Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)
1932-12-10 / 717. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1932 december 10. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ......................$2 00 One Year .......................$2.00 Félévre ........................... l.i 0 Six Months .................. 1.00 Egyes szgpn ára .......... 5c Single Copy ................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ............. 3c Subscription Payable to; “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S.S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to ___________ Cleveland, Ohio pending Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Dolgozzunk a Bérmunkásért Nem fennhéjázva de öntudatos büszkeséggel mondhatjuk, hogy a “Bérmunkás” munkáslap. Munkáslap azért, mert csak a munkások ügyét szolgálja. A munkások ügye nem más, mint az, hogy megkapják a teljes egyenértékét annak, amit munkájukkal termelnek. Minden más ügy mellékes és hiába kap akármit a munkás mig bérért másnak dolgozik, addig egyformán bérrabszolga. A “Bérmunkás” az egyetlen lap, amely elég öntudatosnak tartja a bérmunkásokat ahoz, hogy a maguk megszervezett ipari erejével minden kerülő utak elmelló'zésével, minden hivatásos nép- felszabaditó és forradalmi szakértők feleslegessé tételével véget vethetnek a bérrabszolgaságnak. A “Bérmunkás” az egyetlen magyar lap, amelynek nem az a jelszava, hogy válasszátok meg ezt a jeles férfiút erre az állásra, azt a kiválót meg amarra és ezt az óriási tehetséget meg ilyen és olyan hatalom gyakorlására, hanem az a tanítása, hogy a munkásnak egyebe sincs, mint munkaereje és ne azzal töró'djön, hogy másoknak állást szerezzen, hanem kizárólag önmagával harcoljon, saját magáért és teremtsen egy uj társadalmat, amelyben nem egyesek élvezik az életet, de minden munkásember egyformán részesül a közösen termelt javakban. Amig pedig elég erősek leszünk ahoz, hogy átvehessük a termelés vezetését, arra kell törekednünk, hogy minél rövidebb ideig dolgozzunk és minél többet keressünk. Ez az egyetlen harc, amelynek hasznát is láthatjuk. Tudjuk, hogy a “Bérmunkás” mögött lelkesedéssel állanak az IWW-isták, de tudjuk azt is, hogy a leglelkesebbek is megtagadnának minden centet abban a pillanatban, a mikor azt látnák, hogy a lap hasábjain egyetlen egy sor is van, amely ellentétben van a munkásság érdekével. A “Bérmunkás” nem harcol a társadalmi rendszer szempontjából, egészen jelentéktelen személyek ellen, hanem az acéltröszt, a bányabárók, lumbertröszt és vasutfejedelmek ellen nem is személyek ellen, hanem a rendszer ellen, amelyet ezek megszemélyesítenek. A “Bérmunkás” az ipari zsarnokság ellen harcoló munkásság lapja, azoké a munkásoké, akik elég öntudatosak ahoz, hogy az ipari szabadságért folyó harcukat maguk vivják meg, maguk vezessék minden vezetó'k nélkül. Az IWW magyar tagjai nagyon jól tudják, hogy mi a “Bérmunkás” — és nem azért teremtették meg a lapot, hogy éppen csak lapjuk legyen, hanem, hogy a magyar bérrabszolgák ezrei a munkásosztály felszabadítását megkezdhessék önmaguknál, a saját mivoltuk és erejük felismerésével. Munkához kell látnunk, hogy a magyar bérrabszolgák ne legyenek alázatos embergépei az ipari fejedelmeknek, hogy ne fí* ík megadással az ipari zsarnokságot: munkához kell látnunk, hogy a magyar bérrabszolgák ne legyenek bolondjai egy- t., társadalmi hitegetőknek és azok ügynökeinek, akik mindennap ugyanazt a nótát fújják és a magyar bérrabszolgák szavazat nélküli tömegét akarják felhasználni politikai célokra. Munkához kell látnunk, hogy a magyar bérrabszolgák is megtalálják a helyüket az Egy Nagy Szervezetben a bérmunkások szervezetében, mely hü marad az osztály harchoz, a mely nem hirdeti az ipari békét amely nem vezérek költséges életéhez szed tagsági dijakat, hanem megszervezi a munkásokat, hogy harcoljanak önmagukért és senki