Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-08-27 / 702. szám

I 6 oldal BÉRMUNKÁS DETROITI HÍREK A SEGÉLY BIZOTTSÁG BAJAI Nagy bajai vannak a detroiti segély bizottságnak, régen kifo­gyott a pénzük, amiből a munka nélkülieknek üres levesre, de a bizottságnak, meg tiszteséges megélhetésre »jutott. Májusban már csalt azokat hagyták a se­gély lisztán, akik máskép éhen haltak volna, de azoknak is hi­telre kellett vásárolni abban a reményben, hogy a sokat beígért prosperitás akkorra meg jön, de bizony az nem jött meg és a fűszereseknél a mai napig 1.200,- 000 (egy millió kétszázezer) dollár adósság van s már azok sem akarnak több hitelt adni. A szövetséges kormány által nem régen megszavazott ösz- szegből próbálnak egy részt kapni, mely a legjobb körülmé­nyek között sem fogja megha­ladni a 1.800,000 dollárt. De ha ezt mind meg is kapják hetek múlva még arra sem igen elég, hogy a fűszereseknek, tejesek­nek az adósságot megfizesse a város, tehát ismét ott lesznek ahol a párt szakad, csak keve­sebb lehetőség lesz arra, hogy ihitelt kapjanak S AKKOR JÖN A TÉL TELJES NYOMORÁ­VAL. Közben folyik a kilakoltatás, csak 150 családot lakoltatnak ki naponta, akikért eddig a város fizetett lakbért, de mivel már hónapok óta arra nem képes, igy a jóistenre bízták azok fize­tését. A házi urak nem igen hisznek abban, hogy az isten megfizeti, hogy a nyomorgók­nak szállást adnak, igy a bíró­ság meg adta a kilakoltatási pa­rancsot. Mert első és legfonto­sabb a magántulajdon szent­sége, nem az emberi élet. AHOL MÉG NEM VOLT BÉRLEVÁGÁS Igen, még ilyenek is vannak Detroitban a Wayne megyében, akiknek a bérét nem vágták le pedig lett volna miből levágni s maradt is volna elegendő. Ezek a szerencsés alakok a já­rásbíróságok, (circuit court judges). Már több esetben kér­ték őket a politikusok, hogy fo­gadjanak el kevesebb fizetést, mint évi 14,500 dollárt, de mind annyiszor vissza utasították ezt a szerény és nagyon is halkan intézett kérést, ők nem olyan lágy szvüek, persze nem is igen mertek a politikusok ellenük, illetve a bérlevágás mellett kar5 doskodni, mert előbb utóbb ilyen bíróság elé állítják őket valami graftelésért és akkor nekik kel­lett volna ráfizetni, ha nagyon hangosan agitáltak volna a bíró­sági tagok bérlevágása mellett. Az ilyen járásbíróságnak az állam fizet 6,500 dollárt és a megye 8,000* dollárt, ehez még minden napra mikor a megyén kívül bíráskodik, kap 20 dollárt napi dijat, ráadásul évente kap­nak három havi vakációt. Mind­ezekből nem akarnak engedni a biró urak, úgy Ihiszik, hogy meg érdemlik amit kapnak mosti meg azzal is tudnak érvelni, hogy nekik a munkájuk sokkal több és nehezebb mint rendes körül­mények között. Ami a fő, ha ők ilyen jól vannak díjazva, még nehezebben hiszik el, hogy va­laki olyan éhes lehet, hogy lopni kényszerül. Ők nem éheznek, nem ismerik a nyomort, mivel elég jól dijjazák őket még el sem hiszik, hogy van éhség és nyomorúság. Ők előttük min­denki bűnös aki éhezik, rongyo- sodik, nyomorog, igy kéregetni vagy lopni mer. Ilyen az igazság osztogatok társasága, évente 15 ezer dollárt kapnak, hogy a saját igazságu­kat osztogassák. Nem csoda, hogy az egyszerű munkás ember aki az éhség, nyomor által haj­tatva egy néhány centet vagy csekély értékű élelmi szert lop­ni mer, éveket kapnak a börtö­nökből, amig a bankár urak) akik 100,000 dollárokat loptak, csal­tak, legrosszabb