Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-06-24 / 745. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1933 junius 24. Kommunista és egy szociál­demokrata beszélgetése A SEMMI ÉS A VALÓSÁG... — Jó. .. Ezt mondta és el­hallgatott. De ebben a kétbe­tűs szóban annyi fojtott dac és olyan éles kihívás volt, hogy a másikban fölforrt a méreg. — Mi az, hogy jó. Mit nagy- képüsködöl. Azt hiszed ezzel elintézed a kérdést? Olyanok vagytok, mint a gyerekek. Já­tékosak és makacsok. Beleszé­dültök a játékba és ne adj is­ten, hogy hallgassatok az ér­telmes szóra. Azt hiszitek ta­lán, hogy mi nem szeretnénk, hogy mi nem akarjuk, hogy minden máskép legyen, hogy a dolgok megváltozzanak? Hát ugyan miért ne akarnók ? Ne­künk talán külön boldogság. .. — Nem, azt nem hiszem. De meg vagytok mérgezve a de­mokrácia mákonyával, a “fo­kozatos fejlődés” bolondgombá­jával. Nem látjátok, hogy az egész világ roskadozik, az egész kapitalizmus nyavalyába esett és soha jobb alkalom nem volt a megrohanásra, a világforra­dalomra, mint most... — Óriási! Az is jellemez ben­neteket, de még mennyire, hogy olyan egyszerűnek tudtok min­dent .Csak semmi komplikáció. A kapitalizmus bajban van és csakugyan bajban van. Csak­ugyan recseg-ropog minden eresztékében. Csakugyan csőd­bejutott. Dehát azért az a “megrohanás” mégsem megy olyan egyszerűen. Vagy ha igen, hát akkor miért nem csi­náljátok meg. Mindig azt mond­játok, hogy belőlünk kiábrán­dultak, hogy a “szocdemeknek nem hisznek már a tömegek.” Ebből az következik, ugy-e, hogy nektek viszont hisznek, bennetek bíznak. .. Ha pedig igy van akkor lássuk már egy­szer, mit tudtok. Túlontúl elég volt már a fecsegésből. — Ott van Oroszország... — Ezt már hallottam. Mit hencegtek ti Oroszországról, nem ti csináltátok. De nem is Oroszországról van most szó, azt hagyjuk ki a játékból. Túl­ságosan messze van. Nem látni odáig, nem tudjuk, mi van ott. Te sem tudod. Hajlandó vagyok elhinni, hogy csakugyan csodá­latos dolgokat müveit a szov­jet, hogy iparban, mezőgazda­ságban grandiózus eredménye­ket ért el., Az ötéves terv csak­ugyan imponáló, hatalmas és kápráztató dolog, ámbár mit tudhatjuk mi itt, mennyi való­sult meg belőle és hogyan. El­tudom képzelni, hogy kulturá­lis téren is pompás dolgokat müveinek és olyan generációt nevelnek föl, amelyből hiányoz­ni fog a polgári társadalom lel­ki salakja. El tudom képzelni, hogy az orosz ifjúságban nincs meg a céltalanság lelket nyo­morító érzése, de se te, se ti nem tagadhatjátok, hogy bi­lincs ott is van, amely ráteke- rődzik a lélekre, elfogultságok ott is vannak, ha másmilyenek is, mint az európai földön és a bolsevizmus rideg dogmái ép­pen olyan veszedelmesek lehet­nek a szabadságra törő embe­ri lélekre, mint bármiféle más dogma. De jó, ezt se vegyük észre. Lássuk csak azt, ami Oroszországban szép, nagysze­rű és káprázatos. De mindez — Oroszországban van és nem itt, nekünk pedig itt van dol­gunk, nekünk nincsenek határ­talan területeink és határtalan lehetőségeink, nekünk mások a tradícióink, más a történeti fejlődésünk, mi itt Európában egészen más világban élünk. Azt mondd meg, hogy itt ho­gyan csináltátok Európában. A valóságokra nyissátok