Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-12-24 / 719. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1932 december 24. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2 TO One Year .......................$2.00 Félévre ........................... l.vO Six Months ................... 1.00 Egyes szám ára .......... 5e Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .............. 3c Amit a munkásnak tudni kell AZ IWW SZEMÜVEGÉN NÉZVE AZ ESEMÉNYEKET Túltermelés vagy rendszer válság I. A túltermelés rövid magyarázata. Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Támadjuk alapjában a rendszert A munkások életét és munkaviszonyait nem a politikai kormányzat határozza meg, hanem a kapitalista osztálynak a műhelyek és iparok feletti gazdasági ellenőrzése. Munkabérek, a munkanap tartama s a munkaviszonyok általában, a műhely törvényeinek vannak alávetve, melyeket nem dönthetnek meg s melyek érvényesülésének útját sem állhatják a törvényhozás által alkotott törvények. Ha az ipari téren a munkások szervezetlenek vagy szétta­goltak, a munkapiac pedig a tökéletesített termelő eszközök­kel való termelés folytán túlzsúfolt — hozhatnak bármily mun­kástörvényeket, a kereslet és kinálat törvénye leszállítja a mun­kabéreket, meghosszabbítja a munkanapot s általában súlyo­sabbá teszi a munkás terhét. Az a kormányzat, mely a munkás osztályt elnyomja, a tő­ke urainak szervezett gazdasági ereje. Ez a politikai kormányzat felett áll s az utóbbi az előbbi­nek csak cselédie. Az igazi kormány a Wall Streeten székel- Szavazólappal támadni a kormányt haszontalan időfecsérlés a munkásosztályra nézve. Sőt még ennél is rosszabb. Azok, akik a munkásosztályt a politika egébe vetett hitre oktatják, az ural­kodó osztály legjobb szövetségesei, mert a munkásosztály fi­gyelmét elterelik a legfontosabb kérdésről. A legfontosabb kérdés pedig több kenyér, kevesebb mun­kaidő annak termelésére, több kényelem s a munkálkodók vég­ső felszabadulása. Ki fogja megszerezni ezeket a munkásosztály számára! A politikusok talán! Hogyan tehetnék meg azt, aminek gazdasági törvény állja útját? A munkáltatók? Ez érdekeik ellenére volna. Csak szervezett erő képes a kapitalistákat arra kényszeríteni, hogy a rabszol­gák követelései előtt meghajoljanak. Ki szerezhetné hát meg az élet javait a munkások számára más, mint maguk a munkások. De hogyan? Úgy, hogy munkaerejüket a saját érdekeik­ért szervezik ott ahol ezt az erőt a vagyontermelésre használ­ják. Ott van a támadás pontja. Ott a munka műhelyeiben, van az a hely, ahol a munkáso­kat elnyomó igazi kormánnyal szembe kell szálnunk, annak el­lenállnunk és végül a munkásosztály szervezett erejével azt le­győznünk. Fordítsák a munkások összes figyelmüket erre a kérdésre­Tanuljanak meg egyes egyedül saját magokra támaszkodni. Szervezzék osztályuk erejét az ipari szervezet utján. Csak akkor ha ezt meg teszik lesz a gazdasági törvény a munkások mellett. A munkanapnak szervezett ipari erő által történő megröviditéssével, a munkapiac nyomása enyhül és a munkabérek ennek folytán emelkednek s a munkaviszonyok ja­vulnak. Minden igy szervezett előny erősiti a munkásoknak a saját erejükbe vetett bizalmát, s ez nagyobb egyesülésekre készteti. Végül az ipari szervezett építésével, a munkások felkészül­nek az iparoknak a saját javukra való igazgatására. Csak akkor fog eltűnni az uralkodó osztály, első és másod- rangú kormánya, s fog azok helyén kiemelkedni a civilizáció történetében először az a kormányzat, mely a népé, a nép ál­tal van és a népért van, — az Ipari Demokrácia. Csatlakozzatok saját osztályatok szervezetéhez az IWW- hoz, s támadjátok alapjában a kapitalizmust. A termelésben a befektetett pénzösszeg termelőeszközökké és munkaerővé való átváltozá­sa, az első mozzanata a tőké szolgáló értékmennyiségnek. A második a termelőfolyamat melynél a termelőeszközök, al­katrészeik értékét meghaladó áruvá változnak. Tehát olyan értékké, melyek az előlegezett tőkén kívül, több értéket