Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)
1933-05-27 / 741. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1933 május 27. A VÉRES INTERNATIONALE Egyetlen tökéletesen megszervezett internacionale van: a hadiiparé. Behálózza a földet, kezében van az ipar, pénz, politika, sajtó, sőt a leszerelési konferencia is. A hadiszergyárak nem ismerik a nemzeti határokat. — Az angol Vickers-Amstrong gyár érdekeltsége az egész föld: Olaszországban a Societi Vickers Térni cég, Japánba na Mitsui gyár, amely részes a kínai háború előkészítésében; vannak érdekeltségei Romániában, Spanyolországban, Hollandiában, Lengyelországban, Canadá- ban, Uj Zelandban. A Fairey Aviation rt. bombavető repülőgépeket szállított Hollandiának, Görögországnak, Portugáliának, Írországnak, Japánnak, Argentínának, Chilének, Ausztráliának. A francia vezető cég, a Schneider-Creusot érdekkörébe tartozik a cseh Skoda gyár, a japán hadiipar, az angol Vickers vállalat, ennek révén az egész föld kereksége. Szállít is mindenhová: a legutóbbi években Jugoszlávia, Románia, Görög-, Török-, Spanyolország rendeltek nagyobb mennyisé get nála, Olaszország is, a francia-olasz feszültség ellenére. Sőt a békekötések megsértésével fegyverezett fel országokat. Persze ebből nem lett affér. A francia katonai repülőgyárak szállítási területe: Belgium, Spanyolország, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Törökország, Argentina, Kina, Japán. A Skodának számos telepe van Csehszlovákiában, amelyek nagy profittal dolgoznak: a vállalat osztaléka az utolsó tiz év alatt hatszorosára nőtt. összeköttetésben áll az Egyesült Államok vezető hadianyaggyárával, a Bethlen Steel Corporation-nal, a mérgezőgázt gyártó E. L. de Pont Nemours Co. céggel, a Fokker és Curties-Wright hadirepülőgép gyárakkal s ezek által a lengyel Polskje Zaklady s a japán Mitsui céggel. A német Krupp leszerelt ugyan, de él Svédországban Bofor muni- ció-gyár néven, összeköttetésben Hollandiával. Ebben a szigorú és puritán erkölcsű államban egész sor hadianyaggyár működik, ezek viszont a nagy világcégek érdekeltségébe tartoznak. A hadigyárak között tehát oly szoros és bonyolult viszonyok vannak, mint egy szabad-szerelmi orgiában. Érdekkörükbe vonták a bankokat is. — A Vickers cégből az elnök: Herbert Lawrence, a Román Bank igazgatóságában van, egyik igazgatója pedig, Otto Niemeyer, az Anglo International Bankban. A Schneider-Creusot elnöke, Eugene Schneider, igazgatója a Ban- que de 1’ Union Parisienne-nek és elnöke az Európai Bank Uniónak: mindkettő érdekkörébe tartozik a Magyar Általános Hitelbank, a másodikéba a Skoda müvek. A Schneider gyár érdekeltsége a Francia-Japán Bank, továbbá a Török Bank és az Argentínai Jelzálog Bank; ezek igazgatóságában bent van a cég egyik vezető embere de Neuflize. A pénz a hadigyárakat szolgálja. A közvélemény iránytására megvásárolták a “tekintélyes” lapokat, — A francia nehéz hadiipar, a Comité des Forges lapjai: Le Temps, Journal des Débats, Figaro, Echo de Paris, amely alapot gyűjtött, hogy sajtóhadjáratot indíthasson a leszerelési konferencia ellen. Legújabban megvette a Nép- szövetség félhivatalos lapját, a Journal de Genevet. A vezető angol pénzügyi lap, az Economist, a Vickers cég pénzén él. A balkáni államok legtöbb tudósítója az angol hadiipar fizetettje. Fizetett könyvek és propaganda iratok készítik elő a háborúkat. Sőt a német hadiipar francia