már egyszer rá a szemeteket. Mert jó, szerintetek mi vagyunk az akadályai mindennek — szo­ciáldemokraták. Mi akadályoz­zuk meg a világforradalmat, mi döglésztjük be az osztály­harcot, mi vagyunk a kapita­lizmus leghívebb védelmezői. Ezért akartok mindenekelőtt bennünket elpusztítani, nem igy van...? — De igeni igy van, de mennyire igy van. Ha a szociál­demokrata pártok nem rothasz­tották volna “opportunitásba” és “kompromisszumba” a tö­megek gondolkodását, akkor egészen másként néznénk ki. — Hogyan, hogyan néznétek, vagy hogyan nézne ki Euró­pa ? Kedves barátom, nekem ne demagógoskodj, ezt a finom munkát végezd el máshol. Azt kérdeztem, hogy itt Európá­ban hogyan akarjátok csinál­ni, mert eddig sehogyse csi­náltátok. Eddig csak ellenünk harcoltatok, mondd meg tehát konkréten: hogyan ? Például — Olaszországban hogyan csi­náljátok a forradalmat? Vagy: Jugoszláviában? Vagy: Romá­niában? Vagy: Lengyelország­ban? Vagy: Bulgáriában? Vagy: hogyan csináltátok Pri­mo de Rivera idejében Spanyol- országban? Erre felelj. Mert ne értsd félre. Bár min­denütt szabadon dolgozhatná­tok, a napfény alatt és nem a föld alatt, a nyilvánosság előtt és nem felelőtlenül. Sokkal ha­marabb kiderülne rólatok, hogy semmirekellők vagytok. A föld- alattiság romantikája megejti a lelkeket, a miszticizmus min­dig vonzó volt és soká az is maradt az embertömegek egy- része számára és különösen ilyen időkben, amikor a töme­gek csodára várnak... De hall­juk csak, mit tesztek Német­országban? Jó, néhány revol­verdörrenést hallottunk, de az­tán ? Ez volna az a bizonyos forradalom ? Milliós tömegei­tek vannak, de hol van a né­met szovjetköztársaság? .Tizen­négy éve fújjátok már Német- or.szágban a világforradalom kürtjét. Mire mentetek? Azzal, hogy megbontották a munkás­mozgalom egységét és két rész­re szakítottátok a proletáriá- tust, a fascismusnak segítet­tetek, Hitleréket erősítettétek. Ez volna a forradalom szolgá­lata? Megbuktattátok Brünin- get? Ti nem toleráltatok? Nem? Ugyan menjetek! Csak a frázisaitokban vagytok for­radalmárok, a cselekedeteitek­ben nem. Nem.. . — Ez nagyon is fontos, a tö­megek forradalmi érzését nö­velni a legfontosabb kötelesség. A marxizmust, az osztályharc szellemét mi őrizzük... — Hagyjuk ezt! Ez megint csak frázis. Arra felelj, amit kérdeztem tőled. Mi lesz Né­metországgal? Mi a szándéko­tok Olaszországot illetően ? Olaszországban nincs szociál­demokrata mozgalom, ami meg­mérgezné a tömegek osztály­öntudatát és “rothadt kompro­misszumokkal meggyalázná” az osztályharcot. Erre felelj, mert szörnyen kiváncsi vagyok arra, hogy mit müveitek Olaszor­szágban. — Szóval nem felelsz. Per­Ebben a “Golden States” Ca- liforniában is megunták a leg- kizsákmányoltabbak az éhbér­ért való dolgozást. Az általános földmunkások, akik kisebb és nagyobb farmo­kon vannak foglalkoztatva a föld művelésével és az állatok gondozásával nem bírják to­vább a rossz és rosszabb hely­zetet, mely nemcsak az em­bert, de még az állatot is meg­szégyenítené, amilyen olcsó bér­ért kell robotalniuk. Végre a birkatürelem is el­fogyott és a Los Angeles és környéke földeken dolgozóik, kezdenek megmozdulni a hely­zetük javítása érdekében. Már