Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-08-27 / 702. szám

1932 augusztus 27. BÉRMUNKÁS 3 oldal Magyarországi Tükör Az IWW Hirszolgálati irodájától Budapest. Magyarországon az utóbbi hó­napokban a parasztság a szoc. dem. pártba kezd szervezkedni. Akik e mozgalomba bekapcso­lódnak azokról a rendőrség el­tekintve, hogy jól összeverik őket, ujjlenyomatokat vesznek le róluk. * A Fusch és Schlicter zománc edény gyár Budapesten leállí­totta üzemét. 300 munkás került ki az uccára. A gyár a leállítás indokául azt hozta fel, hogy a kormánytól nem kapott nyers­anyagra valutát. * A magyarországi proletárdik­tatúra kikiáltásának 15-ik évfor­dulóján az egész ország terüle­tén készenlétbe helyezték a fegy veres erőt. Rengeteg munkást preventív intézkedésre való hi­vatkozással őrizetbe vettek. * 1932 február havában a nyo­mor miatt 142-en lettek öngyil­kosok Budapesten. * Békéscsaba. A Hubertus tex­tilgyárban a munkásnők sztrájk­ba léptek. A szövőnők napi ke­resete 80 fill.-tői 1 p. 56 fill.-ig terjedt. Büntetés címén a leg­több munkásnő keresetének fe­lét, háromnegyedét, de nem volt ritkaság az sem, hogy az egé­szet levonták. A sztrájk a ki­hirdetett 38 százalékos újabb bér redukció miatt tört ki. A sztrájk ban résztvevők szervezetlen munkások. A szakszervezet lé­pett közben közvetítőnek és ép­pen ezért a bukás biztos. * Hódmezővásárhely. 8000 pro­letár mint koldus járja a várost. * A magyar képviselő házban 1932 márc. 31-én szoc. dem. kép viselők a csendőrség által meg­botozott parasztokat mutattak be. * Magyarország lakosainak 10 százaléka áll hitelezőkből mig 90 százaléka adósokból. * 1932 márciusban 1473-al töb­ben vették igénybe a pesti zá­logházakat (állami kezelésben van) betét végett mnt február­ban. * Csongrád. A rendőrség szét­vert egy műkedvelői előadást, amelyen “'Ketten egy fa alatt” c. színdarabot adtak. Az elő­adást előzőleg ugyanaz a rend­őrség engedélyezte. * Nagyivánon a csendőrség, mert társaikat szervezkedésre * hívták fel Balog István, Vona Rudolf, Nagyfejő Mátyás, Ta­kács István és Balogh András földmunkásokat nádpálcával vé­resre verték. Vona Rudolfnak még az arcát is ezzel verték össze. * A vidéken a parasztok éjje­lente jönnek össze és osztják ki a Pestről kapott röpiratokat. * Budapestre egybehivott Nem­zetközi Munkásdalos Hangver­senyt a belügyminiszter betil­totta. * Budapesti Magyar Kerámiái Téglagyár munkásainak a vál­lalat újabb 5 százalékos bérle­vágást akart végrehajtani. E miatt sztrájkba léptek. Ebben a gyárban a munkaidő reggel 7 órakor kezdődik és este 10 óra­kor ér véget. Túlóra dij nincs akkord rendszer van. ❖ Pilisszentiván. A Hungária kőszénbánya 400 munkása kö­zül 85-t kivágott a munkából. Helyettük Salgótarján vidékéről akart bérletörőket verbuválni. 