Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-05-27 / 741. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1933 május 27. BÉRMUNKA S (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2 10 One Year ....................$2.00 Félévre ......................... l.«,0 Six Months ................. 1.00 Egyes szám ára .......... 5e Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to; “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S, Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Technokrácia és az IWW Amint a jelek mutatják, a technocrácia kezd szervezett moz­galom formát ölteni. A nemzeti központnak vidéki működő osztá­lyai vannak alakulóban a kontinentális Amerika minden ipari központjában. A jelenben azonban, még csak a kezdet kezdetén vannak ezen alakulatok. Több mint száz technocrata csoport ütöt­te fel a fejét keresztül az országon, melyek egymással ellentétes felfogást és célt árulnak el, bár többé-kevésbbé valamennyi meg­egyezik abban, hogy a jelen zűrzavaros társadalmi rendszert egy tudományosan irányított gazdasági rendszernek kell felvál­tani. A technocrácia elmélete sok ezer személynek az érdeklődését keltette fel és tartotta ébren vagy egy hónapig amikor, a napi sajtó és folyóiratok nagymérvű publicitásban részesítették. Az elkerülhetetlen eszme időelőtt került nyilvánosságra. A sietség­gel összeállított irodalom százezreit adták el. Egy időben 16 “technocrata” kiadvány volt a piacon, melyeknek nagyobb ré­szét szédelgők irányították személyes érdekeik előmozdítására. Az a tény, hogy a technocrácia valamelyes név alatt a je­lenben a szervezett mozgalom felé definiálódik, megköveteli a tisztánlátást az IWW tagjai részéről. Ezen kérdésnek a mielőbbi tisztázása sok félreértésnek veszi elejét. Milyen horderejű in­tenciója van a “technocrácia” szónak, amint azt az IWW sajtó­ban használjuk? A “Technocrácia,” annak alapitója Howard Scott szerint, “kettős (dual) jelentőségű. Egy részéről a tudósok, technológu­sok, stb. . . szervezete, másrészről az eszme megtestesítője. Az eszme megtestesítője alatt tömören öszefoglalva érthetjük az összes társadalmi tünemények technológiai megközelítését és azoknak megfejtését.” Az IWW elfogadta — és azt hisszük helyesen cselekedett — amikor kihasználta a technocrácia kutató csoportjának bámula­tos felfedezéseit. Általánosan elismert tény, hogy ezen felfede­zések a jelenben és a később jövők, kiszámíthatatlan értéket kép­viselnek a munkásságnak. Azonban, egy szervezett technocrata mozgalom, egészen más elbírálás alá esik. Az IWW tagjai nagy tévedésbe esnek, ha azt hiszik, hogy a technocrata adatok igény- bevétele, vagy a “technocrácia” szónak használata a tényleges vagy feltételes hivatalos indorszálása bármely technocrata szer­vezetnek az IWW részéről. A jelenben az Egyesült Államokban három kimondottan technocrata csoport létezik ezek: Technocracy, Inc. (New York City) Howard Scott irányítása alatt, The Continental Committee of Technocracy, of New York, melyet a Columbia University csoportból Scott és társai távozása után megmaradtak irányíta­nak. A harmadik pedig az All America Technological Society, amelynek az országos központja Chicagóban van és kizárólag mérnökök és technológusok alkotják. A közelmúltban történt kísérlet e három csoport egyesíté­sére kudarccal végződött. Kockázatos megjósolni, hogy mily ka­rakterű szervezet fog kialakulni ezen látszólag politikamentes mozgalmat akaró csoportosulásból. Egy bizonyos, hogy nem lesz politikai párt; de Ipari Szervezet sem lesz. Nem lesz osztályharc alapján álló szervezet, mint az