lapokat pénzelt, a francia hadiipar pedig német lapokat, hogy támadják a franciákat. A másik ország támadó cikkei mindig újabb hadimegrendelést jelentettek. Helyt áll Briand szava: “Az a toll, amely a lefegyverzés ellen ir, ugyanazon acélból készült, mint az ágyuk.” A hadiipar bent van a kormányokban. — Vickers cég részvényesei közt szerepel Ha- ilsham angol hadügyminiszter 200, Sir Gilmore földművelésügyi miniszter 3066, sőt C. L. Carr püspök is 1010 részvénynyel. Az Imperial Chemical Industries, robbanó és gázbomba- gyár részvényesé Neville Chamberlain pénzügyminiszter 14,747, John Simon angol külügyminiszter 1512 részvénnyel. ő Anglia egyik képviselője a leszerelési konferencián. A Franciák egyik delegátusa pedig Charles Dumont, volt tengerészeti miniszter, aki a Japán- Francia Bank elnöke. Persze nem sürgős nekik a leszerelés! A francia külpolitika teljesen a hadiipar rendelkezésére áll. A háttérben történnek a felháborító dolgok. — Amerika három hatalmas hajógyára 1927-ben Shearer amerikai hírlapírónak egy és negyed millió pengőt ígért, ha a genfi tengerészeti leszerelési konferencián meggátolja, hogy valamirevaló leszerelés történjék. Ez az úriember aztán hamis hírekkel dolgozott. A hadiiparosok rendes konferenciákat tartanak, hogy tervszerűen gyártsanak tiz évenkint háborút, közben pár forradalmat. 1931 őszén a svájci eysin-ben határozták el a japán-kinai háborút s mindjárt összeadtak hat millió pengőt a szent célra. A hadiiparosok nemzeti jelszavakkal dolgoznak, de nekik nincs hazájuk. — A német Thyssen gyár a hollandoknak 92 pengőért szállított fegyvert, saját országának 159-ért. A világháborúban, mikor a németek szűkölködtek anyagban, a Krupp két és fél millió mázsa vasércet csempészett Svájcon át Olasz és Franciaországba. A monarchia Skoda gyára az orosz Newski gyárnak készített patent, hüvelyt, ezzel lőttek ránk a galíciai harcokban. Egy német-belga-osztrák hadigyárakból összeállt társaság kicserélte gyártási titkait s minden eladott fegyver után 14 pengőt fizetett a közös kasz- szába. A francia torpedó konszern főrészvényesei: Anglia párisi követe Whitehead, a francia admirális Aubert, a német Bismarck herceg felesége a világháború alatt is megértették egymást a közös haszon elosztásánál. — Svájc semlegességét azért biztosítják a hadigyárak, hogy maradjon hely az osztozkodásra. Mert az üzlet békében, háborúban jól megy. A világháborúban a Schneider cég tiszta jövedelme 700, a Kruppé 500, a Skodáé 400 millió, az angol gyáraké 1 milliárd, az amerikaié 5 milliárd pengő volt. — A nagy válság idején, 1930-ban, Anglia 85, Franciaország 36, Csehszlovákia 26, Svédország 22, az Egyesült Államok 33 millió értékű fegyvert adott el. A Shanghai-i harcokra az Egyesült Államok közel 1 milliárd, Franciaország £0 mii.jo pengő értékű fegyvert szállított. Jelentékeny mennyiséget küldött oda Németország és Csehszlovákia is. Gyáron, bankon, sajtón, diplomácián át a hadiiparhoz özön- lik a világ profitja. Fegyvertől, mérgező gáztól, tífusz, kolera és egyéb bacil- lusoktól ezért fog meghalni pár 10 milló ember. Kovács Márton. TOR Immár mivelhogy az idő előbb-utóbb mindenki fölött elszáll, hát künn a tanyán is elszállt Varga Máté egykori számadójuhász fölött, kilencvenéves lett az öreg és az ablakból nézegette, mennyire hull a hó. Táncoló, nagy pelyhekben, szakadatlanul s oly vastag bundával födi be az utakat, hogy nem lehet tőle