8 ember vállalkozott erre csupán. Addigi bér napi 5 p. 50 fillérig terjedt ezek 2 p. 50 fillérért (vá­járok) voltak hajlandók dolgoz­ni. A benszülött sváb lakosság bojkottálja ezeket, sőt többet már kegyetlenül el is vert. A visszamaradottak tovább dolgoz, nak a község csendőri megszál­lás alatt van. A bánya irodát és annak személyzetét a csendőr­ség tartja megszállva illetve vé­delme alatt. A munkások szer­vezetlenek. * Budapest lakossága kilencven hétezer pengővel kevesebb érté­kű lóhust fogyasztott ez év feb­ruárjában mint a múlt év feb­ruár havában. Nem azért mintha több más húst használt volna fel, hanem mert erre sincs pén­ze. Ugyancsak csökkent hatvan ezer pengővel a fogyasztási adó bevétele. Valamint kilencven- kilencezer pengővel a községi élelmiszer üzem bevétele is. El­lenben a temetkezési üzemének hatvankettő ezer pengővel több volt a bevétele. * Debrecen. A város kremató­riumot épitetett. A katholikus csuhás minden erejét latba veti, hogy üzembe helyezését meg­akadályozza. A papság ugyanis csak az élve való elégetésnek a hive (lásd inkvizíció). * Budapest. 1932 április 5-én a belügyminiszter a szoc. dem. párt hivatalos lapját (Népsza­va) betiltotta 6-án a lapszedő és nyomók erre sztrájkba lép­tek. Az állami nyomda Reggeli és Esti hirek címmel egy négy oldalas lapot adott ki. Ai főváros és vidék munkássága általános sztrájkra készült amit a forra­dalmárok is szítottak. A szoc. dem. párt képviselői megijedve ezen forradalmi készülődéstől elhatározta, hogy egy küldött­ség járásba a miniszter elnökhöz vezeti le a tömeg kirobbanni ké szülő sztrájkját. A memoran­dum átadását 7-ére tűzték ki és ugyanaz nap fél órás és csak a budapesti gyárakra érvényes tüntető sztrájkot határoztak el. Erre a gyárosok 7-ikei napra a munkásokat kizárták. A kül­döttség a Népszava Conti utcai székházától- el is indult, amelyet Kertész Miklós és Szeder Fe- renc szoc. dem. képviselők ve­zettek. Az Erzsébet körútra érve már hatalmas tömeggé dagadt a küldöttség mire a rendőrség rohanta azt meg. A két képvi- velő ezt látva otthagyta a tö­meget és# villamosra szállva el­menekültek onnan. A rendőrség 42 proletárt fogott össze. Sokan még ma is a börtönben vannak, mert a szoc. dem. párt vezérei érdekükben való közbe lépést megtagadták azzal, hogy azok kommunisták. A proletárság kész lett volna a sajtó szabad­ságért harcolni, de ez a történ­tekből ítélve a szoc. demeknek nem kell. Amig Budapesten ez történt, addig Balmazújvároson a parasz tok ugyanekkor megtámadták a lovas csendőrséget, sortüz egy halott Papp György. Újpesten ugyancsak a rendőrség verte szét a tüntetőket 8 került közü­lök börtönbe. Szegeden ugyan­ilyen körülmények között 16-án. Békésgyulán az utépitők mentek sztrájkba. Nyirturon a parasz­tok fejszékkel támadták meg a lcjvascsendöröket. Sortüz egy halott Szabó Pál, rengeteg se­besült. De a szoc. dem. párt proklamációt adott ki, amelyben nyugalomra intette a munkáso­kat, mire PILLANATNYILAG leszerelte a forradalmi hangu­latot. Hogy milyen újabb pak­tumot kötött a kormánnyal azt ebben a pillanatban nem tudjuk, de hogy újra eladta magát az bizonyos. * Tata. Gróf Eszterházy Ferenc ‘‘Valószínűleg, ha a jobbágyság megmaradt volna ma is meg lenne a jólét, ami eltűnt akkor amikor a demokrácia szó alatt minden egyebet értettek csak nem demokráciát.” Ez a mondás amely élénk fényt vet ezen he­rék felfogására nem 1832-ben, hanem 1932-ben hangzott el a nevezett ajkáról. K. Sz. 2. LOS ANGELESI LEVÉL Az ipari helyzet itten Califor- niában is mint máshol nagyon elszomoritó. Már idáig is úgy levannak vágva a fizetések, hogy a munkások akik dolgozhatnak, azok is alig tengethetik az éle­tüket egyik