esetben 60 na­pokat kapnak. Ezek a jól díja­zott birák megértik jól kihizott bankártársaiknak a helyzetét, jobban rokonszenveznek velük, mint az agyon éhezett mun­kással. Ha ilyen bíróságot, ilyen igazságot akarsz, csak aludj tovább, majd ezek elintézik a sorsodat a bankárokkal együtt, akik 100 ezreket rabolnak, zsarolnak s ez nekik igazság, ilyen igazságot osztogatnak ne­ked. De ha ember vagy s az em­beriség részére, a többség részé­re akarsz igazságot, akarsz egy jobb tökéletesebb társadalmi rendszert, ahol az igazságot nem csúfolják meg ilyen cuda­rul, akkor jöjj, tanulj, szerez- kedj és harcolj velünk. FORDNÁL IS VAN VAKÁCIÓ A Ford Motor Co. teljesen lezárt bizonytalan időre, bár a munkásoknak leginkább a tool és die makereknek, hogy két három hét múlva vissza mennek dolgozni, de a bizalmasabbak­nak megsúgták, hogy nem biz­tos, csak vigyázzák az újságok­ban vissza hivó felszólítást 29- ike felé, vagy azután. Most sirnak a segély bizott­ságon is, mivel az ilyen vaká­ciózó munkásoknak nagy része már is segélyért folyamodik, mert mikor dolgozott is csak egy két napot hetenkint, igy nagyon szűkösen volt elég a megélhetésre, nem hogy maradt volna még a kényszer vakáció idejére is. DETROIT VÁROS ADÓSSÁGA A napokban szavaztak Det­roit polgárai afelett, hogy le­vágják-e az évi költségvetést 72 millióról, 61 millióra. A telek hiénák, akik a farmokat a vá­roshoz csatoltatták és felosztot­ták házhelyeknek, a várossal utakat, járdákat, vízcsatornákat és vezetéket építettek, persze kölcsön pénzen, most legtöbb ezen házhely visszamaradt s a város sem tud utána adót be­hajtani. Most ezek a real estate emberek az adót akarták lejjebb vágatni referendum által, a mi nem sikerült, de arra jó volt, hogy a polgármestert megijesz- szék és olyanokat mondassanak vele, amit rendes Jcörülmények között nem i^ mert volna mon­dani. Mi előtt a költségvetést is­mertette volna a polgármester, a város nagy adósságáért ezeket a telek (hiénákat tette felelőssé, mivel a város pénzén uj város részeket akartak építtetni, mely után nagy hasznot csináltak, de most nem birják az építkezési költségeket adó fejében behaj­tani, mivel legtöbben ott hagy­ták, ezen házhelyeket, melyek 100 év múlva sem fognak be­épülni, mivel detroitnak 45 mil­lió lakosú városnak kellene len­nie, hogy' ezen uj területek be­épüljenek és lakva legyenek, melyet a város becsatornázott és utakkal ellátott. A legfontosabb és minden munkás által figyelembe veendő tény az, hogy a városnak 400,- 000,000, azaz négyszáz millió dollár adóssága van, melyre csak az évi kamat 32 millió dollár, s ez az adósság állandóan sza­porodik, nem hogy fogyna. Minden dollárból, melyet adó­ban beszednek, 43 cent az adós­ság kamatjára van fordítva, a törlesztésről szó sem lehet, a többi része a dollárnak a követ­kezőképen oszlik meg 6.5 segély re, 17.7 iskolára, 12.8 rendőrség­nek, 6.3 a tűzoltóságnak, 3.9 utca tisztogatás, 1.8 szemét ki­hordás, 4 cent ügykezelésre. Vegyük csak még egyszer Chicago egyik kapitalista lap­jának eldugott helyén a követ­kező sorok állanak. Az állami segélyző bizottság egyik alkal­mazottja jelenti, hogy' vizsgálat közben mily szörnyű állapoto­kat: talált. Egy 22 éves fiatalember heti $3.00 ellenében hetenként hat napot s napi 8 órát dolgozik. Még röviddel ezelőtt ezen mun­ka elvégzése $25.00 fizetett. Két tanult asztalos darabszánt munkára