Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-09-10 / 704. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1932 szeptember 10. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre .....................$2 10 One Year .....................$2.00 Félévre l.v 0 Six Months ................ 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy ............... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .......... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD KONVENCIÓ UTÁN Az IWW magyar propagandájának természetes terjeszkedé­sét és fejlődését igazolja az országos értekezlet nemcsak össze­tételében, de tanácskozásában is. Az országos értekezleten személyes képviseletben olyan ma­gyarok lakta városok voltak képviselve, amelyek ezideig hiányoz­tak az IWW térképéről. Mi ennek a jelentősége? Az az általános felismerés és kijó­zanodás, amely a munkások nagy tömegeit az immár negyedik esztendős gazdasági válságban arra kényszeríti, hogy odahagyja mindazokat, akik azzal hitegetik, hogy nyomorának okait önma­gán kívül másokban keresse. Mind gyakoribban kapjuk az értesítést, hogy ennek vagy an­nak a telepnek az éhező munkásai, hogy egész megyék bányász lakosai hívják az IWW-t, mert reményüket és minden bizalmu­kat elvesztették az eddigi szervezetükben és egyedüli reményük az IWW, mely harcait, megállapodásait nem a munkások nélkül, de közvetlen a munkásokkal, azok szervezett erejének igénybe vételével oldja meg. De volt a konvenciónak egy másik, nemcsak értékes, de rend­kívül figyelemre méltó jelensége is. A delegátusok között sok uj munkástársat ismertünk meg személyesen, akik olyan forradalmi lelkesedéssel vannak telítve, hogy a legnagyobb bizalommal me­gyünk az uj esztendőnek, amelyben az Egy Nagy Szervezet esz­méjét fogjuk az eddigi arányokat felül múló munkássággal végezni. Éhez azért is meg van minden lehetőségünk, mert nemcsak a lelkesedés és szükségszerűség kívánja, de a küldöttek jelentése majdnem kivétel nélkül arról számolt be, hogy az ame­rikai, a benszülött munkások között is épül és terjeszkedik az IWW, a helyi csoportok egymás után alakulnak és csak idő kér­dése, hogy az erőket csoportosítva annak az IWW tanítása és taktikája szerint érvényt is szerezzenek. Az országos értekezlet teljes tudatában hivatásának az IWW mozgalmában, idejének legnagyobb részét a tanítás és nevelés eszközének a Bérmunkásnak a helyzetével, a Bérmunkásnak min­den magyar munkás' asztalára való helyezésének a lehetőségével töltötte el. Hogy a hozott határozatok megfogják hozni a hozzá­juk fűzött reményeket aziránt nem lehet kétségük azoknak, akik hallották Flint, Mich., Buffalo, N. Y. és más városok delegátu­sainak azon kijelentéseit, hogy a Bérmunkásnak egymaguk fog­nak az esztendőben ötven olvasott szerezni. De biztosítsa ezt az az intézkedés is, amely az állandó szervező bizottságok felállítását tette szükségessé, amely a környékkel fogja az agitációt végezni. A legmelegebb megemlékezését tanúsította az országos érte­kezlet az osztály harc foglyaival szemben, akiket táviratilag biz­tosított ar/ól, hogy az IWW magyar nyelvű tagjai fáradhatatla­nul építik azt a mozgalmat, amely egyedül alkalmas és képes arra, hogy, a munkások mártírjai előtt a börtönök vas ajtajai megnyíljanak. TOM MOONEY Julius hó végén volt 16 esztendje, hogy California állam bör­tönében szenved. Az egész világ kizsákmányolt bérrabszolgái tu­datában ártatlanságának, de szervezetlenségük folytán tehetetle­nek az Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának határozatá­val szemben. A kizsákmányoló osztály eme intézménye életfogy- tiglanra Ítélte a munkásosztály két igaz harcosát Mooney és Bil­ling munkástársakat. A két harcos forradalmár az AFofL szer­vezetének tagjai. Annak a szervezetnek, amelynek még ma is hatalmában áll e két ártatlanul elitéit munkás szabadlábra helye­zése. De ahelyett, hogy komoly elszánt harcba lépnének California állam vagy ha kell az egész Egyesült Államok kizsákmányoló osztáya ellen. Nem! Mooneyék kiszabadítása nem fontos az AFofL vezéreinek. Inkább judásként szerepelnek. A “Munkásosztály felszabadítása csak a munkásosztály müve lehet.” Egynek a sérelme valamennyiünk sérelme alapján szer­vezkedve. Amint egy ily szervezetben tömörül a munkásosztály, nemcsak az osztályharc áldozatait szabadítja ki a börtönökből, hanem saját magát is a kizsákmányolás alól. Erre kell az Egy Nagy Szervezet az IWW. Csődben a pauperizmus gyomor filozófiája A nagy zűrzavarból, mely vezérfonálként húzódott végig az álpróféták okoskodásain, mind gyorsabban bontja ki ma­gát, a munkásosztály gondolko­zásra kényszeritett rétege. Mi­sem bizonyíthatná jobban ezen megállapításunkat, mint a futó homokon épült tudománytalan, úgynevezett munkás-alakulatok, pártok iránt tanúsított nemtörő­dömség, mely a nagy gazdasági válság közepette fokozódik. A tömegek nyomorba taszítá­sára és a nyomorba taszítottak kiaknázására, a kizsákmányolás­ra felépült kapitalista rendszer bírja a patentot. Ezen szabada­lom, mint a sziámi ikrek — oly annyira összenőt a kapitaliz­mussal, hogy széjjel választását célzó minden kísérlet, meddő­ségre van kárhoztatva. A rosszul kevert kártya, a ha­mis játékos veszteségével kell végződjék. A tévtanokat hirde­tők, csak a félrevezetett tömeg elhidegülését és megvetését kap­hatják ellenértékűi. E miatt, ők az utolsók, akiknek joguk volna a lamentálásra. Már pe­dig a “mi” munkáspártjaink és azok politikusai, nem tettek egyebet,..