napról a másikra. Némely helyen 3—I órákat dol­goznak naponta heti 2—3 na­pon. A munkásnép mindenhez hozzá fog, hogy a kenyeret meg kereshesse magának és család­jának, nem is említve ruházatot és a többi szükségletet. Egy szóval minden úgy annyira meg csappant, hogy a Kun László idejére szorult a munkásnép a Hooveristák idejében. A Kun László ideje volt Magyarorszá­gon a kétkerekű kordé szállítási eszköz. De már itt is nagyon használatba jött a városokba fát, rongyot, üveget, drótot, va­sat és rezet hordani vele. Szépen néz ki a huszadik szá­zad leggazdagabb országa, a leg magasabb civilizációjával. Éhez hozzáadva azt az irgalmatlan batyut, amivel a munkások úgy néznek ki mint a púpos tevék. Az országúton és a vasutakon élhessen és szomjasan cipelőd- nek vele. Ezreket és ezreket le­A new yorki csoport ez évadban utolsó Gulyás Kirándulását augusztus 28-án tartja a jól ismert Edenwald erdő­ben. Hogy ennek az össze­jövetelnek minden bevétele a Bérmunkás támogatását szolgálja, az összes harapni valókat Pollák mtársnő fogja adni. Kérjük a Bér­munkás minden olvasóját és azok barátait a megjele­nésre. — Útirány: Lexing­ton Ave. subway 180 állo- • másig, ahol a Westchester Railroad local vonatja veendő a Dyer Ave. állo­másig, ahol feliratok fog­ják irányítani az érkezőket. Vagy pedig a 3-ik Ave. magas vasút a 133-ik állo­másig és ottan szintén a Westchester vonal helyi vonatja veendő. hét itten látni naponta egy kis körúton. California állam a Suny Jim gondnoksága alatt ingyen tanyákat akar felállítani az utak és tűzvédő csapásokat csináltat­ni az ingyen munkásokkal a jövő télen, hat órai munka be­vezetéssel. Ugylátszik a hat órai munkaidő nagyon is hosszú munkaidő lesz a múlt télhöz számítva, mert még ez a munka is meg lesz rohanva mint a múlt télen. A mai ' kifejlődött technika hozta a munkás értéktelenségét nyomorúságát, minden szenve­dését a nyakunkba zúdította a 2—3 hetes és 2—3 órás munka napot. A termelés megszűnt a külpiacokra és ennélfogva még a fenti munkaidő is sok már ma. Olvasom az American 'Sci­ence Magazin-bői a Labor de­partment jelentését, hogy min­den lélek részére 30-szor nyolc órai munka segítség esik a gé­pek segítségével. Nos nézzük csak, hogy hol van az a nagy segítség. Nem a gép alkotóin, hanem a tulajdonoson. Feloszt­va azt a 30 napi gépsegitséget nem jutna több, mint három óra munkaidő egy személyre. Éhez még hozzá adva az érvénytelen és ártalmas munkát illetve túl­adni rajta, akkor csak két órai munka ha jutna egy személyre. Ekkor és csak ekkor lehetne a Common Wealth szót használni. A jelen korszakba használják az irodalom terén. De ez ébresztő­nek jó nekünk munkásoknak. A Common Wealth csak úgy alakulhat ki, ha az IWW taní­tását vesszük. A föld és gépek kezünkbe való vétele után és termelünk az összeség javára, nem az egyesek hasznára, mint van az a mai kor rendszerébe. Akkor nem lesz éhínség és nyo­mor, rettegés, hogy hogy is lesz holnap. Akkor még a Kun Lász­lóknak és Hoovereknek sem lesz akkora gondjuk mint ma. Albert Frank. Ma még az IWW számban gyönge, de szervezeti taktikájá­ban rejlik az a hatalom, amely bevezeti a világ munkásságát az ígéret földjére az Ipari Demok­ráciába.

Next

/
Thumbnails
Contents