Bérmunkás, 1933. január-június (21. évfolyam, 721-745. szám)

1933-04-29 / 737. szám

1933 április 29. • BÉRMUNKÁS 5 oldal A SZERVEZETTSÉG EREJE A gazdasági fejlődés és a következetes agitáció folytán a munkásosztály teljes nagy­ságában tudatára ébredt an­nak a valóságnak, hogy a mun­káskérdés mindaddig nem old­ható meg, mig nem a dolgozók, egyszersmint birtokosai is a termelés eszközeinek. Magasabb munkabér, rövi- debb munkaidő, a munkaviszo­nyok javulása a műhelyekben vagy bányákban feltétlenül hasznára válik a munkásosz­tálynak, a kapitalista osztály- lyal vívott mindennapos har­caiban. De az IWW elvinyilat­kozata szerint nem ezek képe­zik a munkásosztály egyedüli célját. E két osztály között mind­addig harcnak kell folynia, mig az egész világ munkássá­ga, mint egy osztály szervez­kedik és birtokába veszi a föl­det és a termelés összes esz­közeit, s e tettével megszünte­ti a mai bérrendszeren alapuló társadalmi rendszert. Más szóval: A munkás so­hasem jut a küzdelem végére, sem mint egyén, sem mint osztály, mig nem a termelők, mint összesség, egyszersmint tulajdonosai is a termelés esz­közeinek. Hogy sajátítsuk ki a terme­lés eszközeit ? Sokféle eszköz kínálkozik a kisajátítás céljaira, kezdve a legenyhébb, birkatürelmű po­litikai ajánlatokon, melyek sze­rint teljesen elégséges a vá­lasztás napján szavazócédulá­val kezükben megjelenni a vá­lasztási urnánál, hogy a föl­det összes javaival egyetemben birtokunkba vegyük: egész a leglehetetlenebb ajánlatig, mely szerint a munkásosztály ra­gadjon fegyvert és nyílt csa­tában mérje össze erejét a ka­pitalista osztály fegyelmezett hatalmával. Határozottan időfecsérlés volna az elméletek bármelyiké­vel is foglalkozni: sőt káros is. Mi haladunk egyenesen a megkezdett utón a munkásosz­tály ipari szervezésével s e szervezés eredményeként a dol­gozók kisajátítják a termelés eszközeit s maguknak tartják meg a munka teljes gyümöl­csét, melyet ma a kapitalista osztály tőlük elrabol. Ha egyszer a munkásosztály iparilag szerveztetett, nincs többé szükség arra, hogy a munkásosztály fegyvert ragad­jon, vagy a megalkuvás ár- mánykodó mezejére lépjen. Sőt az ipari szervezkedés megvaló­sításával egyidejűleg fog vég­hez vitetni a termelőeszközök valóságos birtokba vétele is, az iparilag szervezkedett mun­kásosztály által. Ha valaki komolyan meg­kérdezi önönmagát, hogy tulaj­donképpen hol is van a kapi­talista osztály hatalmának erő­forrása, világos választ talál a kérdésre a munkásosztály szervezetlenségébe. A kapitalista osztály tényle­ges hatalma nem is az Írott törvényeken nyugszik. A tör­vények nagy részben, sőt ta­lán egészben is a kapitalista osztály érdekében, a munkás­osztály érdekei ellen van­nak ugyan, de az Írott tör­vények önönmagukat nem tud­ják érvényre juttatni. Az Írott törvények csak lajstromozzák az uralkodó osztály akaratát. Ez írott törvények maguk­ban nem szolgáltatnak erőt és hatástalané válnak. A kapitalista osztály hatal­mának legfőbb erőforrása: a munkásosztály szerevezetlensé- ge juttatja érvényre ez Írott törvényeket. Nem a katonaság, rendőrség az, mely e törvényeknek a tény­leges erőforrását adja. Bár ezek mindig és minden­hol ott vannak, ahol a munkás- osztály mindennapos harcait vívja a kapitalista osztállyal szemben. Ezek mindig készek ugyan lelőni a sztrájkoló munkást, hogy érvényt szerezzenek az írott törvényeknek és a bírói tiltó parancsoknak a kapitalis­ta osztály érdekében. De a katonaság, hogy a sztrájk színhelyére jusson, le­lőni azokat, akik egy kevéssel nagyobb darabka kenyeret akarnak maguknak és család­juknak, nem megy gyalog ha­nem kényelmesen vonaton uta­zik ! Kik vezetik e vonatot? Mun­kások ! Legtöbbször union kártyá­val a zsebükben! Kik ruházzák és látják el élelemmel a katonaságot, mely­nek hivatása a kapitalista osz­tály érdekében lelőni a küzdő­ket, kik között talán egyik­másik katona apja, fivér is ott küzd a kenyérért; kik bá­nyásszák az ólmot, kik gyárt­ják a fegyvereket, a puskaport e katonák részére, hogy képe­sek legyenek lelőni a sztrájkoló munkásokat! Ezek adják a tényleges erőt az írott törvények érvényre ju­tásához. Miért teszik ezt e munkások ? Mert ők nincsenek úgy szer­vezve, hogy haladéktalanul le­tegyék a munkaszerszámot, mihelyt katonai beavatkozás készül a munkásosztály harc­ban álló tagjai ellen. De nemcsak a sztrájkesete­ket lehet példaként felhozni arra, hogy a kapitalista