Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-07-16 / 696. szám
1932 Julius 16. BÉRMUNKÁS 5 oldal Az IWW szerkezete jó A POLITIKAI KORMÁNY CSŐDJE Irta: 12557 SZÁMÚ TAG. (Folytatás) Néhány hónappal ezelőtt egykét egyén, az IWW irányával, célkitűzéseivel ellentétes és harci módszerének meg nem felelő azon kérdést dobta a tagság közé, hogy az IWW szüntesse meg az ipari szervezeteit és helyükbe egy általános munkás tömeg szervezetet létesítsen, azzal érvelve; hogy a munkásság az IWW helyett más irányú mozgalmakat kedvel; hogy az IWW csődöt mondott; hogy a mennyiben az iparok mind kevesebb kezekbe jutnak, igy a munkásoknak is egy szervezetre, nem több ipari szervezetre van szükségük; (mintha a One Big Unió több szervezet volna!) Az ipari szervezetek helyett ipari tanácsokat létesítsen, hogy minél előbb legyen IWW Amerika, IWW Anglia stb. Ez a sok bárgyuság természetesen nem talált visszhangra az IWW képzett tagsága között s igy el- csöndesedett. Az utóbbi időben azonban ismét kisérleteznek vele, de nagyon óvatosan. Azzal tisztában vagyunk, hogy az értelmes ipari forradalmárok nem szédülnek meg a sok frázis pufogtatástól, de azt is tudjuk, hogy a kérdés nagyon alkalmas belső harcok kiprovokálására és igy az IWW lejáratására. Ennélfogva, már most foglalkozunk vele oly módon, hogy — legalább a magyar munkástársak között — egyszer és mindenkorra elintézzük. Azt ne kutassuk, hogy a kérdéssel kísérletezőket bizonyos szándékok vezetik-e, vagy a munkásmozgalom tudományos ösmeretének hiánya. Bíráljuk magát a kérdést az osztályharcban szerzett legjobb tudásunkkal őszinte meggyőződésünkkel, a lefektetett alapelvek szabta irányban. Valljuk, hogy a munkásosztály történelmi hivatása a kapitalista rendszer megdönése és az uj társadalmi, az ipari demokrácia megalkotása. E történelmi hivatásának úgy tehet eleget, Jha céljának megfelelő, olyan szervezetet épit, mely alkalmas, 1. a kapitalista osztálynál szemben a támadó és védekező harcokra; 2. az uj társadalom építésére; 3. a termelés és szétosztás átvételére. E célból alakult az IWW. Értelmes tagjai fenti céloknak legtökéletesebben megfelelően állították össze szerkezetét, melyet még ellenségei sem mertek kritizálni. Hiszen az IWW maga, nemcsak az egyetlen alkalmas harci szervezet, hanem a jövő társadalom. Az IWW szerkezetét e cikk keretében feleslegesnek tartjuk vázolni. Arról van szó, hogy az IWW szüntesse be ipari szervezeteit, mint nem megfelelő szervezeti formát és helyébe teremtse meg a munkások általános szervezetét a fentemlitett bárgyuságokkal indokolva. Az IWW tagjai 27 esztendőn át buzdítják a munkásságot, hogy a fenti célok érdekében szervezkedjen az IWW-ban. Hogy a munkásság mégsem ébredt ennek tudatára, az nem az IWW csődjét, (hanem a munkásság tunyaságát és tudatlanságát bizonyítja. Nem a muna szervezetben a hiba, hanem a kásság tunya és tudatlan azért a mozgalomnak nem kell hozzá lesüllyedni, emelkedjen fel a munkásság a szervezet színvonalára. Nem azért alakult a szer vezet, hogy a rendszer csak nevet cseréljen, hanem a rossz rendszer helyébe jó rendszert akar teremteni, jobb,' intelligensebb munkássággal. Tehát nem munkás agyakban és a szervezet céljának és összetételének félre- magyarázóiban. Az igaz és hirdetjük is, hogy a vagyon mindég kevesebb kezekbe kerül, a szervezkedésnek is egyöntetűnek kell lenni: ösz- szevontnak. Az IWW egy