másért. Ne csak úgy dolgozzunk a hogy eddig dolgoztunk. Jobban százszorta jobban.. Ne csak annyian dolgozzunk ahány an eddig dolgoztunk szervezetünk és lapunk érdekében, hanem kivétel nélkül mindnyájan. , , Ne legyen egyetlen egy IWW-ista se aki munkátlansaga- val nemtörődömségével terhére van küzdelmünknek. Dolgozzunk és harcoljunk hisz nagy dolog áll előttünk: az ipari szabadságot akarjuk kivívni. Minden munka, minden áldozat közelebb vissz bennünket a célhoz, amelyet a társadalmi fejlődés kitűzött számunkra és csak rajtunk múlik, hogy mi, a társadalomnak bérrabszolgái, megérjük-e az ipári szabadságot. Ha jól dolgozunk, ha az IWW — nagy küzdelmében meg álljuk a helyünket szabadok leszünk. Az igazi IWW-isták Minden szervezetnek vannak tényleges és névleges tagjai. Névleges tagok azok, akik beadják a nevüket, kiveszik a tagsági könyvet, de a mozgalmunk munkáiból nem veszik ki a részüket. Az IWW az a szervezet, melynek a névleges tagok nem nagy hasznára vannak. Az IWW harcos szervezet, még pedig forradalmi ipari szervezet, mely az összes tagjainak folytonos cselekvésével “építi az uj társadalmi rendszert, a régi társadalom keretein belül.” Ne vallja magát IWW-istu- nak az aki ebben a munkában cselekvőleg részt nem vesz. Az IWW-ban nem az egyes kiválasztottak szónoklata az, amire a, mozgalom fejlődése, gyarapodása, erősbödése építve van, hanem tagjainak forradalmi cselekvése — mellyel az ipari szervezeteket építik, — hogy az iparok feletti korlátlan ellenőrzést megszerezze. A cselekvő, dolgozó IWW-is- ták a valódi IWW-isták. Az IWW cselekvése a jelenben két irányban kell, hogy érvényesüljön; az egyik fontos teendője tagjainak intelektuájlis, vagyis szellemi nevelése, a másik pedig szervezetének építése. Az IWW nem elvi nyilatkozatával bizonyítja forradalmi- ságát. Elvinyilatkozatának megfelelő cselekvése az, ami forradalmi. A IWW-nak forra- dalmisága tagjainak cselekvő munkája. Minél több tagja az IWW- nak vesz részt a cselekvésben, annál sikeresebben hajtja végre feladatát. Hogy a munkás- osztály folyamatban levő és jövőbeni harcait milyen sikerrel fogja megvívni, attól függ, hogy az IWW tagsága milyen mértékben dolgozik a munkás- osztály felvilágosítása és ipari szervezése érdekében. Az IWW-nak történelmi hivatása kötelessége a munkás- osztályban a bizalmat felkelteni egy olyan tényező iránt, mely sohasem fogja cserben hagyni a munkásosztályt és akiben soha csalódni nem fog. Ez a tényező maga a munkásosztály és az IWW —* maga a megszervezett munkásosztály. Ha a munkásosztály maga veszi kezeibe a saját ügyeinek az intézését, akkor önmagában sose fog csalódni és mindig csalódások fogják kisérni, amidkor eltér — bármi csekélynyire is — ettől: ha mozgalmának építését rajta kívül álló tényezőktől várja. Az IWW az osztályharc utján halad, az osztályharc szigorúan megszabott utján. Útjában sok akadályokkal kell megküzdeni, de útjáról letérni nem fog. Az IWW halad a maga utján, vele van a fejlődés minden tényezője. Az IWW a világhódító körútra indult és meg is fogja • a világot hódítani. Legyen tehát az IWW minden eggyes tagja, cselekvő tagja, vegye ki a részét a munkából. Legyen minden eggyes IWW-ista valódi IWW és folyjon a szervezés, tanítás és nevelés. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között sémmi közösség nincsen. Nem Iefyet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az plet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató oszály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközödet és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó, másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorou állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépitet szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, i!gy az eggyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom kertéin belül. Ne hiányozzék a munkás házból a Bérmunkás Naptára!
