Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-02-25 / 728. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS ^^Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending — ______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ VOL. XXL ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1933 FEBR. 25. A^rrr T : NUMBER 728. SZÁM.-------------------------------------------—------------------------------------------------—------------------------------------------------------------------------------------------------­Országos “Free Mooney” kongresszus Tom Mooney felszólítja az összes munkás szervezeteket a kong­resszuson való résztvételre. Tizenkilencharminchárom tavaszán országos (Free Tom Mooney” kongresszus van készülőben, mely Chicagóban lesz meg­tartva április 30—31-én, május 1—2-án. A kongresszuson való részvételre Tom Mooney felszólítja az összes AFL és a Railroad Brotherhood és minden más szakszervezetet, valamint az összes munkás szervezeteket és libe-$-----------------------------------------­ralis egyesületeket. A kong­resszus a “Tom Mooney Mould­ers Defense Committee” irá­nyítása alatt van készülőben. Az előkészületeket kerületi értekezleteken fogják megbe­szélni, melyek az Egyesült Ál­lamok külömböző ipari központ­jaiban lesznek megtartva. A san franciscoi értekezlet feb­ruár 12-re volt tervezve. Ha­sonló értekezlet lesz New York­ban március 12-én. Tom Mooney a következő felhívást bocsájtotta ki a kong­resszus érdekében. Az alábbi felhívás célja egy “Free Tom Mooney Kongresz- szus” utjának az egyengetése, melynek feladata lesz kidolgoz­ni a végső harc terveit szaba­don bocsáj tásom érdekében. Felszólítok minden AFL helyi, kerületi, állami és országos csoportot, a vasúti Brother- hoodhoz tartozó összes szerve­zeteket, az összes munkás szer­vezeteket — politikai, gazda­sági, védelmi, atlétikai, testvé­ries és kulturális és az összes liberális egyesületeket, vala­mint mindazokat akik rokon­szenveznek a munkásság ügyé­vel, hogy válasszanak két-két delegátust ezen kongresszus­ra. A munkásság elnyomása az Egyesült Államokban oly fok­ra jutott, mely ismeretlen volt még a rabszolgák előtt is és ugyanakkor néhány nemzetkö­zi bankár a világ koronázatlan királya lesz. Én ezen állapotok ellen minden tehetségemmel harcoltam és mert ezt tettem, a munkásosztály ellenségei ösz- szeesküdtek ellenem, mert szim­bóluma voltam a jogokért való harcnak. A szabadon bocsájtá- som érdekében folyó harc le­gyen a központja a munkás­ság harcának a munkanélküli­ség, bérlevágások és éhség el­len. A Free Tom Mooney kong­resszus összeköti az én harco­mat a munkásság minden har­cával. Most van az ideje, hogy egyesítsük erőnket az osztály­harc összes foglyainak szabad­ságáért és az elnyomatás ellen, szin, faj, vallás és nemzetiség­re való tekintet nélkül. Minden munkásnak, akiben csak egy szikrája is él a harciasságnak, vagy a forradalmi eszmének, akinek egy csöpp vörös vér fo­lyik az ereiben, kell, hogy harc­ba szálljon saját maga és esa­(Folytatás a 4-ik oldalon) 500 bank becsukott Michiganben A UNION GUARDIAN TRUST COMPANY BUKASSA MIATT BEZÁRTÁK AZ ÖSSZES BANKOKAT, MERT AZOKNAK A BUKÁSÁT IS MAGÁVAL HOZTA VOLNA. DETROIT, MICH., febr. hó. — Nagy riadalom lett kedden az egész Michigan államban, kormányzói parancsra becsuktak minden bankot, hogy megmentsenek többet a bukástól, mivel egyik legerősebb bank, a Union Guardian Trust kénytelen lett volna február 14-ére lezárni, 20 úgynevezett központi bankkal egyetemben mely, Michigan külömböző részein vannak. Eerv lyen bukás pánikot s más ban­koknak a bukását is magával hozta volna. ALL A HARC DETROITBAN A Bérmunkás tudósítójának jelentése. DETROIT, MICH., febr. hó. — Múlt heti tudósításunk óta, változatlan lelkesedéssel és kitartó elszántsággal tovább folytat­ják elkeseredett küzdelmüket, a sztrájkoló Briggs munkások. A vipera sajtó és a munkáltatók szövetsége koncentrált erővel ve­tette magát a jogos követeléseikért harcoló munkásokra, de so­raikról, mint kősziklákról pattan vissza minden terror. , Miután a dudvát és szemetet, mely a politikusok beavatko­zásának formájában közöttük lerakodott — kiseperték, soraikat újjászervezve, megerősítve, seregszemlére gyűltek össze. Felemelő látványt nyújtott a sztrájkolok felvonulása a Mack Ave-i telepről Highland Parkba. Több mint 2000 sztrájkoló, 700 autó kocsin