osztály miként tarthatja meg a mun­ka gyümölcsét a munkásosz­tály szervezetlensége révén. Hogy képes a kapitalista osztály, az emberiség elenyé­szőig csekély hányada, a ter­melésnek 92 százalékát a sa­ját részére megtartani? Mi kényszeríti a munkásosz­tályt, — ámbár nagy többség­ben van — arra, hogy sztráj­kok, bojkottok és alkudozások révén jusson magasabb mun­kabérekhez vagy rövidebb munkaidőhöz? Mert a munkás­ság munka — és kenyérnélkü­li tartalékcsapata bármikor kész elfoglalni a dolgozók he­lyeit. s mert más munkások, ugyanazon iparban, gyakran ugyanazon kapitalistánál, de külön unióban szervezve, szent­nek tartott, időhöz kötött szer­ződéssel, munkában maradnak, holott saját társaik sztrájkban vannak. Mindezek a tökéletlenségek a helytelen és hiányos szervez­kedés káros kinövései. Tömörüljenek csak a munká­sok Egy Nagy Szervezetben, egyszerre sztrájkba lehet szó­lítani a munkások összességét, s igy természetszerűleg sokkal nagyobb eredményt lehet el­érni bármikor, mint a szerző­déses szakmaszervezetekkel. E Nagy Szervezetben tömö­rülve, melynek alosztályai meg­felelnek a külömböző iparok­nak és meg van a tökéletes el­lenőrzésük az egyes- iparok fe­lett, a kapitalistáknak nem áll többé módjában a munkásság ügyeibe avatkozni. Nem tudja többé betölteni a sztrájkolok helyét, mert akik ezelőtt e célt szolgálták, ipa­rilag szervezettek. Nem küld­het többó katonaságot a mun­kásosztály egyik része ellen sem, mert az iparilag szerve­zett munkásság megtagadja a katonaság szállítását, ruházá- sát és élelemmel való ellátását. A munkásosztály tökéletes szervezkedése magától lehető­vé teszi az iparok ellenőrzését. Most már csak egy lépés vá­lasztja el a munkásosztályt a termelőeszközök kisajátításá­tól. A kapitalista talán még mindig oltalmazni, őrizni fog­ja birtokjogi papírját és köt­vényét tüzmentes páncélszek­rényekben. A munkásosztály többé nem törődik vele. E} bir­tokjogi papírok és kötvények csak a teleirott papírok érté­kével bírnak. A kapitalista osztály talán valóban állítani fogja, hogy még mindig bir tulajdonjoggal, de az állítás többé nem valóság. A munkás- osztály szervezett hatalma ki­vívta az iparok teljes ellenőr­zését: a dolgozóknak a terme­lés eszközeit. Ez az IWW elvi álláspontja. Egy lövéssel két ellenséget le- teriteni. Szervezni a munkás- osztályt a mindennapos küz­delem leghatékonyabb módja szerint a kapitalista osztály el­len, magasabb munkabérért, rövidebb munkaidőért és álta­lában jobb feltételekért. Vizs­la szemekkel őrködni a mun­kásosztály helyzetének közvet­len javítása érdekében minden kínálkozó alkalomra, szem előtt tartva azt a valóságot, hogy a munkásosztály itt él és éhezik a jelenben, nem pedig valahol a beláthatatlan jövőben. Követeljünk és vívjunk ki valamit és ez a valami értékes, ha azt biztosítani lehet a mun­kásosztály előnyére. Azaz min­den olyan eszközt alkalmazni, mely a munkásosztály közvet­len, sikeres előmenetelét biz­tosítja. Egyszersmint szervezni a munkahadseregét, hogy átve­gye és megtartsa a termelés eszközeit, midőn szervezettsé­gének erejével megdöntötte a kapitalista társadalmat. Szigo­rúan lépést tartva a gazdasá­gi fejlődéssel, minden felesleges erőpazarlás nélkül. Ez egyik titka az iparilag szervezett munkásosztály gyorsan növe­kedő hatalmának. Amint az IWW elvinyilatkozata előírja. Népgyiilés Trenton, N. J.-ben a Magyar Házban, Genesee és Hudson St. május 2- án, kedden este 8 órakor. Tárgy: “A közelgő vi­lágösszeomlás.” Előadó: VISI ISTVÁN az IWW szervezője. Belépő dij nincs. Min­denkit meghívunk. Társas vacsorát tart a Cleveland East Side IWW magyar csoportja 8622 Buckeye Road alatti helyiségében április hó 29-én, szombaton este.. Vacsora jegy ára 25c. A Bérmunkás olvasóit és azok barátait ezúton is meghívjuk. ÖRÖKÖN IGY VOLT IRTA: ADY ENDRE. Ez időből maradjon meg az: Mégis voltunk itt némi jobbak, Kiket népünknek bűneiért Nemes túszokként ostoroztak Nemtelen kinzó végzetek. Gyötrött a Ma mint rut testi kór Vagy szöges hordó, amely büntet S milliók buta révülete Milliókért vérez bennünket Gurulón és ártatlanul. A mi epokhás, szegény szivünk Vérével, óh, csak csoda esnék, Füthetnők majd javult unokák Égni vágyó és erős testét, Uj szent Januáriusok. Addig pedig várja végzetét A megrugdalt Ma silány népe S mindent rámért, dühödt fájdalom Mi bolond életünket érje: örökön igy volt s igy leszen.

Next

/
Thumbnails
Contents