Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-06-24 / 745. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1933 juniua 24. BÉRMUNKA S (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.__________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2 00 One Year .....................$2.00 Félévre ......................... l.iO Six Months .................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland. O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Küzdelem az ipari hatalomért (P.) Amikor az IWW történetét tanulmányozzuk láthatjuk azt a gigászi harcot, amelyet a végletekig kizsákmányolt munkások vívtak az IWW zászlaja alatt. A legelkeseredettebb munkás harcokba láttuk az IWW-t küzdeni a harcok élén. Félelmet nem ismerő elszántsággal, oroszlán bátorsággal álltak az IWW egyszerű bérmunkás tagjai az elkeseredésből fakadó bérharcok élére. Az uralmon lévő kapitalizmus védelmi álláspontra helyezkedett és minden rendelkezésére álló eszközt felhasznált a kitörő harcok elnyomására. Vérbe akart folytani minden megmozdulást, mert félt a munkások ipari harcától és az IWW megerősödésétől. Mivel az IWW folytatta az osztályharcot úgy békében mint háború esetén igy a kapitalizmus a háborús hisztériát látta a legalkalmasabbnak a félelmetesen fejlődő IWW elnyomására. A háborús törvények igénybe vételével ezer számra börtönöz- ték be az IWW tagjait. A háborúban lezüllött Európa, Amerikát hívta megmentésére ez által az amerikai tőke meghódította a világ piacot. A háborúban hatalmassá fejlődött iparát gyorsan és észszerűen formálta át a legjobban keresett iparcikkek gyártására úgy, hogy fejlett ipara mellett, tudott gondoskodni arról, hogy a dolgozó hadsereget az iparokban foglalkoztatni tudta a háborút követő tiz évben. A gazdaságilag lezüllött Európa és annak végletekig sanyargatott munkásosztálya — a gazdasági szétzüllés esetén politikai hatalomra vágyott. Vagyis úgy vélte helyzetét megváltoztatni, hogy rábízza sorsát a munkásmozgalmat irányitó politikai pártokra, amelyeknek vezérei politikai állásokra aspráltak és a hiszékeny munkásosztály abban a reményben, hogy sorsa jó kezekben van letéve, a szavazások, vagy utca tüntetések igénybevételével gondolta az osztályharc megvívását. Azok a tévtanok, amelyeket a politikai pártok vittek be a munkásmozgalomba, amelyek aztán lecsapolták a munkásosztály harci kedvét, szétforgácsolják a gazdasági erejét. Ma már tisztán áll előttünk, hogy a politika posványába vezetett munkásosztály a kiábrándulás napjait kell, hogy végig élje. Keserű tapasztalatok után rá kell jönnie,^ miszerint a kapitalizmus elleni küzdelem, nem lehet a politikai hatalomért való — hanem csak az osztályharc igazi megvívása a termelés terén a termelő eszközök lefoglalására. Ipari gondolkozásra kell nevelni a munkásosztályt, az ipari gondolatok keresztülvitelére ipari szervezetbe tömörítve és a direkt ipari akcióval folytatni a harcot az iparok lefoglalására és a termelés irányítására. Az orosz forradalom győzelme meg- széditette a hatalomért küzdő politikai vezéreket és a munkás- osztály tényleges erejét szétforgácsolták. Orosz csizmákba próbálták belepréselni a világ munkásságnak mozgalmát amelynek hatása már megbosszulta magát a hiszékeny munkás milliókon. Ne tovább, forduló ponthoz érkeztünk. A munkások tanulhattak és tekintsenek végig a múlt tapasztalatain okuljanak a téves tanok káros voltából. Ujhódjanak meg, nyerjék vissza önbizalmukat, ne utánozzanak másokat, hanem gyűjtsék az ipari erejüket az osztályharc megvívására. Az IWW most is mindig elől jár ennek a harcnak megvívásában. Ne várjon a munkásosztály semmit — CSELEKEDJEN. Építse minden rendelkezésére álló eszközökkel a végleszámolásra szükséges ipari erejét. Az IWW története elég garancia arra, hogy megalkuvást nem ismerő ipari forradalmárok