demonstrálta, hogy bérharc van Detroitban. Plakát, jaikról mellőzték a mitsem jelentő politikai frázisokat, melyek igy igazán a sztrájkot szimbolizálták. “A hatalom kulcsa, a munkások szolidaritása.” “Szervezkedjetek.” “Legyetek igazi emberek. — Ne aljasodjatok le sztrájk­törőknek.” “Vásárolj amerikai árut. — Mivel?” “Egy mindért, mind egyrét. Szervezkedjetek.” Szívbe markoló kiáltvánnyal fordultak azokhoz a munkások­hoz, kik a sztrájkot cserben hagyva, felvették a munkát. A Highland Parki telepről, még 400 munkás vesz részt a sztrájk­ban. A bentiek is elégedetlenek s inkább gyöngeségből, a terror megfélemlítése alatt, mint rosszakaratból hagyták munkástár­saikat cserben. A telepen olyan a hangulat, hogy csak a legna­gyobb éberséggel és a karhatalom állandó készenlétbe tartásával tudják az újbóli kivonulást megakadályozni. A többi telepeken áll a harc. Kedvezőtlen időjárást és szen­vedést figyelmen kívül hagyva, serényen folyik a piketelés. Amig a Briggs munkások felvonulásokat rendeztek, a Hud­son munkások visszavonultak munkahelyeikre, a gyárba. A di­rekt akció, meghozta rövid pár nap alatt, a kívánt eredményt. Követelésük, többek között, 20 százalékos béremelés és másfeles fizetés az over-time-ért. Valamint a mühelybizottságok elisme­rése. Hudsonék, éppen a kiállításokra készültek és igy a spontán sztrájk teljesen készületlenül találta őket. Mit tehettek egyebet. Minden követelés teljesítését megígérték, mert mindkét üzemük paralizálva volt a sztrájk miatt. Ám nagyon ravasz az Ígéret, ők is állítottak föl követelést munkásaiknak. Ez a követelés pedig, igen gyanús, noha a mun­kások megadták nekik. Ugyanis a munka fölvételét követelték a munkásoktól elsősorban s csak azután kerülhet sor az ellenté­tek elsimítására és végleges egyezségre. Nekünk, kik a munkáltatók ilyen okoskodását, már a múlt­ból ismerjük, nagyon gyanús a dolog. S ha mégis beváltanák az ígéretet azok után, hogy a munkások már fölvették a munkát, az kizárólag, a még mindig puskaporos sztrájk hangulat miatt fog történni. A Hudson munkások rövid győzelme és munkafelvétele egyébként sok bírálatot von maga után. De figyelembe kell ven­nünk azt is, hogy hiányzik ott is az osztályharc gyakorlata és a szolidaritás tökéletes felismerése, még távol áll úgy a Hudson, mint a többi autógyári munkásoknál. Ma még csak rokonszen­veznek, de ki tudhatja, hogy holnap... már; nem e rokonszenvi sztrájkolni fognak. Ez volna azután egy igazi sztrájk. Bár már látnánk.. . Szombaton úgy a kormány­zót, mint a pénzügyminisztert és kereskedelmi minisztert s a Federal Bank kormányzót, va­lamint a bankárok szövetségé­nek a fejeit össze hívták, mi­ről senki nem tudott, hogy az általános pánikot és több száz michigani banknak a bukását megakadályozzák. A közel 60 órás tárgyalások után arra kér­ték akormányzót, hogy egy 8 napos, mely alapjában véve 10 napos úgynevezett “Bank Hol- lidayt” rendeljen el, mely idő alatt a bankok valamilyen for­mában lélegzethez jutnak a amit lehet megmentenek. Az intézkedés zavart oko­zott az egész államban. A munkásoknak járó fizeté­seket vissza tartják, s ahol checkekben fizettek igy azt se­hol einem fogadják, a privát check acountok sem érnek sem­mit, mert nem mernek checke- ket elfogadni, nem tudják me­lyik bank lesz képes kinyitni az ugynevezet ünnep után. Vá­rosi s gyárak vezetőségei nem képesek munkásaikat fizetni. Sokan éheznek dacára, hogy van pénzük vagy a bankban vagy mint munkabérben vagy checkben, sőt nagyobb értékű papírpénzt nem akarnak sehol beváltani. Az újságok mindent elkövet­nek, hogy a népet megnyug­tassák, sőt a legnagyobb ha­zugságoktól sem riadnak visz- sza. Azt írják, 20 millió dol­lár érkezett ide aranyban, más­nap már 25 milliót helyeztek kilátásba, de egyszersmint azt is hírül adták, hogy a bankok­ból lehet lesz pénzt vissza von­ni, de csak az összes betétnek 5 százalékát, ez vonatkozik a gyárakra, valamint a nagyüz­letekre is, akik nem volnának képesek a munkásokat fizetni ezen összegből. Úgy látszik nem csak a Union Guardiant, de más ban­kokat is meg akartak mente­ni azzal, hogy csak 5 százalé­kot szabad vissza vonni a beté­teknek s azzal a jelentéssel, hogy 25 millió dollárt hoznak ide más városokból, csak azt bizonyítják, hogy az itteni bankok üresek voltak s hogy az itteni pánikot megakadá­(Folyt. a 3-ik oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents