Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-08-20 / 701. szám

1932 augusztus 20. BÉRMUNKÁS 3 oldal A kapitalizmus hiénái A mai cikkemben nem mon­dok semmi újat, amikor az ame­rikai életlehetőségről irok, ami­ről én előttem már írtak mások is. Amerikában gyakran lehet hallani azt a kijelentést, hogy itt mindenkinek meg van az alkalma, hogy gazdag ember le­gyen. Itt van munkaalkalom s mindenki dolgozhat ha akar. Itten csak az az ember nélkü­lözik, aki nem akar dolgozni és várja, hogy a sült galamb a szá­jába repüljön. Olyankor példának állítják Rockefellert és a többi millio­mosokat és azokat, akik olyan szépen megszedték magukat szorgalmas munkájuk révén. Amerikában a jótékonysági intézmények csak azért vannak, hogy a rossz májú embereknek legyen miről beszélni. Hogy mi szükség van a gaz­dag Amerikában, ahol minden embernek meg van az a lehető­sége, hogy milliomos legyen, az uccán való koldulásra, pl. kará­csony táján, amikor ugyanis, szűkölködő családok számára gyűjtik össze a karácsonyi ebéd­re való összeget. Ezt nem ért­jük! Hol van akkor az a sokat hangoztatott életlehetőség Ame­rikában ? Azt sem tudjuk megérteni, hogy az a sok millió munkanél­küli miért zúgolódik az immár 4 éve bezárt gyárak kapui előtt? Bizonyára passzióból teszik. S az is érthetetlen előttünk, hogy miért úsznak el a nehezen szerzett házak és a véres verej­téken megtakarított pénzek? S pirulva keil rámutatnunk a Washingtonból csúnyán kivert obsitos katonákra, kiknek seb helyes testükre nagyot köpött az amerikai kormány. És a kapitalizmus hiénái na­gyot nevetnek a naiv embere­ken, kik mindent elhisznek, még azt is, hogy milyen egyszerű dolog Amerikában a milliók szerzése. S aki még nem lett Ameriká­ban milliomos (jaj, de ügyetlen némely ember!) sőt, odáig ju­tott, hogy most amikor nincs semmi munkaalkalom, jótékony­ságra szorul, vagy embertársa Csak papolnak Az American Federation of Labor Washingtonban székelő elnöke azt ajánlja az Egyesült Államok elnökének, hogy iktas­sa törvénybe -— mintha tőle függne — a pangás megszünte­tésére az ötnapos munkahetet és a hatórás munkanapot. Ugy- látszik, hogy az amerikai mun­kásosztályt még mindig lehet bolonditani oly elfogult témák­kal, hogy a munkaidő rövidíté­sét törvények utján lehet sza­bályozni. Az AFofL elnöke jól tudja, hogy csak a munkások félrevezetésére hangoztatja a rövidebb munkaidőt, azt is jól tudja, hogy hogyan lehet és hogyan kell azt kivívni. A mun­kásosztály történelmének lapjai fényesen bizonyítják, hogy min­den percnyi munkaidő rövidités, bérjavitást csak elszánt, kitartó harcok árán tudott magának ki­vívni és amikor azokat kivívta azok a munkások, akik magukat gondolkozó és radikális munká­soknak tartják. * Egyszerű a felelet, az a né­hány nagytőkés, akik a banko­kat és vasutakat igy a gazdasági hatalmat a kezükben tartják, diktálnak a kormánynak, mert az övék az egyetlen hatalom, a gazdasági hatalom, mely előtt minden politikai hatalom meg­hajol, eltörpül. Ha a munkásoknak ezen bil­lió dolláros társulatoknál volna gazdasági szervezete, — hatal­ma — akkor a kormánynak 40 billió dollárja sem tudná őket megmenteni, de mivel nincs igy a munkásság költségén és vérén híznak tovább amig a munkás­ság meg nem szervezi a gazda­sági erejét és vissza veszi a tulajdonát, az iparokat, melye­ket felépített, de nem törődöm- ség és szervezetlensége folytán elengedett magától rabolni, hogy most azt ellene használják fel. és erejét annak megtartása ér­dekében demonstrálta csak ak­kor iktatták a papoló politiku­sok azt törvénybe. A munkás- osztálynak direkt akciója, ipari szervezkedése az Egy Nagy Szervezet utján. Ez hozhatja létre csak az eredményes és tar­tós változást. Az IWW ma küzd a rövidebb munkaidőért erejé­hez képest s egy pillanatra sem téveszti szem elől végcélját a bérrendszer eltörlését s helyébe állítja az Ipari Demokráciát. A világ kitagadott bérrabszol­gáinak az ipari szabadságért folytatott harcában nincs s nem is lehet fegyverszünet. Harcnak kell folynia mindaddig, mig a világ munkássága mint osztály szervezkedik s kezükbe veszik a földet, termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Ez a gazdasági hatalom az, melyből a politikai gépezet táp­lálkozik, melyen él, mint féreg a testen. így az IWW nem a férget irtja, mely mind addig tápanyagot talál, hanem azt a büzlő kapitalista rendszert akar­ja eltávolítani, amely megszüli az ilyen parazita fajtát s a gaz­daságig hatalmat átadni a mun­kások gazdasági szervezeteinek, hogy azt az összmunkásság ér­dekében vezessék, anélkül, hogy a régi bitorlóit, kárpótolja érte, amint azt a burzsoa professzo­rokból és kikopott ügyvédekből álló politikus társaság