járni. Behavazott világ. Fehérebb, mint Varga hajának színe és mivel az öreg mindig istenfélőn gondolkodott, hát úgy vélte, igenigen nagy dunyha szakadt ki odafönn az égben, abból hull a tömérdek pihe. Isten rendelése, örüljünk neki. Máté a fia tanyáján lakott, ifjabb Varga Máténál, de persze az ifjabb Máté hatvan éven felül járt, neki is voltak fiai, ezeknek szintén fiaik, épp ezért időnkint dédunokák is meglátogatták az öreget, kedveskedtek neki, ő pedig jóegészségben arról beszélt, hogy fölötte nem száll el az idő, ő itt marad mindétig, aminek a sok unoka, dédunoka még jobban örült. Azt persze csak mondta, de maga se hitte az öreg, hogy fölötte nem száll el az idő. Hej, dehogy is nem száll! Mert Iám, három—négy évvel ezelőtt minden éjjel jól aludt, most meg alig szunyókál valamicskét, elröppen szeméből az álom s ő csak bámul-bámul az éjszakába. A Riska-tehén szarvának belsejében lehet csak akkora sötétség, mint amilyen fekete az ilyen álmatlan éjszaka. És mik járnak ilyenkor az ember eszében! Először is: ha ő most meghalna, el se tudnák temetni, mert ha még el is jutnának vele iszonyú havon át a mesz- szi temetőbe, a sírokat mind agyonlepte a hó, fejfa is alig látszik ki. No már most aztán tessék itt sirt ásni. Ilyen bajok vannak a világon! Arra is gondol Máté, nem telt-e már meg a mennyország a rettentő sok elhalálozott ember leikével. Mert ha megtelt, akkor az ő lelke nem fér be és az^ örökéletü Szent Péter igy szól majd neki a mennyország kapujában: — Eridj csak a purgatórium- ba, ott a helyed. Harminc évig haragot tartottál Fábján Pesta sógorral, haldoklásodban se bé- kültél meg vele és most itt állasz a kapumban haragos lélekkel. Eridj csak a purgató- riumba három—négyezer esztendőre megtisztálkodni, ennyi a komendóm. Appelláta nincs, ő tehát elmegyen a purgatórium kapujához, bekopogtat rajta és ime, már nyílik a kapu, szakállas, öreg szent nyitja ki, de rosszkedvűen : — Te vagy, Máté? Hát a Fábján Pestával miért nem békéltél meg? Föl is ut, le is ut, mig meg nem békélsz vele. No már most aludjon valaki ilyen gondolatoktól! A holta után hogyan békéi jen meg az élő Fábjánnal? Föl is ut, le is, appelláta nincs, csak komendó. Aludjon valaki! Máté ilyenkor pipára gyújt, igy lesi ki a reggelt, mert világoson szétterelődnek az ember gondolatai, mint a legelésző juhok, — addsza csak fiam azt a lapátot, hadd segéljek én is havat hányni. Persze nem engedik segélni: — Pipázzon csak. Vagy nézze meg a mangalicagyesznókat. Hát jó, megnézi, igen érdemes. Két fekete mangalica szuszog az ólban, a kövérség kövérségétől játányi erejük sincs, úgy kell majd őket rúdon ki- csusztatni az ólból, ha majd elkövetkezik a tor napja, holnap. Máté tehát, ha már nem engedik havat hányni, a tor előkészületei körül segél, kést, sze- kercét fen, — hanem menyem, lelkem, Rózái, véreshurkába való zsömlét is vagdossunk apróra, majoránnát is bele, rizs csak májashurkába való, — akár mindjárt is megenném, hej, te, Rózái! És amint elbeszélgetnek, megmondják az öreg Máténak, kik jönnek holnap a torra, vendégségbe. Csak Fábján Pes- táékat nem említi senki. Az öreg simít egyet a hosszú, fehér bajszán: — Hallod-e, fiam, Fábján- nak üzentél a torrul? Ifjabb Máté csak néz: — Fábjánnak? Nem én. — No hát akkor csak üzenj neki. Hogy jószivvel látjuk. Én üzenem. Ez ellen sincs appelláta, ifjabb Máté is Örül a megbékélésnek és mán küldi a fiát, Marcit, Fábjánékhoz:
