Bérmunkás, 1932. július-december (20. évfolyam, 694-720. szám)

1932-11-12 / 713. szám

1932 november 12. BÉRMUNKÁS 5 oldal A kentucky széntermelés hanyatlása Kentucky állam bányaügyi hivatalának vezetője a napok­ban jelentette a kormányzó­nak a szénmezők termelőké­pességét, mely szerint a szén- termelés 1931-ben 20 százalék­kal esett. Az üzemben levő bá­nyák száma 366, melyek 40, 386,298 tonna szenet termel­tek, vagyis 10,504,411 tonná­val kevesebbet, mint 1930-ban. A bányahivatal vezetője szá­mos ajánlatot tesz a bányák üzembentartására vonatkozó­lag, azonban egy szóval sem tesz említést a bányászok biz­tonságát illetőleg. A kimutatás szerint 104 bányász vesztette életét szerencsétlenség követ­keztében. A sebesültekről nem tesz említést. A széntermelés hanyatlásá­nak egyik okául az IWW-t em­líti meg melynek agitációja következtébben a munkásság nem tűrte tétlenül a féktelen kizsákmányolást. A jelentés erre vonatkozó része a követ­kezőkép szól: “Amint ismere­tes 1931-ben néhány hónapig nagyarányú zavargások szín­helye volt Harlan County. Ezen bajokat az IWW agitá­ciója okozta.” A bányák biztonságáról a je­lentés nem valami bizalom kel­tő. “A bányák mélyén az álla­potok nagyon veszélyesek —■ mondja a jelentés — amennyi­ben a bányák hosszabb ideig aknázatlanul álltak és ennek következtében a biztonsági ké­szülékek leromlottak, a bá­nyavállalatok pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy meg­javítsák.” A jelentés minden kertelés nélkül kimondja, hogy Kentucky kevesebbet törődik a bányászok életbiztonságával, mint bármely más állam. Ami­kor a Kentucky bányatársula­tok részére nagyobb engedmé­nyeket kér, jelzi, hogy “A Kentucky bánya department- nek nyújtott kedvezmények sokkal alacsonyabbak, mint a Unió bármely államában egy­nek kivételével és ugyanakkor Kentucky a széntermelés he­lyén a harmadik, vagy negye­dik helyet foglalja el.” Dacára annak, hogy a bá­nyafelügyelő jelzi jelentésében, hogy a bányában az állapotok veszélyesek, 1931-ben mégis 77-el kevesebb volt a halálos vé gü, szerencsétlenségek száma mint az előző évben. Ezen eredmény kizárólag az IWW agitációjának tudható be Mig 1930-ban a bányászok tel­jesen szervezetlenek voltak és képtelenek voltak tiltakozni a veszélyes földalatti állapotok ellen, addig 1931-ben már nagy­számmal voltak szervezve az IWW-ba és számos helyen ké­pesek voltak a bányavállalato­kat nagyobb biztonságra kény­szeríteni. Ennek az eredménye azután, hogy mig 1930-ba 181 halálos végű szerencsétlenség volt, addig 1931-ben csak 104, mely nem megvetendő 43 szá­zalék esést mutat. Az IWW-ba való szervezke­déssel nemcsak a bányák mé­lyén történő halálozást voltak képesek redukálni, hanem nagy­ban csökkentették a halálo­zást a bányászok feleségei és gyermekei körében is. A szer­vezettség következtében több bért voltak képesek kivívni és igy több és jobb élelmiszert biztosíthattak családjaiknak, ami viszont emelte a szerve­zet ellenálló képességét a fer­tőző betegségek ellen. A munkásságnak mindenfelé arra kell törekedni, hogy ki­építsék a szervezetet, melynek segélyével nemcsak a jelenben lesznek képesek javítani a vi­szonyokat, hanem képesek lesznek megdönteni a kapita­lista rendszert, mely a mun­kásságot az állati sorba tipor­ja. Dr. Frederick L. Hoffman, hires elmeorvos statisztikai ki­mutatásai szerint az öngyilkos­ságok száma az Egyesült Álla­mokban nagyban szaporodik. 1900-tól kezdve egészen 1931- ig száz amerikai város öngyil­kossági eseteinek gyarapodá­sát és kisebbedését tárgyalja az érdekes kimutatás. 1900- ban a városokban 2590 volt az öngyilkosságok száma és min­den 100,000 lakosra 15.4 ön- gyilkosság esett. 1900-tól 1908- ig az öngyilkosságok száma évenkint szaporodott. Attól kezdve 1920-ig ingadozva, de valamelyest csökkent és 1920- ban érte el a legalacsonyabb pontot, akkor a száz városban 100,000 lakosra 12.3 öngyilkos­ság esett. 1920-tól kezdve min­den évben növekedett az ön­gyilkosok száma, különösen az utóbbi két esztendő alatt és 1931- ben a száz városban 6725 volt az öngyilkosságok száma, ami minden 100,000 lakosra 20.5 esetet jelent. Hogy az 1932- ős év adatai milyenek lesznek azt nem említi a sta­tisztika, de nagyon szomorú­nak ígérkeznek. Az Egyesült Államokban van ma a legtöbb öngyilkos­ság. Utánna közvetlenül a kö­zépeurópai államok következ­nek, nem áll mindegyikről sta­tisztikai adat a rendelkezésünk­re, de tudott, hogy például az egész Európában a legtöbb ön- gyilkosság Magyarországon van. A világ egyetlen része sem fejlődött oly szédítő gyorsa­sággal mint az Egyesült Álla­mok, alig egy évszázad alatt a föld leggazdagabb, leghatal­masabb államává fejlődött. Eme fejlődés óriási lépésekkel vitte előre a civilizációt. A tár­sadalom fejlődését a szívtelen feudalizmusból a kegyetlen ka­pitalizmusba. Az átmeneti idő­fejlődés— mint egy lélekzet vétele— meg meg állt. Az el­ső pangást mely súlyosan érin- ső pangás tmely súlyosan érin­tette ezen állam munkásosztá­lyát 1819-ben ütötte fel a fe­jét egy másik 1837-ben egy harmadik 1857-ben 1873-ban 1880-ban mindezek a pangások mély nyomokat hagytak ma­guk után a kizsákmányoltak osztályában. Az 1893-ban beállt pangás az eddiginél hatalma­sabb tempóban szedte áldoza­tait a termelők sorából. 