is tartalmaznak, az úgynevezett értéktöbbletet. Ezen áruk a piacon való kör­forgásban újra pénzzé vállnak több pénzzé. Ezen több pénz egy részét a kapitalista szemé­lyes kiadásaira, a másikat uj tőkebefektetésre fordítja- Te­hát a tőkéből lesz értéktöbb­let, az értéktöbbletből nagyobb tőke. E szakadatlan folyamat ve­zetett a mindig nagyobb és na­gyobb tőkefelhalmozódáshoz A tőke felhalmozódása lehető­vé tette a termelés meggyor­sítására alkalmas, újabb és újabb találmányok bevezeté­sét, s igy a termelés olcsóbbá tételét, mely lehetővé tette a nagyobb tőkefelhalmozódást, üzemkiterjesztést és ebbe ki­sebb üzemek beolvasztását, sőt különféle iparok szükebb körű kontrolja alá vonását. Lehető­vé tette a kiterjedt ipartele­pek költséges berendezésébe és a legtökéletesebb gépekbe való állótőke befektetést, a gé­pek és munkások ezrei közt megoszló specializálódás leg­kisebb előnyeinek kihasználá­sát, a nyers anyag nagybani s igy olcsóbb vásárlását. Amennyiben a termelés a kapitalista rendszerben, nem a fogyasztás, hanem a piac _szá mára történik, a kapitalistá kát az egymás között dúló el keseredett verseny állandóan a termelés olcsóbbátételére sar­kalta, olyan újabb és újabb gépek és találmányok beveze­tése révén, melyek feleslegessé tettek egy-egy csapat munkás alkalmazását. Ebben a rendszerben nem­csak a munkaerő termelt több értéket mint amibe került, ha­nem minden uj felfedezéssel, a géptechnika újabb és újabb vívmányaival halmozódott az a felesleg, amely annak terme­lőköltségeit értékben felülmúl­ta. Minden találmánnyal, min­den technikai újítással egy­szerűbbé és gyorsabbá vált a termelés menete, emelkedett az áruk tömege, rövidült a mun­kanap megfizetett része, ezzel szemben emelkedett a munka­nap meg nem fizetett része, tehát azon munkaidő, amely­ért a kapitalistának nem kel­lett fizetnie. így jött létre a meg nem fizetett munkaidő folytán, az értéktöbblet, az árufelhalmozódás alapja. Sza­porodott a találmányok és tö­kéletesebb gépek alkalmazásá­val a feleslegessé vált munká­sok száma. A munkanélküliség terjedésével a munkások egy­másközti versenye a béreket leszorította s igy vásárló ké­pességüket csökkentette. A munkán lévők abbeli félelmük­ben, hogy elbocsájtják őket, serényebben láttak a munká­hoz, még jobban fokozták a termelést, igy az árufelesleg: fokozását.. így lett egyik részen a feles­leges termésekben az óriási gazdagság, melyet a vevők nem tudnak csökkenteni, a má­sik részen a leszegényedés, a nyomor, minél fogva képtele­nek a termelt fölösleget elfo­gyasztani. Ez az amit túltermelésnek, vagy termelési válságnak ne­veznek. Minden ilyen válság a kisebb tőkével rendelkező üze­mek tömeges pusztulásával végződött, csak a nagyobb tő­kével rendelkezők bírták kiáll­ni annak viharát. Minden na­gyobb vállság után a termelés egy magasabb foka bontako­zott ki, mely a legnagyobb tő­kék és legnagyobb üzemek ke­vés kézbe való összevonására vezetett. (Folytatjuk.) ROBERT GILLBERG Nagy vesztesség érte az IWW mozgalmát Robert J. Gillberg halállával, aki decem­ber, 11-én tüdő vérzés következ­tében váratlanul hunyt el. Gillberg munkástársunk 1894 április 30-án született Finnor­szágban és mint üvegfúvó kez- te pályáját. 1911-ben vándo­rolt Amerikába, ahol megér­kezése óta állandóan harcossá volt a forradalmi Ipari Unio- nizmus eszméjének. Megérke­zése után Corning N. Y-ban mint üveg fúvó dolgozott, amig a gépek fejlődése kinem küszöbölték ez iparból. Az utóbbi években az IWW finn nyelvű napilapjának az “Industrialisti,” valamint a “Tie Vapauteen,” szintén finn nyelvű havi folyóiratnak volt szerkesztője. Alapos tanulmá­nyozója volt a társadalmi tu­dománynak, valamint kitűnő szónok és iró is volt. Finn nyel­ven irt költeményei széles kör­ben ismertek és kedveltek. Ez irányú munkásságának meg­szűnése pótolhatatlan űrt hagy mozgalmuríkban. Nagyszámú barátain és munkástársain kí­vül felesége és 14 éves leánya gyászolja. Ne hiányozzék a munkás házból a Bérmunkás Naptára!

Next

/
Thumbnails
Contents