Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-08-06 / 699. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1932 augusztus 6. Demokrácia Csehszlovákiában Irta: BÁNADY SÁNDOR. “Munkások! Mit akartok? Hát kell ettől nagyobb szocializmus, mint amilyent mi megteremtettünk nektek? Nézzetek csak széjjel: 16 miniszter közül 9 szocia.ista, megszüntettük az arisztokrata konvencionális hibákat, földeket parcelláznak a részetekre, stb. Hát mit akartok még? A parlamentbe azt választjátok be, akit akartok, meg kaptátok az általános titkos választójogot, tehát elértétek az egyenlőséget (?) Miért lázongtok teihát? Miért nem nyugodtok meg? Legyetek egészen nyu godtak, mi tudjuk, hogy mit kell csinálni és én Ígérem nektek, hogy el fogjátok érni azt, amit most hárgyun kommunista, bol- seviki kilengésekkel akartok elérni ; de természetesen csak akkor, ha ránk bízzátok ezen prob léma megoldását!” Ezt a manifesztót intézte Ma- saryk elnök, egy jó évtized előtt a szolvenszkói forradalmi proletariátushoz, amikor még az itteni radikális munkásmozgalom fénykorát élte. Azóta aztán a “szocialista" csehszlovák kormány alaposan fölépítette a ‘‘szocializmust!” A cseh kapitalisták szocializmusát. Azóta a szocdem. miniszterek, szenátorok és képviselők alaposan “ellátták” tejjel-méz- zel Szlovenszkó dolgozóit! Azóta a Dérer, a Szlávik stb. “szocialista meggyőződésű” mrak föláldozták a csehszlovákiai proletáriátust a tőke véres oltárán ! Azóta a szociál fassiszták rikító betűkkel pingálták zászlóikra: “Ne bántsd a tőkét, mert a világháború megrendítette!” Azóta a csehszlovák “demokrata” vezérek lekezeltek a MacDonald, a Zörgiebel, a Komin- tang-féle szocdem. pribékekkel s magukévá tették a célt: “Minden igyekezettel azon lenni, hogy a proletáriátus forradalmi mentalitását leszorítsuk! Letörni mindenütt a kommunista megmozdulást!” Ezen dicső elméletet léptették életbe a “demokrata népbarátok” Angliában, Németországban, Kínában, Csehszlovákiában, stb. államokban. Minden országban rányomták véres bélyegüket a proletáriátusra a Zörgiebel—Hampl-féle “szintén elvtársak” és mindenütt utálatos vigyorgással adták tudtul, hogy igy néz ki a szociáldemokrata elmélet a gyakorlatban, ha a munkásosztály hátán fölkapaszkodva lepaktálnak a kapitalistákkal s ha az imperializmus hűséges vérebeivé szegődnek ! És Csehszlovákia a legkirívóbb példája a polgári demokráciának ! Csehszlovákiában a kapitaliz- • mus nagyon is kiszámított tervvel alapozta meg uralmát. Hagy ta a proletáriátust kiabálni; magához édesgette: miniszteri széket, parlamentet akarsz? Gyere, kapsz mindent, csak ne lázadj, csak a kommunizmussal hagyjál föl. Politikai jogokat akarsz élvezni? Megkapod édes fiam! Hogyne kapnád, hiszen nekünk jelszavunk az egyenlőség! — Kapsz általános titkos választó jogot! Politikai hatalmat akartok? Megkapjátok, persze hogy meg-.. csak az ipart és földet ne akarjátok kommunista kollektívákra fektetni. Ezeket mondta a csehszlovákiai kapitalizmus nem is olyan nagyon régen. Uj, demokratikus alkotmányról, a legteljesebb emberi jogokról, nemzeti fel- szabadulásról, humanizmusról, dikcióztak a cseh tőke hűséges szolgái s a dolgozók óbégató “szocialista” vezéreit magukhoz karolták, babusgatták őket, be- u.tették a bársonyszékekbe, csak a “forradalmi” terveket sikerüljön nekik kiszellőztetni a fejükből. S ez sikerült is nekik. Azalatt, mig a proletáriátus vezérei Csehszlovákiában minden harcot a parlamentért vezettek, azalatt, mig az itteni munkásgenerálisok minden aktivitással a politikai fórumoknak hódoltak, azalatt a cseh kapitalizmus lassan, erősen építette föl militarista és imperialista erőit, hogy aztán az alkalmas időkben, mint a karvaly, — le tudjon csapni. S most aztán le is csapott. Még pedig irgalmatlanul. Az 1920-tól 1925-ig terjedő idő az ígérgetések és a szép remények mázolásának a periódusa volt Csehszlovákia kapitalizmusának történetében. Ez idő történetében. Ezalatt az idő alatt az anyaállam: Csehország, kiépítette gazdasági és ipari erő forrásait s aztán nekirontott S'zlovenszkónak. Az első időben még csak úgy néha-néha taszított egyet Szlovenszkón. Nem akarta akkor növelni, az amúgy is forrongó hangulatot egy gazdasági offenzivával. Hagyta, amig az itteni munkásosztály forradalmi mentalitása kiéli magát, hogy aztán annál irgalmatlanabbá tudjon ránk lecsapni úgy gazdaságilag, mint politikailag. Közben természetesen gondoskodott arról is, hogy az uj generáció ideológiája a legtéve- sebb utakra kerüljön. A nemzeti ellentéteket a legszélesebb rétegekben hitette el. Az iskolákba bevitte a cseh-szlovák- magyar nemzeti áramlatot, hogy az ifjúság ideológáija minél re- akciósabb utakra kerüljön, csak a kommunista tendencia hiányozzon belőle. Ekkorra már a cseh imperializmus fölépült s megindult hivatása utján. A szlovenszkói ipart leredukálta, a gazdasági életet szétzüllesztette és saját ipari cikkeit tálalta föl a szlovenszkói piacokon. A szlovenszkói munkásság azonban rövid idő alatt vásárló képtelenné lett, mert hiszen a csak kapitalisták az által, hogy Csehországban fejlesztették és racionalizálták aj: ipart: a szlovenszkói gyárakat kellett nekik leépíteni, ami által a munkanélküliség hatványozottan fokozódott. Ezzel kapcsolatban természetesen növekedett a radikalízáció is és a kommunista lelkidispozi- ció mind szélesebb rétegekben erősödött. Az ipar leredukálása maga után hozta a nagyagráriusok kapitalista kollektiv munkáját, aminek következtében a földmunkások is munkanélküliekké váltak. Hallatlan kizsákmányolás vonult be minden “demokrata” földbirtokos kalku - lációjába s a cseh bürokrácia a leggyalázatosabban uzsorázta ki a kis parasztot s a kis iparost Mindez törvényszerüleg maga után vonta az általános for- radalmiságot, ami elkerülhetetlen reakciót és imperialista elnyomást követelt a kapitalisták részéről. Csehszlovákiában a “demokrácia” hazájában, a “szó cialista” rendszer országában elhalványult minden humánus törekvés, mint ahogy nem is érvényesülhet semmiféle ideális jótétemény azon rendszerben, amely a magántulajdon megvédésére van hivatva. Perontkának, Masaryk elnök bizalmasának a cikke vált gyakorlattá, amely szerint: “Erőszakra nem lehet vitával válaszolni. Nem kívánunk oly csend őröket, akik nem teljesitik a parancsot és hagyják magukat le- fegyverezni, mint a bárányok. Itt megszűnik a munkanélküliség kérdése, — jogállamban meghátrálás és megalkuvás nem lehetséges. Csak az a kívánságunk, hogy a jövőben a kockázat súlya ne csak a felbujtottak- ra, de a felbujtókra is kiterjesz- j tessék.” Ennek erédményeként az | alábbi vérengzések következtek! egymás után: Dux: 3 halott, 6 sebesü't. Nemeskosut: 3 halott, 5 sebesült. Huszt: 1 halott, 2 sebesült. Freiwaldon: 8 halott, 16 sebesült. Vagyis a csehszlovák Szocdem. kormány a következőképpen akarja megoldani a munka- nélküliséget : Munkanélküliek száma: 474,000; Dux, Kosut, Huszt, Freiwaldon: 15 elhelyezve, maradék: 473,985. 473,985 munkanélküli van még hátra; 15-ről már gondoskodva van. Közép európa legtöbb állama az úgynevezett “demokratikus” államforma s ezen “demokratikus” államokban az alábbi gyilkoló eszköz gyárak működnek teljes üzemmel: Középeurópa rendelkezik: 38 üzemmel golyószórok és géppuskák gyártására; 45 üzemmel ágyuk és lángvetők; 76 üzemmel muníció; 115 üzemmel robbanóanyag; 15 üzemmel páncélautók és tankok; 24 üzemmel hadirepülőgépek; 15 üzemmel repülőmotorok; 5 üzemmel mérges gázok; 18 üzemmel gázmasz kok. (O. Lehmann Russbüldt: “A hadiipar véres internacioná- léja”) Mindebből végső konklúzió képpen tisztán láthatjuk, hogy mivé lett, mivé fajult a demokrácia, a szociáldemokrácia, a melyért a munkásosztály már háború előtt számtalanszor föláldozta vérét az osztályharc barrikádjain. Demokráciával lep lezett reakció és imperializmus lett abból a programból, amely- :yel az amerikai dolgozókat is el tudták cipelni, a világháború európai vágóhidjaira s ennek eredményeként kaptak otthon “demokráciát,” —- a munkás részére papíron s a kapitalista részére gyakorlatban. Kaptak az amernTaí dolgozók “demokráciá val” bevont villamos székeket, Sacco és Vanzetti-féle mártírokat, Californiát, Kentuckyt, stb. csupa “humánus” áldást. __ És mi, itt Csehszlovákiában szintén megkaptuk a magunkét. Dérer, Szonkup, 'Szlávik stb. szocdem. vezérek személyében a legkitűnőbb diktátorokra és munkásgyilkosokra találtunk. “Demokratikus” államformánk még a napi falat kenyeret sem tudja biztosítani, ellenben annál jobban érti a munkás gyilkolást. De Csehszlovákia dolgozó népe lassan már öntudatára ébred annak, hogy a legvéresebb kezű pribékeket ültette a vállaira. Riadtan eszmélnek már a munkás tömegek, mert a nyomor, a gummibot, a csendőr szurony s a golyó legjobb tolmács ahoz, hogy a proletárságot figyelmeztesse a legdühöngőbb diktatúrára! “ .........hol bárgyú barmok bősz birák herélik az életet.” Jaj a kapitalistáknak, jaj az összes szocdem. és fassiszta vezéreknek, jaj a csuhásoknak s jaj mindazon kuruzslóknak, akik a mai rothadt és gyilkos rendszert még most is tákolják a proletáriátus vérével. Jaj ezeknek akkor, ha a munkásosztályt fölgyujtja a forradalom, mert a proletár tűr, baromi türelemmel szenved, de jaj lesz a gyilkosoknak, ha egyszer a proletáriátus irtózatos erejével lázadásba borul! Poison I vy orvoslása Poison Ivy mérgezés. Készíttessünk a gyógyszerésszel egy oldatot, amit minél előbb tegyünk egy vatta segítségével a felmart testrészre. Az oldat neve: öt százalékos potassium permanganate. A nevezett oldat a poison ivy ellen mérge, ugyanakkor azonban a bőrre általmatlan, bár hagy egy kis barna foltot a seb helyén. Ezt a kis hiúsági foltot is eltüntethetjük, egy százalékos oxalid acid oldat lemosással. Az oxalid savat ne használjuk a gyermeki testen, mert ez valójában egy igen erős méreg. Sokkal ajánlatosabb ehelyett bisul- fát sodát használni, vagy egyszerű mosószappant és langyos vizet. Ha a Poison Ivyban található növényi méreg a bont is lemarta, úgy ajánlatosabb a potassium. permanganatot vízzel hasz nálni. A permanganate akkor alkalmazandó, ha már a mérgezés megtörtént. Akik az ivy ellen előre védekezni akarnak, mártsák meg a kezüket öt százalékos ferric chloride oldatban, amit vízzel és fél mennyiségben glicerinnel kell vegyíteni. Különösen szól ez azoknak, akik munkájuk folytán kénytelenek poison ivyvel benőtt helyeken árkálni. A poison ivy igen szereti az utmenti kőkerítéseket, cölöpöket és olyan helyeket, ahol kúszásra alkalom kínálkozik. A poison ivyt könnyű felismerni. Nyár elején olajzöld szinü három egyforma és egymás mellett fekvő levelét nehéz összetéveszteni más növények- kel. Ősszel kissé megsötétedik. V leghelyesebb a kertekből már kora tavasszal tövénél fogva kiszedni és elégetni. A fentebb említett oldatokat bármely gyógyszertárban azonnal elkészítik. Flis.