1907, 1914, 1921-es évek pangásai együttvéve nem okoztak annyi szenvedést a kifosztottak a ki­tagadottak számára mint az 1929-ben kezdődött válság. Miért szaporodik az öngyil­kosság száma ? Szociológusok máskép magyarázzák ezt a kérdést és orvosok másképen látják. Az általános ok, hogy a “depression,” a gazdasági pangás következtében milliók vesztették el állásaikat, ott­hon, élelem és rendes ruházat hiányában, családjuk szétszór­va ezrek menekülnek kétség- beesésükbe az önkéntes halál­ba. Ha a gazdasági válság meg szűnne, mondják a szociológu­sok és mindenki számára vol­na munka és megélhetés, ha egészségesebb lakásokban lak­hatnának az emberek, akkor megszűnnének az öngyilkossá­gok okai és eltűnne a világból, az a jelenség, amelyet öngyil­kossági hisztériának neveznek az orvosok. Elmeorvosok, viszont az ön- gyilkosságot az elmebaj egy fajtájának tekintik. Szerintük egyes emberek félnek az élet problémáival szembenézni és amint az élet egy nagyobb kér­désével kerülnek szemben; fé­lelmükben és magabizatlansá- gukban végett vetnek életük­nek. Az' ilyen eseteknek oka szerintük a rossz nevelés, a csa­lád és az iskola szükségtelen szigora. Már eddig néhány százezer vasúti munkásnak szállították le a bérét “törvényellenesen”, de azért elég hatásosan. Minden egyes pangás előidézé­sét a rohamosan fejlődő terme­lési eszközök okozták. Az 1800- ik év kezdetén a gőzgép terme- lésbeni beállítása forradalmat okozott, a gép sokkal gyorsab­ban termelt mint ahogy a ter­melésből kirekesztett bérrab­szolgák elhelyezést tudtak vol­na nyerni a termelés vala­mely más ágában. Az 1900-as években egy ujjabb forradalom állott be a gőzgép rohamos fejlődése mel­lé állt a villamosság amelynek segítségével szédületes gyorsa­sággal indult meg a termplés. A mezőgazdaság a bányák és más ipari telepekre bevonult a gőz, a gáz és villany által moz­gásban tartott géprendszer amely az eddig hallatlan gyor­sasággal halmozzák fel az ál­lam és a világ kizsákmányoló osztály részére a termelt javak értékét. Az 1929-ben megindult pan­gás a vagyon öszpontositását sokkal gyorsabban, sokkal ki- méletlenebbül végzi és még ma az 1932-ik évben is végzi mint az eddigi pangások együttvéve végezték. Amig az 1800-ik év­ben felmerülő pangások az ál­lam területének mind nagyobb részét jutatta a lakosság bir­tokába addig az 1900-as évek pangásai az ellenkezőjét szol­gálják. 1929-től 1932 szeptem­ber haváig hihetetlen gyorsa­sággal összpontosult a termelt javak a természet kincseinek mind kevesebb és kevesebb ke- zekbeni összpontosulása. Ma egyes vállalatok hatalmasabb vagyonnal rendelkeznek mint az 1800-ik év derekán az egész Egyesült Államok értéke volt és eme rettenetes vagyon köze­pette ma az Egyesült Államok területén több mint 15 millió bérrabszolga mindenéből ki­fosztva áll tehetetlenül. Több mint 4 millió kisbirtokos, több mint 5 millió háztulajdonos, az ország üzletembereinek egy- harmad részének vagyona fe­let perdült meg a végrehajtó dobja. A bér és géprendszer korszaka a tetőpontját érte' el. A mindenkori társadalmak ha­ladását a termelés és szétosz­tás fejlődése irányította. Amig a múltban a termelés hatalmas emberi csoportokat ölelt fel, addig ma a gép rohamos gyor­sasággal szorítja ki az emberi munkaerőt, akik számára ‘egy­szer és mindenkorra megszűnt a lehetősége annak, hogy oda újból vissza kerüljenek, a mai társadalmi rendszer lehetetlen­né teszi azt. A kizsákmányoló osztály profitjának érdekében napról, napra gyorsabb meder­ben fejleszti a hatalmas tömeg termelésre berendezet gépeket, amely által a termelő bérrab­szolgák rettenetes helyzetbe kerülnek. Mindig nagyobb és nagyobb azok tábora akik szá­mára megszűnik az élet lehető­ségei s annak gyönyörei. A va­(Folyt. a 8-ik oldalon.) Miért szaporodik az öngyilkosságok száma Dr. Horatio M. Pollock véleménye. Vegyen részt az előfizetési versenyben A növekvő nyomor

Next

/
Thumbnails
Contents