elég volt az ehetetlen kotyva- lékból és a 10—15 centes óra­bérekből. Szervezkedni vannak kényszerülve, hogy a munká­juk mellett éhen ne pusztulja­nak. A Bender Body Co. mely ar­ról ismeretes, hogy a munká­sai a kizsákmányolásban veze­tett még jobb munkaviszonyok idején is. Az utóbbi években pedig valósággal tűrhetetlen­né vált az ottani dolgozó mun­kások helyzete. Junius 12-én, a famunkások egy csoportja kivonult a gyárból és az utána következő napon 95%-ban kö­vették az előbbieket a többi munkások is. Junius 13-án, gyűlést tartottak és megválasz­tották a sztrájk bizottságot. A sztrájk bizottság felkeres­te a munkáltatókat és előter­jesztette a munkások követe­lését, melyről a munkáltatók hallani sem akartak. Erre a munkások felállítot­ták a piket vonalat és elhatá­rozták, hogy szervezkedni fog­nak mert csakis szervezkedés­sze csak nem árulod el egy ilyen szociálfascistának a tak­tikátokat. Jól van, ne is tedd. Nem is szükséges. Elég jól is­merlek benneteket magyar vi­szonylatban. Másutt is azt csi­náljátok, amit nálunk. Egység­frontról szájaskodtok és azon dolgoztok, hogy a munkásság egysége megtörjön. Ti találtá­tok ki azt a világraszóló mar­haságot, hogy meg kell terem­teni a szervezett és a szerve­zetlen munkások egységfront­ját. Olyan ez, mintha azt mon­danátok, a vizet a tűzzel kell egyesíteni, vagy a levegőt a kősziklával, a semmit a való­sággal ... — Jó... És megint nem mondott töb­bet. Éppen egy mellékutcához értek, titokzatos arca befor­dult és elnyelte a sötétség. De azért lehet, hogy újra találkoznak majd és akkor to­vább folytatják a vitát, a vi­lág legterméketlenebb és leg­fölöslegesebb vitáját, ami azért, mégis kell... E hónap elején tartották meg az első gyűlésüket és már­is az elkeseredés a munkabe­szüntetés, a sztrájk hatalmas fegyverét tolta az előtérbe amelynek segítségével igyekez­nek helyzetükön javítani. A sztrájk rövid ideje alatt is ha­mar terjed, hiszen a kizsákmá­nyolás egyformán folyik az egész vidéken a nagyobbrészt mexicoi munkásokon. Most az inteligensebben gon­dolkozó munkásoktól függ, hogy győzelemre segitik-e ezt a harcot a szolidaritásukkal a munkaalkalom elkerülésével, avagy vállalják a legpiszkosabb sztrájktörői munkát, hogy mégj óbban letörjék az amúgy is súlyos helyzetet. Becsületes munkás csak a sztrájkolok mellé állhat, hogy széttéphetők legyenek az eddi­gi álatnak sem való jármok. G. Bakos. sei tudják sérelmeiket orvo­solni. A sztrájk bizottság vasárnap reggel újból megkereste a gyár­vezetőséget, hogy mind a két félre úgy a munkásokra, mint magára az üzemre is fontos kérdéseket megbeszélje és elin­tézze, de a vezetőség most még makacsabbul kötötte meg ma­gát azt hozva fel okul, hogy mivel a munkásokhoz New Yorkból érkezett tanácsadó, nem fog velük tárgyalni. A Bender telep famunkásai többé-kevésbbé már voltak szervezett munkások és igy tudniok kell, hogy az ilyen ki­jelentések a munkaadók részé­ről csak megfélemlítésre, az egység megbontására valók. Ha összetartanak a nagy gyá­ros maga fog hozzájuk menni egyezkedni, békét kötni. Sz. Á. LOS ANGELESI LEVÉL Újabb bérharc Clevelandon A BENDER BODY CO. MUNKÁSAI SZTRÁJKBA LÉPTEK.

Next

/
Thumbnails
Contents