Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-06-24 / 745. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1933 junius 24. Kommunista és egy szociáldemokrata beszélgetése A SEMMI ÉS A VALÓSÁG... — Jó. .. Ezt mondta és elhallgatott. De ebben a kétbetűs szóban annyi fojtott dac és olyan éles kihívás volt, hogy a másikban fölforrt a méreg. — Mi az, hogy jó. Mit nagy- képüsködöl. Azt hiszed ezzel elintézed a kérdést? Olyanok vagytok, mint a gyerekek. Játékosak és makacsok. Beleszédültök a játékba és ne adj isten, hogy hallgassatok az értelmes szóra. Azt hiszitek talán, hogy mi nem szeretnénk, hogy mi nem akarjuk, hogy minden máskép legyen, hogy a dolgok megváltozzanak? Hát ugyan miért ne akarnók ? Nekünk talán külön boldogság. .. — Nem, azt nem hiszem. De meg vagytok mérgezve a demokrácia mákonyával, a “fokozatos fejlődés” bolondgombájával. Nem látjátok, hogy az egész világ roskadozik, az egész kapitalizmus nyavalyába esett és soha jobb alkalom nem volt a megrohanásra, a világforradalomra, mint most... — Óriási! Az is jellemez benneteket, de még mennyire, hogy olyan egyszerűnek tudtok mindent .Csak semmi komplikáció. A kapitalizmus bajban van és csakugyan bajban van. Csakugyan recseg-ropog minden eresztékében. Csakugyan csődbejutott. Dehát azért az a “megrohanás” mégsem megy olyan egyszerűen. Vagy ha igen, hát akkor miért nem csináljátok meg. Mindig azt mondjátok, hogy belőlünk kiábrándultak, hogy a “szocdemeknek nem hisznek már a tömegek.” Ebből az következik, ugy-e, hogy nektek viszont hisznek, bennetek bíznak. .. Ha pedig igy van akkor lássuk már egyszer, mit tudtok. Túlontúl elég volt már a fecsegésből. — Ott van Oroszország... — Ezt már hallottam. Mit hencegtek ti Oroszországról, nem ti csináltátok. De nem is Oroszországról van most szó, azt hagyjuk ki a játékból. Túlságosan messze van. Nem látni odáig, nem tudjuk, mi van ott. Te sem tudod. Hajlandó vagyok elhinni, hogy csakugyan csodálatos dolgokat müveit a szovjet, hogy iparban, mezőgazdaságban grandiózus eredményeket ért el., Az ötéves terv csakugyan imponáló, hatalmas és kápráztató dolog, ámbár mit tudhatjuk mi itt, mennyi valósult meg belőle és hogyan. Eltudom képzelni, hogy kulturális téren is pompás dolgokat müveinek és olyan generációt nevelnek föl, amelyből hiányozni fog a polgári társadalom lelki salakja. El tudom képzelni, hogy az orosz ifjúságban nincs meg a céltalanság lelket nyomorító érzése, de se te, se ti nem tagadhatjátok, hogy bilincs ott is van, amely ráteke- rődzik a lélekre, elfogultságok ott is vannak, ha másmilyenek is, mint az európai földön és a bolsevizmus rideg dogmái éppen olyan veszedelmesek lehetnek a szabadságra törő emberi lélekre, mint bármiféle más dogma. De jó, ezt se vegyük észre. Lássuk csak azt, ami Oroszországban szép, nagyszerű és káprázatos. De mindez — Oroszországban van és nem itt, nekünk pedig itt van dolgunk, nekünk nincsenek határtalan területeink és határtalan lehetőségeink, nekünk mások a tradícióink, más a történeti fejlődésünk, mi itt Európában egészen más világban élünk. Azt mondd meg, hogy itt hogyan csináltátok Európában. A valóságokra nyissátok már egyszer rá a szemeteket. Mert jó, szerintetek mi vagyunk az akadályai mindennek — szociáldemokraták. Mi akadályozzuk meg a világforradalmat, mi döglésztjük be az osztályharcot, mi vagyunk a kapitalizmus leghívebb védelmezői. Ezért akartok mindenekelőtt bennünket elpusztítani, nem igy van...? — De igeni igy van, de mennyire igy van. Ha a szociáldemokrata pártok nem rothasztották volna “opportunitásba” és “kompromisszumba” a tömegek gondolkodását, akkor egészen másként néznénk ki. — Hogyan, hogyan néznétek, vagy hogyan nézne ki Európa ? Kedves barátom, nekem ne demagógoskodj, ezt a finom munkát végezd el máshol. Azt kérdeztem, hogy itt Európában hogyan akarjátok csinálni, mert eddig sehogyse csináltátok. Eddig csak ellenünk harcoltatok, mondd meg tehát konkréten: hogyan ? Például — Olaszországban hogyan csináljátok a forradalmat? Vagy: Jugoszláviában? Vagy: Romániában? Vagy: Lengyelországban? Vagy: Bulgáriában? Vagy: hogyan csináltátok Primo de Rivera idejében Spanyol- országban? Erre felelj. Mert ne értsd félre. Bár mindenütt szabadon dolgozhatnátok, a napfény alatt és nem a föld alatt, a nyilvánosság előtt és nem felelőtlenül. Sokkal hamarabb kiderülne rólatok, hogy semmirekellők vagytok. A föld- alattiság romantikája megejti a lelkeket, a miszticizmus mindig vonzó volt és soká az is maradt az embertömegek egy- része számára és különösen ilyen időkben, amikor a tömegek csodára várnak... De halljuk csak, mit tesztek Németországban? Jó, néhány revolverdörrenést hallottunk, de aztán ? Ez volna az a