szervezete, ahol nem mások utánzásával, hanem a munkásosztály megszervezett ipari erejét visszük a harcba; de nem a politikai hatalom meghódításáért hanem a termelő eszközök átvételéért, hogy egyszer és mindenkorra véget vessünk a mai termelési rendszernek. ... ,, , . A munkáosztály ereje csak ipari szervezetbe vonható egybe és ahol ez az erő, ott a hatalom! GRAM AFON LEVÉL ÉS GRAMAFON KÖNYV A gramofon már régóta nem puszta luxuscikk többé, hanem fontos tényezője kulturéletünk- nek, amelyben egyre több és nagyobb zerepkört hódit meg magának. Alkalmazásának legújabb módjáról Berlinből hallunk, ahol divatba jött a gramofonlemezre diktált levél. Fölvevőirodák létesültek, ahol az ember elzárt fülkében gramofonlemezre diktálja be a maga mondanivalóját és tiz perc múlva már egy kis lemezt tarthat a kezében, Azt a lemezt bebe- ritékozza és postára teszi, a címzett vis-.c.'it gramofongépen élőszóval mondatja el magának a levél tartalmát. A gramofonlemez tehát előbb-utóbb még gyökeresen megváltoztathatja a postaforgalmat. Érdekes aj kísérletről hallunk Londonból is, ahol újabban zenetudományo3 müvek jelentek meg, amelyek teljesen mellőzik már a nyomtatott kottapéldákat; a szövegrészben semmiféle lekottázott ábra nem fordul elő, viszont a könyvhöz gramofonalbum tartozik és a könyv ábráit az album lemezeiről élőszóval elevenítheti meg a könyv vásárlója. Itt is egészen uj lehetőségek körvonalai domborulnak ki. Mert a kottamelléklet ilyen módon valósággal életre kel és sokkal tökéletesebben szólalhat meg, mint ahogy az olvasó megszólaltathatná. Tegyük föl például, hogy régi hangszerek kottapéldáról van itt szó, amelyek az egyszerű olvasó számára merőben hozzáférhetetlenek maradnának. Hiába játsza el a közölt kotta-anyagot akár zongorán, akár hegedűn: a régi hangszer eredeti színét nem tudná föleleveniteni. A gramofongyár viszont a maga pompás berendezésével egészen korhű előadásról gondoskodha- tik. A gramofon fölhasználásának szenzációsan uj módjára még egy harmadik példát is közölhetünk. A német bünügvi rendészet tervbe vette, hogy a bűnözők ujjlenyomatain kívül még a hanglejtésüket is fölveszi és megőrzi. A bűnösökről még vallatás közben készítenek gramofonfölvételeket, úgy, hogy azokat esetleg a vallomás megmásitásánál cáfolatként is fölhasználhatják A hangszin legalább is olyan jellegzetes, mint az ujjhegyek bőrmintáza- ta, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy a gramofonlemez maga is végtelenül érzékeny vonalrendszer... Hiszen a gramofon leglelkesebb tudósai épp ebből a szempontból indulnak ki most, amikor törekvésük oda irányul, hogy a gramofonlemezre való bejátszást teljesen fölöslegessé tegyék, kiküszöböljék és a gramofonlemez vonalmintáinak érdekes titkát ellessék. Ha ezeket a titokzatos vonalhullámokat sikerül megfejteniük, akkor nem kell többé hangszeren vagy énekhangon előadni azt, amit a gramofonlemezen megörökíteni kívánunk, hanem a hullámvonalakat néma eljárással közvetlenül a lemezre metszetjük vagy préseltetjük be. Ami persze még tovább fokozná ennek a modern hangszernek a nagyszerű esélyeit, mert közvetlen metszéssel vagy préseléssel olyan zenei kombinációkat írhatunk le, amelyek megszólaltatásához különben igen bonyolult és költséges zenei apparátusra volna szükség. Sőt eképen még olyan zenei elgondolások is megérzékithe- tővé válnak, amelyek a mai hangszerek segítségével egyelőre meg sem valósíthatók. ROSENTHAL DEZSŐ mtárs Trentonban és a környéken végez agitációs munkát mozgalmunk és a Bérmunkás érdekében. Értesítjük az itt lakó munkástársakat, hogy úgy előfizetésük megújítását, mint egyébb a mozgalommal kapcsolatos ügyeiket Rosenthal Dezső mtárs utján intézhetik el. A Lapbizottság. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel 1” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom kertéin belül.