vállalkoztak az egyik az első nap végeztével ott hagy­ta munkáját, mert 73 centet ke­resett 8 óra alatt. A másik négy napon keresztül megfeszítek erővel dolgozott s a negyedik napon reggel félnyolctól délután 4 óráig 25 centet keresett. El keseredésében öngyilkos lett. Egy munkásokat elhelyező' intézet festő és papirozó mun­kást keresett, napi egy dollár és ötven centért. A jelentkezők el­keseredetten hagyták el a mun­kaközvetítőt, mert rájöttek, hogy az említett bér fejében ne­kik kell szolgáltatni a felhasz­nált anyagot. Egy jómódú család házi mun­kára férj és feleséget keresett. A férj teendői a házkörüli mun­kák végzése. Megkivántatik, hogy a férj jó asztalos, festő és kertészeti munkákban jártas le­gyen, az automobil rendben tar­tását és hajtásában is jártas le­gyen. Felesége jó szakácsnő és gondos gazdasszony legyen. ezeket a számokat: Detroitnak egy és fél millió lakosa van és 400,000,000 dollár adóssága. Évente csekély 32 millió dollárt kell csak kamatban fizetni. A tavaszon 82 millió dollár volt hátralékos adó, melyet három évvel ezelőtt kellett volna befi­zetni, mikor még jól ment a munka. Mennyi lesz mostanhoz három évre a hátralékos adó. Mennyi lesz az adósság? Meny­nyi lesz a kamat az adósságra? Munkástárs! Ha nem akarsz belebolondulni a fenti kérdések számitgatásában, akkor halgass ide. Mi könnyen és egyszerűen akarjuk a helyzetet megoldani, még a mi hírneves polgármes­terünk sem tudná jobban meg­oldani. Mi elakarjuk türülni a városok adósságát, még tovább megyünk, elakarjuk törülni ezt az egész rendszert és újjá épí­teni úgy, hogy ne kelljen egy egész városnak arra dolgozni, hogy a bankárok zsebében éven­te 30—40 millió dollárt tudjanak juttatni. Mi úgy akarjuk, hogy minden ember megkapja mun­kájának a teljes gyümölcsét, a bankár urak is csak annyit kap­janak, amennyiért megdolgoz­nak. Mond nem e sokkal jobb és biztosabb a helyzetnek az ilyen formán való megoldása, mint azt számolgatni, hogy mennyi a mortgage, mennyi az adósság, mennyi a kamat? Ha nem aka­rod, hogy gyermekeid még na­gyobb adó, s nyomorúság alatt nyögjenek, akkor jöjj velünk harcolni az ipari szabadságért. Vi. ___________1932 augusztus 27. Eme munkák végzése fejében fizetésük koszt és lakás. Egy a háborúba szolgáltatót teljesített család nyerte el az állást. A férj mint érdemjelekkel kitüntetett katona felesége pedig mint ápo­lónő szolgált a harctéren. Eme munkára több mint száz család jelentkezett s a rendőrségnek kellett közi e lépni, hogy a fö­lösleges jelentkezőket eltávolit- sa. És erre a társadalmi rend­szerre mondják rá, hogy civili­zált. Ezért a társadalmi rend­szerért áldozzák vérüket, életü­ket a kitagadott bérrabszolgák. Talán ez a rendszer osztálytu­datra ébreszti azokat, akik még mindig a mai rendszer hü csat­lósai. Talán! Az IWW kijelölte az utat a világ bérrabszolgáinak felsza­badulására, tekintet nélkül szín­re, fajra, nemzetiségre az Egy Nagy Szervezetben tömöríti a bérrabszolgák millióit az Ipari Demokrácia megteremtésére. A kizsákmányoló osztály al­kotmánya megadja a jogot a számunkra, hogy dolgozhas­sunk, feltéve ha részére profitot hajtunk. A kapitalizmus huma­nizmusa elsősorban a profit. Ő nem törődik a munkások életé­vel. Igaza van. Miért nem tö­rődnek azzal a munkások, hiszen ők állítják elő az élet összes ja­vait a paraziták csak élősködnek rajta. JÓL HALADUNK

Next

/
Thumbnails
Contents