bizonyos forradalom ? Milliós tömegeitek vannak, de hol van a német szovjetköztársaság? .Tizennégy éve fújjátok már Német- or.szágban a világforradalom kürtjét. Mire mentetek? Azzal, hogy megbontották a munkásmozgalom egységét és két részre szakítottátok a proletáriá- tust, a fascismusnak segítettetek, Hitleréket erősítettétek. Ez volna a forradalom szolgálata? Megbuktattátok Brünin- get? Ti nem toleráltatok? Nem? Ugyan menjetek! Csak a frázisaitokban vagytok forradalmárok, a cselekedeteitekben nem. Nem.. . — Ez nagyon is fontos, a tömegek forradalmi érzését növelni a legfontosabb kötelesség. A marxizmust, az osztályharc szellemét mi őrizzük... — Hagyjuk ezt! Ez megint csak frázis. Arra felelj, amit kérdeztem tőled. Mi lesz Németországgal? Mi a szándékotok Olaszországot illetően ? Olaszországban nincs szociáldemokrata mozgalom, ami megmérgezné a tömegek osztályöntudatát és “rothadt kompromisszumokkal meggyalázná” az osztályharcot. Erre felelj, mert szörnyen kiváncsi vagyok arra, hogy mit müveitek Olaszországban. — Szóval nem felelsz. PerEbben a “Golden States” Ca- liforniában is megunták a leg- kizsákmányoltabbak az éhbérért való dolgozást. Az általános földmunkások, akik kisebb és nagyobb farmokon vannak foglalkoztatva a föld művelésével és az állatok gondozásával nem bírják tovább a rossz és rosszabb helyzetet, mely nemcsak az embert, de még az állatot is megszégyenítené, amilyen olcsó bérért kell robotalniuk. Végre a birkatürelem is elfogyott és a Los Angeles és környéke földeken dolgozóik, kezdenek megmozdulni a helyzetük javítása érdekében. Már elég volt az ehetetlen kotyva- lékból és a 10—15 centes órabérekből. Szervezkedni vannak kényszerülve, hogy a munkájuk mellett éhen ne pusztuljanak. A Bender Body Co. mely arról ismeretes, hogy a munkásai a kizsákmányolásban vezetett még jobb munkaviszonyok idején is. Az utóbbi években pedig valósággal tűrhetetlenné vált az ottani dolgozó munkások helyzete. Junius 12-én, a famunkások egy csoportja kivonult a gyárból és az utána következő napon 95%-ban követték az előbbieket a többi munkások is. Junius 13-án, gyűlést tartottak és megválasztották a sztrájk bizottságot. A sztrájk bizottság felkereste a munkáltatókat és előterjesztette a munkások követelését, melyről a munkáltatók hallani sem akartak. Erre a munkások felállították a piket vonalat és elhatározták, hogy szervezkedni fognak mert csakis szervezkedéssze csak nem árulod el egy ilyen szociálfascistának a taktikátokat. Jól van, ne is tedd. Nem is szükséges. Elég jól ismerlek benneteket magyar viszonylatban. Másutt is azt csináljátok, amit nálunk. Egységfrontról szájaskodtok és azon dolgoztok, hogy a munkásság egysége megtörjön. Ti találtátok ki azt a világraszóló marhaságot, hogy meg kell teremteni a szervezett és a szervezetlen munkások egységfrontját. Olyan ez, mintha azt mondanátok, a vizet a tűzzel kell egyesíteni, vagy a levegőt a kősziklával, a semmit a valósággal ... — Jó... És megint nem mondott többet. Éppen egy mellékutcához értek, titokzatos arca befordult és elnyelte a sötétség. De azért lehet, hogy újra találkoznak majd és akkor tovább folytatják a vitát, a világ legterméketlenebb és legfölöslegesebb vitáját, ami azért, mégis kell... E hónap elején tartották meg az első gyűlésüket és máris az elkeseredés a munkabeszüntetés, a sztrájk hatalmas fegyverét tolta az előtérbe amelynek segítségével igyekeznek helyzetükön javítani. A sztrájk rövid ideje alatt is hamar terjed, hiszen a kizsákmányolás egyformán folyik az egész vidéken a nagyobbrészt mexicoi munkásokon. Most az inteligensebben gondolkozó munkásoktól függ, hogy győzelemre segitik-e ezt a harcot a szolidaritásukkal a munkaalkalom elkerülésével, avagy vállalják a legpiszkosabb sztrájktörői munkát, hogy mégj óbban letörjék az amúgy is súlyos helyzetet. Becsületes munkás csak a sztrájkolok mellé állhat, hogy széttéphetők legyenek az eddigi álatnak sem való jármok. G. Bakos. sei tudják sérelmeiket orvosolni. A sztrájk bizottság vasárnap reggel újból megkereste a gyárvezetőséget, hogy mind a két félre úgy a munkásokra, mint magára az üzemre is fontos kérdéseket megbeszélje és elintézze, de a vezetőség most még makacsabbul kötötte meg magát azt hozva fel okul, hogy mivel a munkásokhoz New Yorkból érkezett tanácsadó, nem fog velük tárgyalni. A Bender telep famunkásai többé-kevésbbé már voltak szervezett munkások és igy tudniok kell, hogy az ilyen kijelentések a munkaadók részéről csak megfélemlítésre, az egység megbontására valók. Ha összetartanak a nagy gyáros maga fog hozzájuk menni egyezkedni, békét kötni. Sz. Á. LOS ANGELESI LEVÉL Újabb bérharc Clevelandon A BENDER BODY CO. MUNKÁSAI SZTRÁJKBA LÉPTEK.