szervezet. Ipari szervezetek összetétele. Ahány ipar működésben van, annyi ipari szervezetnek is működésben kell lenni. Majd ha egyes iparok feleslegessé válnak, az az ipari szervezet is megszűnik, de előbb nem. Különben is az IWW mint a jövő társadalom embriója, ipari szervezetei azok, melyek a mai kapitalista intézmények helyett a termelést és szétosztást eszközük. Ezeket már most tökéletesen ki kell építeni, hiszen a támadó és . védekező harcok sikere attól függ, hogy az ipar munkássága megvan-e iparilag jól szervezve. És ha a jövő társadalmát építjük, már most ki kell építeni — nem a meglevőket megszüntetni — a tovább termelés és szétosztás szerveit. Erre a tömeg szervezet alkalmatlan és nem csak, Ihogy a termelést és szétosztást nem vehetné át, de ipari harcokat vívni is képtelen volna, azt hisszük ezt felesleges bővebben kifejteni. Ipari tanácsokat az ipari szervezetek létesítenek, de magát a harcot és a termelés munkáját a szétosztással együtt az ipari szervezetek végzik. Az ipari tanácsoknak egész más teendőjük van. A tömeg mozgalom, zagyva összetételében nem alkalmas a jövő társadalom kiépítésére, mert rendszer nélküli kevert alakulat. Az meg egyenesen nevetséges, hogy “IWW Amerika” és “IWW Anglia” stb.-ről Írnak. Hiszen ezt kimondani nem is lehet, mert az IWW maga nemzetköziséget fejez ki. Hogy beszélhetünk akkor nemzetközi Amerikáról, Németországról, stb. Az IWW elvinyilatkozata azzal fejeződik be, hogy “Az ipari szervezkedés által az uj társadalom struktúráját építjük a régi társadalmon belül.” Nagy vakmerőség egy szervezetet az alapelvében megtámadni. Kérdezem : hová vezet ez ha szótlanul türjük? Ne engedjük szervezetünket megbontani. Ne engedjük hangzatos jelszavak 'által a kevésbbé képzett munkás társainkat az IWW ellen lovaim. Az IWW úgy összetételében, mint harcmodorában és céljában az egyedüli munkásmozgalom, amelyre a legnagyobb feladat: a bérmunka megszüntetése és az ipari szabadság megvalósítása vár. E feladatnak úgy felelhet Ma azon bérrabszolgák, akik az iparok irányítását a termelés és szétosztást intézik ahelyett, hogy azt saját maguk' részére használnák fel a kiváltságosok osztályának adják azt át nyomorúságos bér fejében, amely bér egyi nagyon kis töredékét képviseli az általuk termelt árunak. A munkásosztálynak csak kizárólagosan arra van szüksége, hogy osztálytudatra és erejének tudatára ébredve szervezkedjen a már kifejlett iparok terén nem széjjel tagoltan hanem egy hatalmas nagy szervezetben az egy, ma még hatalmas ellenséggel szemben. Erre az iparok fejlettsége a géprendszer rohamos fejlődése előbb utóbb kell, hogy rákényszerítse ( a lomha és szervezetlen munkásosztályt. Ki zárólagosan csak szervezet erejével érheti el azt a hatalmat, amelyben az ipari adminisztrációt kezébe véve\ intézheti az Ipari Demokráciát. Az iparok külömbözö ágaiból szervezett munkástanács intézkedik, amelyen keresztül a mun kás saját termékének birtokába jut, melynél fogva a munka gyümölcse a munkást illeti meg. Ez az Ipari Demokrácia. Ezért harcol az IWW. A mai civilizáció szolgaságon alapszik. I A rabszolgaság és annak tulajdonságai a civilizációval egyenlő. Kezdődött amikor egye sek tudatára«; I ébredtek, hogy férfiak és nők kihasználhatók arra, hogy fentartásuk fejében értéktöbbletet, profitot termeljenek. Ezen időtől > kezdve a szolgaság külömbözö formáján esett át az emberiség. Időről, időre