnáért várnunk. Tutósitó.

Next

/
Thumbnails
Contents