akarja. Ha te is igy akarod, munkás­társ akkor jöjj velünk a forra­dalmi Ipari Szervezet zászlaja alá, hogy elég erősek legyünk elvenni és vezetni az iparokat az emberiség érdekében, ne le- > gyünk mi munkások mbstoha gyermekei a társadalomnak. Vi. segítségére, szemrehányást kap. S az emberek mintha asszimilá­lódtak volna a vérszopó kapita­listákhoz, megbokrosodva a sa­ját okosságuktól, pálcát tőrnek a bajba jutott emberek feje fe­lett. így lesz ocsmány bűn a pénzkérés és a gyilkosnál is nagyobb bűnös a segítségre szo­ruló ember. Ma, amikor a kapi­talizmus gonosz játéka folytán világkrizis van s hatalmas épü­letek dűlnek össze a hiányzó támasz miatt; magukat lova- giasnak, önzetlennek tartó em­berek, csufolódva mesélik el másoknak, ha valaki segítségért fordult hozzájuk: “Tőlem is kért kölcsönt, de én nem adtam neki!” A kapitalizmus hiénái ezek. Kik a Krisztusi szeretetett hasz nálják fel arra, hogy rúghassa­nak embertársaikon. S a milliók szerzése délibábos ábránd marad azoknak, kik nem az összetartás erejében biznak, hanem könnyen szerzett milliók­ról álmodoznak. Brooks Elza. Junior Column USE YOUR BRAIN Why don’t people think? They have brains to think with and they should use it to help themselves. The people go to church; the priest'says, “There is a God in heaven—he will help you.” They believe him. At night before going to bed, in the morning when they awake, be­fore eating, they pray to God to thank him for the food. They think, “God gave us the food so we should do as he com­mands. We should pray as Father says and God will re­ward us in heaven when we die, etc. Today there are fathers and mothers who have been out of work for two years or more and they' can’t give their children any food. They pray at night and in the morning waiting for God to help them. How long are they going to wait? Why don’t they use their brain and join the One Big Union to help themselves and save the world from catastrophe? If you ask anyone that goes to church, “Who made us?”, they would reply, “God.” “Why did he give us our brains?” “To, think with.” Why don’t they think then? Why, because the priests fill their heads with lies which they believe. I think the people will real­ize what to do when it is too late. Now Juniors think this over—how can you get food? Make your parents join into the O. B. U. Now is tllie time. Helen Varaljai, Bridgeport, Conn. LETTER FROM CHICAGO Dear Editor and Fellow Read­ers of the J. C. I have not been a reader of the Junior Column for some time as I have not been in Chi­cago and was unable to get the Bérmunkás. In the second issue of the Bérmunkás since I came home I read Mary Feczko’s call for action. As a new reader of this column, I would like to hear from the different cities and hear how the Juniors are pro­gressing. The existing conditions have hurt the Juniors as much as it has hurt the parents and the time for action is here. As we all know, organization is the only way to ridt ourselves from the present depression and the Juniors could do much to help the IWW so let’s get to action. In the next few issues I would like to see your sug­gestions to work out a suitable program for tlhe coming winter. Yours for a promising future, Louis Zara. THE IWW There are many people who do not know the difference be­tween the various' political par­ties and organizations we have right here in Bridgeport. For instance the IWW. The IWW is not a political organization but a Labor Organization. It has one enemy against whom they are struggling for higher wages and shorter working hours. This one and only enemy is the capitalist class. The capi­talist class is always trying to misrepresent the IWW. They will do all sorts of things just to prevent the industrial organ­ization of labor to progress. Many people don’t care to investigate what the IWW is trying to do for the workers, or to even read books or phamp- lets about them. They only think, “Oh God will help us,” but this is not true. If the work­ers of today want to get any where they cannot do so by inactivity, by going to church and praying for things to get better. They must get together into the One Big Union, for one man cannot do anything himself. Irma Harold. COMMENT In response to Mary Feczko’s article calling for more coopera­tion from the Juniors in order to make this a real Junior Column we have two fine art­icles and a letter from a new writer. We were quite sure that the Juniors could write if they buckled right down to the job and this issue of the Bérmunkás bears out our belief. The thing to do now is keep the ball rolling. Junior Editor.

Next

/
Thumbnails
Contents