változtak elnevezései, de a tény, hogy kizsákmányolt maradt, nem változott. A folytonos gazdasági változások a Chattell Slaveryből a rabszolgaságba, onnan a feudalizmusbaj és végül a kegyetlen kapitalizmus a bérrabszolgaságba vezetett a mai civilizáció útja. Azon értéktöbblet, melyet a bérrabszolgák milliói állítanak elő képezi a munkás munkaerejének meg nem fizetett részét. Az IWW Egy Nagy Szervezete által előirt ipari társadalmi rend szerben az Ipari Demokráciában az osztályok megszűnnek és nem lesznek herék, mindenki a saját fentartásának érdekében részt vesz a társadalmasitott munkák végzésében, amelyben a munkások munkájuknak teljes gyümölcsét élvezik. Az állam a kapitalizmus védbástyája. Amióta az emberiség kizsákmányolása kezdetét vette a kapitalista osztály a politikai államok keretei közé szorítkozott és annak népét úgy nevelte, hogy meg, ha úgy elvinyilatkozatát, mint összetételét szilárdan megtartja. Nincs szükség üres fejű akarnokok operációjára. Szabady. azon terület megvédésére, életét, vagyonát kell, hogy áldozza fel és ennek keresztül vitelére megteremtette a részére szükséges törvényeket azok betartásának kényszerítésére megszervezte a hadsereget, amely által a munkásosztályt elnyomatásban, rabszolgaságban tudja tartani. Ennélfogva amig a kapitalista 'osztály bármily formában létezni tud a munkásosztály rab szolgaságban fog szenvedni. Ha a munkásosztály megszabadulni kíván a kizsákmányoló osztály minden formájától az egyetlen ut számára, az Egy Nagy Szervezetben! tömörülés az ipari tanácsok, a munkás kongresszus kiépítése. Minden más eszköz káros, rossz és végzetes lehet számára. A géprendszer rohamos fejlődése. Úgyszólván az elmúlt negyed században a kézművesek termelési formáját átvette a gép, a tömegtermelés. A világ minden ipari államában al fejlett és tökéletesebbnél, tökéletesebb géprendszer, kiszorította a bérrabszolgák millióit s a munkanélküliek tartalék seregébe dobta. Az automatikus gépekkel újabb s tökéletesebb automatikus gépe két gyártanak, amelyeknek mun kába állítása újabb százakat és ezreket tesz feleslegessé és dobja a bérmunkások tartalék seregeibe. A gép nem követel fizetést és azok, akiket munkából kiszorított azok sem kapnak bért, ennélfogva nem vásárolhatják meg azon árut, amelyet a gép termelt, ennek következtében zárulnak a gyárak, bányák, ipar telepek kapui és a munkások százmilliói az egész világon a nyomor, szenvedés és éhhalálra vannak kárhoztatva. Vizsgáljuk meg csak úgy dióhéjban az elmúlt huszonöt esztendő csodáit. Szemünk előtt játszódott le az automobil csodálatos fejlődése. A mezőgazda- sági gépek. A fanyelű kapától a gáz ekéig, újabban a roppant erejű villany ekék. A rádió csodálatos fejlődése alig néhány év leforgása alatt. Ma már a munkás lakásokban hallgatják a világ legtávolabbi részéből a történt események leadását, abban a pillanatban, amint azok történnek. A Television. A beszélő Film. Nem is szólva azok tömeggyártásának szédületes gyorsaságáról. A vas úti mozdonyok roppant ereje, a gőzhajók rettenetes gyorsasága. AI repülőgépek csodái 3—4 száz mértföld sebességgel. Szinte hihetetlen, amit- ma a gép fejlődése véghez visz. (Folytatjuk) Az IWW jelvényen levő három csillag a Szervezés, Neveles és Felszabadulást jelképezi. Eme csillagok ma a munkás- osztály sötét, komor felhőjén ragyognak és hirdetik a felszabadulás útját az Ipari Demokráciát.