— mint hamis játéko­sok — a tömegek félrevezetésé­nél. Ők azok, kiknek a zászlóbon­tás óta, csak kifogásaik voltak az ipari szervezkedés, a tudomá­nyos ipari unionizmus ellen, ők azok, kiknek, túlságosan forra­dalmi volt az ipari szervezke- [ dés; ők azok, kiknek máról hol- | napra megváltozott nézetük sze­rint, szükségtelenné vált az ipa­ri szervezkedés hirdetése, az ipari szervezetek építése, úgy-; mond: már nincs idő a szervez­kedésre. Ők azok, kik az ipari szervezetek feloszlatását aján­lották nekünk, kik vérünkkel építettük azokat és harminckét r-el irt forradalmi célnak, a szak szervezetekbe való visszavonu­lást tűzték ki. Ők azok, kik az: IWW elpusztításán, vehemeseb- ben munkálkodtak, mint a ka­pitalizmuson : akik az összes pál I fordulások után, papíron korcs­szülött ipari uniók építését ha- j távozták el (szegények) csak azért, hogy az IWW évtizedes I propagandát ellensúlyozzák és a tömegek agyát megzavarják. A feltartóztathatatlan, szá­guldó események, vasökle szer­te zúzta a tévtanokat és az ál­okoskodást. Összetépte a pók­hálóból szőtt köteleket, melyek-1 kel a tényleges munkásmozga­lom előretörtetését vélték vissza tartani. Utolsó mentsváruk már csak a pauperizmus gyomorfi­lozófiája volt. mely. mint elmé­let, csak addig állhatta az atta­kot. amíg bekövetkezett. A tömegakció — ez a párt­berkekben dédelgetett nyafogó fattyú, az üvegtubus alatt, mes­terségesen táplált korcsszülött, mihelyst az ipari pangás szele megcsapta, kiszenvedett. Kiadá lelkét, és meghala. De nem is lelhetett tovább. Hiszen fizikai I életünk, fizikai szabályok között mozog. Társadalmi életünknek, társadalmi mozgalmunknak, gaz dasági rugói vannak. Sőt mi több, fejlett tudományuk és ter­mészeti ismeretünk meggyőzött bennünket arról, bog}- még csak megpróbálni is balgaság volna nekünk halandóknak, a termé­szet fölé helyezkedni. Kivételesen, csak a politiku­sok; voltak azok, akik azt akar­ták velünk elhitetni, hogy a ha­lak szárazföldön is megélnek. S hogy nekik van igazuk, min­den alkalommal, a párt muzeum ban őrzött fattyura mutattak, ki a pangás és tömeg nyomor be­következtével el fogja érni nagy koruságát s mintegy varázsütés­re, rá vesz bennünket, éhezőket arra, hogy valamennyien felke­rekedjünk és bevonuljunk, az ígéret földjére. Azt magyarázták, hogy ez a karaván, a gyomrán keresztül gondolkozva, minden akadályon játszi könnyűséggel fog átha­ladni. Egyszerű az egész — Egy nagy hatalmas, lerongyolódott, koldusbotra juttatott, agyon- éheztetett tömeg, felemeli óriás lábát és egy toppantással, elta­possa a kapitalizmust. Annak politikusaival, szembe helyezi, az övéit; rendőségével és kato­naságával szembe ő is fegyvert ragad és áttör a szuronyerdőn. Csak “Jó” vezérekre van szük­ség és ehhez bélésnek egy isten­telen nagy nyomorra. A “jó vezérek” meg vannak, noha valami nagyon bátornak — eddigi cselekvésüket véve alapul — nem nevezhetjük őket. Bekövetkezett az istentelen nagy nyomor, nélkülözés és éhezés is. Mely mentül inkább fokozódik, annál kevesebb “tö­megakciót” vált ki. És ha a tö­meg hangulatát, cselekvéseit vizsgáljuk és fokozódó párhu­zamba hozzuk a nyomorral — nekünk nem — de a pártvezérek és az álpróféták nagy rökönvö- désére. Fharenheit hőmérővel mérve a dolgot, 32 fokot mutat vagyis fagypontot. t Ha már idáig eljutottunk, akkor mérjünk csak tovább. La­toljuk, az adott helyzetet, a kö­rülöttünk és velünk forgó álla­potokat. Az eredményt már is­merjük és most keressük az okokat. Mert kell, hogy oka le­gyen ennek a nemtörődömség­nek, ennek a lethargiának, en­nek a könyörgő, koldus szellem­nek, mely a munkásosztályt ma­gához ölelte. A bünterhek ki porciózásánál, jó néhány métermázsát, bátran rakhatunk, a pártpolitikusok aj­tajához. Azért mégsem tekin­tünk nekik olyan fontosságot, hogy egyenesen rájuk hárítsuk a felelősséget. Ilyen nagy em­bereknek nem ismerjük el még sem őket. A bűn a kapitalizmust terheli a summa rá esik. Rend­szerének "érdeme” nemcsak az, hogy ilyen nyomort vart az em­beriség nyakába, hanem az is, hogy türelmesen viselteti. A ka­pitalizmus által létesített és nem kis anyagi áldozatok árán (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents