Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-08-27 / 702. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1932 augusztus 27. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési’ árak: Subscription Rates: Egy évre ....................$2 10 One Year ....................$2.00 Félévre ........................ 1.» 0 Six Months ............ 1.00 Egyes szám ára ......... 5e Single Copy .............. 5'c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .......... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. Q.'J?ox 3912 S.S, Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Működésben az akasztófa A középkori civilizációt is megszégyenítő eseményekről számol be a hírszolgálat magyarhonból. Nem újság előttünk a munkásság véresre veréséről, a kinoztatások minden fajtájáról és akasztásról hallani. Ez csak folytatása a réginek. Amióta osztályok léteznek a társadalomban ezek ismétlődő jelenségek. Nemcsak Magyarországon, hanem a világ minden részében igy van ez. Harc az elnyomók és elnyomottak között. Ha olvasgatjuk a munkásmozgalom történetét gyakran találkozunk feljegyzésekkel, melyek vérfagyasztó kegyetlenségeket örökítenek meg. Magyarországon a jelenben dúló kegyetlenségek; a munkások véresre való korbácsolása és a két munkás felakasz- tatása a rögtön ítélő bíróság által; német, olasz és más országokban a munkás élet pusztítása; Amerikában, a Kentucky és más állambeli bányászok, valamint más ipari munkások ellen elkövetett és folyamatban levő kegyetlenségek mind pgy-egy szemei azon végnélküli láncnak, melyben a munkásság szenvedéseinek sorozata van összefoglalva. A kapitalizmus fejlődésével a kegyetlenségek mind gyakrabban ismétlődnek meg és ez természetes is. A fejlődő kapitalizmus fokozza a kizsákmányolást és a másik oldalon a kizsákmányoltak tömegei védekeznek a kizsákmányolás ellen. Sajnos, de való, hogy a kizsákmányoltak osztálya a jelenben még csak védekezhet. A támadást ha idönkint és helyenkint mégis kísérlik, az vérbe fullad részben a helytelen szervezettség, részben pedig a szervezetlenség folytán. Ezen állapotok megszüntetése a munkásosztály hivatása. A kegyetlenségek és kivégzéseknek nem szabad az osztályharc elhaladását megállítani, sőt még csak meglassítani sem. Ellenkezőleg, a harcnak hatványozott méretekben kell folyni, azonban a harcot irányitó szervezetnek ügyelni kell arra, hogy mennél kevesebb emberi élet essen áldozatul. A szervezetlen, vagy téves utón haladók számos esetben áldoznak fel emberi életet és sajnos az eredmény korántsem ér fel az áldozattal. Számos esetet találunk __ különösen az utóbbi években — amikor munkás életet elfogadható ok nélkül dobnak oda az uralkodó osztály vérebeinek prédáivá. Ez helytelen taktika és a munkásságnak a múltak tapasztalatain okulva arra kell törekedni, hogy a lehetőség határáig ezeket kiküszöbölje. A harcot arra a térre kell irányítani, ahol a munkásság leghatásosabban tudja érvényesíteni erejét. Ne engedjük a munkásmozgalomba befurakodott agentprovokatörök által vezettetni magunkat, mert ezeknek a céljuk az elégedetlenség vérbe fojtása. Az osztályharcnak az alapja gazdasági. Az osztályharcnak a célja a kizsákmányolás megszüntetése és a kizsákmányolás a termelés szinterén folyik. Csak természetes, hogy a harc megvívására a legalkalmasabb tér az iparokba van. Az osztalyharcot nem az idézte fel, hogy egyik ország népe németül a másik pedig angolul beszél, nem is az, hogy bizonyos ország népeinek egyresze republikánus, a másik demokrata, a harmadik pedig kommunista politikai nézetet vall, hanem az, hogy minden országban a munkásságtól elrabolt termelt javakat vissza szerezzük. A harc azért folyik, hogy a társadalomban megszüntessük az osztályokat; a kizsákmányolást. Az IWW az a szervezet, mely a harcot ott vívja, ahol a munkásság erejét a leghatásosabban használhatta. Az IWW célja a bérrendszer eltörlése általános sztrájk utján. Az osztályharcban nem annyira a lőfegyver a fontos, hanem az iparokba megszerezni a kontrolt és ha kell megbénítani a kizsákmányoló osztály fegyveres erejét azáltal, hogy megvonjuk tőlük a muníciót, élelmezést és azok egyik helyről a másikra való szállítását. Az IWW építésével ott támadjuk az uralkodó osztályt ahol legérzékenyebb és leggyengébb, mig ellenben a munkásság a legerősebb Ezen az utón haladva vethetünk véget leggyorsabban a munkásság ellen elkövetett kegyetlenségeknek és akasztásoknak. HÉTKÖZNAPOK Ki ne járta volna már végig a Bérmunkás olvasói közül a munkakeresés kálváriáját? Ki ne hallotta volna már mondani és mint halálos Ítélet hangzott: van már elég emberünk, többre nincs szükségünk. A munkás sorsában egyformán osztozik a férfi és a nő. A nő is oda áll a férfivel együtt és vár hátüia kap munkát. 'S' a nőt épp úgy elutasítják mint a férfit. A mai társadalom munkapia cán, olcsó áru az emberi erő. A nő és férfi egyformán van kizsákmányolva. De ha jól megfigyeljük a mai társadalom erkölcsi felfogását, akkor látni fogjuk, hogy menynyivel jobban van kizsákmányolva a nő mint a férfi. A nőnek a munkaerején kívül még egy áruja van: női becsülete. A női becsület az, amit erkölcsi alapul fektetett le a mai társadalom, hog}* megvédje vele a házasság szentségét és az anyaság jogát. Nagyon sokat lehetne Írni a mi társadalom kétes erkölcseiről, de egyikről sem annyit, mint a női becsületről. A kapitalista társadalom kétféle erkölcsöt ismer. Férfi és női erkölcsöt. Az a társadalom beszél erkölcsről, amely társadalom 18 dollár heti fizetést ad családtartóknak. Az a társadalom mer erkölcsöt követelni asszonyaitól, mely társadalom nem törődik azzal, hogy 7—8 dollárt kereső nőknek, elég-e a keresetük ahhoz, hogy női becsületük megvédésére biztos alapul szolgáljon. Egy pár példával jövök, hogy rámutassak a mai társadalom erkölcseire: Valahányszor újságot olvasok, mindig elolvasom a “Help wanted” rovatot is. Természetesen nem kerüli el figyelmemet a következő hirdetés sem: Házvezetőnő kerestetik özvegy emberhez 20 évtől 35 évig. Csak nagyon ritkán keresnek az ilyen helyre 40 éven felüli nőt. A házvezetőnői állás nem egyéb, mint a prostitúció egy ága. Amerikában nincsenek hatóságilag engedélyezett nyilvános házak, mert az ilyesminek a létezése erkölcstelen intézmény volna. De annál több Road házak vannak, melyek sokat tudnának mesélni Amerika hires erkölcseiről, hát még az automobilok ! Ha rajtam múlna az egész, nyilvánosan megvesszőztetném azokat, kik ma erkölcsről mernek beszélni, vagy akik egy kétértelmű szónak a hallatára elpirulnak, és az ókor csökönyösségével ragaszkodnak a múlthoz és buta maradiságukkal támogatják a mai rendszert, hogy minél több Road házak épüljenek és minél több fiatal leány hulljon az erkölcstelenség karjaiba. Az olyan társadalomban, ahol nincs munkalehetőség és ha van, éhbérért dolgoztatnak, nincs senkinek se joga erkölcsöt keresni. Mert a természet az embert nem csak testtel és lélekkel ruházta fel, hanem gyomorral is, mely enni kíván akkor is, ha az ennivalót lopással, betöréssel, vagy a női becsület árán kell megszereznie. Brooks Elza. A forradalmi munkásosztály egyetlen harci eszköze a sajtó, amelynek betűi bevilágítják a még sötétben bolyongó agyakat. Terjesszétek a Bérmunkást az ipari forradalmárok egyetlen magyar szószólóját. Jutalmatok érte az ígéret földje az Ipari Demokrácia. Semmi sem oly maradandó, mint az ideiglenes bérlevágás. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkálta ó osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve. sebb kezekbeni összpontosulása a s akszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyes növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsak s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segitenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ba kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- szüntessék a munkát, bármikor, ba sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztessége, napibért tisztességes napi munkáért/' ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel r A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend. szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