IWW. Valószínű, legalább is a kezdetben egyáltalán nem mint radikális mozgalmat fogják osz­tályozni. Az IWW tagjai tartsák szemelőtt, hogy a külömböző tech­nokrata egyesületek semmi körülmények között sem felelnek meg munkásszervezetnek. Az “Industrial Worker”-ből fordította Zára J. A technocrácia eszméjének a nyilvánosságra kerülése óta az IWW és a technocrácia közötti viszony annyi féremagyarázás- ra adott okot és mi több a félremagyarázók az IWW angolnyel- vü hivatalos lapját az “Industrial Work ért” használták takaróul, amiért is a Lapbizottság jónak látta a nevezett lap e kérdéssel foglalkozó vezércikkét lefordítani és a téves felfogás tisztázásá­ra a “Bérmunkás”-ban is leközölni. A Lapbizottság. A németországi szakszervezetek sorsa Az utóbbi hetekben történt németországi események után .nem meglepő már az a hir sem, hogy a szakszervezetek egyrésze behódolt Hitleréknek. Voltak bár egyes kisebb független szerve­zetek, melyek ellenszegültek, azonban a túlnyomó többség az első kísérletre készen volt Hitler vezetését elfogadni. A közelmúlt napokban kongresszust tartottak a németorszá­gi szakszervezetek Hitlerék kezdeményezésére. Mindem szakszer­vezetnek kényszer kötelességévé tették résztveni a kongresszu­son. Hogy mennyiben sikerült ezen egységesítés, a megbízhatat­lan hírekből még határozottan nem tudjuk megállapítani, azon­ban feltételezhető, hogy habár a német szakszervezetek nagy százalékban pecsovista felfogásuak, mégis vannak ott radikális szervezetek is és nem akarjuk elhinni, hogy ezek is csatlakoztak a Hitlerféle egységfronthoz. A kongresszus lezajlott és Hitler önbizalommal jelentette ki a kapitalista hírszolgálat utján, hogy ez az első eset a németországi munkásmozgalomban, hogy a szak- szervezetek “egységesek.” A munkásmozgalom rákfenéje a széttagoltság. Különösen a háború utáni időben annyifelé tagozódott szét a mozgalom, hogy nehéz számon tartani. A munkásmozgalmi frakcióknak a háború­ban tanúsított gerinctelenségük nagyban hozzájárult a mozga­lomba történt szakadásokhoz. Nagyban elősegítették ezt a kom­munista pártok is, melyek úgyszólván havonta szakadtak és mi­vel az ipari fejlődés következtében a gazdasági mozgalom mellőz­hetetlen, igy vagy kiszakítottak maguknak egy darabot a meg­levő szervezetekből, vagy újakat alakítottak. így azután, amikor a szakszervezeteknek az erőpróbára kellett volna előlépniök, hogy a reakciót lefegyverezék, csak roncsaik voltak meg, minden ér­demleges cselekvésre képtelenül. A munkásságnak szüksége van az egységfrontra, de nem arra, melyet Hitler teremtett meg. Habár sok szenvedésen fog átmenni a német munkásság, amig megszabadulhat a Hitlerféle vezérségtől, de talán egy előnye lesz, az hogy megszabadította őket Hitler a vezérektől, akik útját állták a forradalmi gazdasági szervezetek kialakulásának. Ha az újjáéledésnél, a vezérektől megszabadulva, a reakciót lerázva a helyes utón indulnak el, bármily nagy is az ár, meg­fogja érni. PHILADELPHIA ÉS KÖRNYÉKE MUNKÁSSÁGÁHOZ Az IWW philadelphiai magyar csoportja MÁJUS HÓ 28-ÁN, VASÁRNAP DÉLUTÁN 3 ÓRAKOR saját helyiségében, 332 W. Girard Ave. alatt TUDOMÁNYOS ELŐADÁST tart. Tárgy: TECHNIKAI FORRADALOM ELŐADÓ: BINÉT KÁROLY, VOLT BUDAPESTI EGYETEMI TANÁR. E nagy fontosságú előadásra, kérjük a munkástársak és munkástársnők tömeges megjelenését. Belépő dij. nincs. Kezdete pontosan 3 órakor. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérhar­cok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrend­szerrel 1” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom kertéin belül.

Next

/
Thumbnails
Contents